Az idei év visszavonhatatlanul a világjárvány éveként szerepel majd a történelemkönyvekben, a pandémia gazdasági válságot okozott. Ugyanakkor 2020-ban önkormányzati és parlamenti választásokat is rendeztek, ez utóbbinak az lett az eredménye, hogy ismét kormányra került az RMDSZ. A kormányzás ugyanakkor felelősségvállalással is jár. Többek közt erről beszélgettünk Kelemen Hunorral, a szövetség elnökével.

– 2020 a koronavírus-járvány és a választások éve volt, amelynek végén az RMDSZ ismét kormányra került. Milyennek látja visszatekintve ezt a meglehetősen furcsa esztendőt?

– Váratlan fordulattal kezdődött az esztendő. Legalábbis számunkra. Lehet, hogy akadtak olyanok, akik már előre látták a múlt év végén, de mi nem tudtuk, ezért mindannyiunkat meglepetésként ért, hogy Romániában is berobbant a koronavírus-járvány. Tulajdonképpen az egész világot uralta 2020-ban. Alapvetően megváltoztatta az életünket, rányomta a bélyegét a teljes évre, akár egyéni, családi, akár szakmai, közösségi, politikai, gazdasági életünkre gondolunk. Egyelőre elég messze vagyunk még attól, hogy bátran kijelenthessük: magunk mögött tudjuk. Úgyhogy a 2020-as esztendőt csak a világjárvány árnyékban lehet láttatni, e nélkül megérteni elég nehéz lenne. Valószínű, hogy a 2021-es évben is – akkor is, ha sikerül visszaszorítani a következő félévben, évben a járványt az oltóanyagokkal, szigorú szabályokkal – rá fogja nyomi a bélyegét életünkre a járvány. Meghatározó lesz még jó ideig, és a következményeivel több éven át számolnunk kell. Kialakultak új szokásaink és ahogy ez az emberi viselkedéssel, szokásokkal lenni szokott: ezek az új szokások jó ideig, évekig velünk maradnak. Így kellett a politikai életünket, szakmai munkánkat is felépítenünk. Választási kampány volt, a koronavírus-járvány megnehezítette a dolgunkat. A kampány legfontosabb elemét – a közvetlen kapcsolatteremtést a választópolgárokkal – erősen korlátozta. A szigorú szabályok miatt nem lehetett rendezvényeket tartani, nem lehetett közvetlenül találkozni nagyobb számban az emberekkel. Ez pedig arra késztetett, hogy mindent újragondoljunk. Elhalasztották a választásokat, az önkormányzati választásokat is csak ősszel lehetett megtartani. Ilyen körülmények között kellett nekünk jó döntéseket hozni, amelyek az önkormányzati érdekképviseletet megtartják.

– Utólag elégedett az eredménnyel?

– Ha az önkormányzati választásokat nézem, akkor jól szerepeltünk. Sikeres volt a választás, megőriztük az önkormányzatokban a jelenlétünket, elég, ha arra gondolunk, hogy több polgármesterünk van, mint ahány az előző választási ciklusban volt. Visszanyertük Marosvásárhely polgármesteri tisztségét: ez óriási fegyvertény és közvetlen választáson meg tudtunk őrizni négy megyei tanácselnöki tisztséget. Természetesen rögtön hozzá kell tennünk, hogy sokkal alacsonyabb választási részvétel mellett. De ez nemcsak a magyarokra volt jellemző, hanem a teljes társadalomra. Ilyen körülmények között ez nekünk jó eredménynek számít, hogy van kétszáz polgármesterünk és négy megyét mi vezetünk.

– A választásokig az RMDSZ kívülről támogatta a kormányt…

– A gazdasági válság következményeivel is meg kellett küzdeni folyamatosan olyan körülmények között, hogy a kisebbségi, egyszínű kormány vezette az országot. Néhány észrevételünket elfogadták, a többségét nem. Én a legnagyobb hibának azt tartottam, hogy az iskolákat bezárták a járvány kezdetekor, és igaz ugyan, hogy utána néhány hétre megnyitották szeptemberben, de utána ismét bezárták. Ezzel különösen a kisiskolásokat, általános iskolásokat olyan – lemaradással járó – helyzetbe hozták, amely nehezen lesz pótolható. Nem lehet megtanítani a gyereket írni-olvasni, szöveget érteni online oktatásban. Sok más kevésbé szerencsés döntés mellett ezt tartom a legnagyobb kormányzati tévedésnek a választások előtti időszakban. Aztán majd meglátjuk, hogy a mostani kormány mit fog tenni. Nem lehet feláldozni nemzedékek hosszú sorát, és nem lehet ebben a formában az oktatást online keretek közé szorítani.

– A parlamenti választások végül kormányra juttatták az RMDSZ-t…

– A parlamenti választásokon is alacsony volt a részvételi arány, és ez aggasztó. Sokszor elmondtuk az embereknek, de mégsem tudtuk őket meggyőzni, hogy a félelmeket le kell győzni, hogy akár történelmet írhatunk, egy kicsivel nagyobb arányú részvétel mellett nagyobb arányú képviseletet is tudtunk volna biztosítani. Ugyanazt az arányos képviseletet tudjuk biztosítani a parlamentbe, mint az előző választási ciklusban, tehát elértük, hogy van a parlamentben harminc emberünk. Ilyen körülmények között az év vége elhozta – ennek a ronda, csúnya, nagyon problémás évnek a végén –, hogy bejelentettük kormányzati szerepvállalásunkat és beléptünk a kormányba. Tulajdonképpen visszatértünk a kormányzati munkába hat év kihagyás után, mert legutóbb 2014-ben volt az RMDSZ része a kormánynak. Nehéz időszakban vállaltuk a felelősséget, és ebben a nehéz időszakban úgy kell kormányoznunk a partnereinkkel, hogy jelen pillanatban még ott tartunk, hogy a korábban lerombolt bizalmat újra kell építeni közöttünk. Meg kellett találni azt a kormányprogramot, amely lehetővé teszi, hogy egyrészt az egészségügyi, egzisztenciális biztonságnak megfelelő kormányzati döntések szülessenek, a gazdaságot tudjuk talpra állítani, másrészt meg természetesen a romániai magyar közösség identitásának megőrzésével kapcsolatos elvárásainak is eleget tudjunk tenni. Ha lehetne, így foglalnám össze ezt a rettenetesen bonyolult évet. Rögtön hozzá is tenném, hogy az előttünk álló év sem lesz semmivel könnyebb. Azt is hozzá kell tennünk, hogy legjobb tudásunk, lelkiismeretünk szerint fogunk dolgozni, azért, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek kisegítenek bennünket egyénként, közösségként, országként ebből a mostani válságból.

– Említette, hogy a parlamenti választásokon rekordalacsony volt a részvételi arány országos szinten. Tekinthetjük ezt a teljes politikai elit kisebb vagy nagyobb kritikájának?

– Mindig annak lehet tekinteni az alacsony részvételt. Ennek a mostani alacsony részvételi aránynak több oka volt, és egyetlen okra visszavezetni a választók távolmaradását legalább akkora tévedés lenne, mintha azt mondanánk, hogy ez az alacsony részvétel rendben van. Nincs rendben. A teljes társadalmat jellemezte, nincs különbség. Igaz, akadnak helyi, regionális különbségek. Hargita megyén, Székelyföldön belül is vannak különbségek, ami a részvételi arányt illeti. A csíki eredmények kimagaslóak, ezért külön köszönet a csíki embereknek. A Hargita megyei eredmények is jók a többihez képest, az országos átlag fölött vagyunk. De összességében azt kell mondanunk, hogy alacsony volt a részvétel, ami nem jó. A politikai osztály kritikája is benne van, természetesen, minden egyes választáson vannak olyan emberek, akik kiábrándultak. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy új politikai alakulat jutott be a parlamentbe alacsony részvétel mellett. Az AUR-ról van szó, mégiscsak megszólítottak egy közösséget. Másik oldalon azt is látni kell, hogy a félelem és a düh együtt hatott. Dühösek voltak az emberek, mi magunk is dühösek voltunk, elmondtuk sokszor: dühösek vagyunk a rossz intézkedések miatt. Viszont azt is mindig hozzátettük, hogy a méreg, a düh nem a legjobb a tanácsadó, és a választásokon való részvétel a megfelelő reakció, ha mérgesek, dühösek, kiábrándultak vagyunk. A félelmet is le kellett volna győznünk, mert nem fogadhatjuk el, hogy a félelem irányítsa az életünket. Rengeteg olyan emberrel beszélgettünk akár közvetlenül, akár telefonon, akik azt mondták, hogy nem mennek el választani, mert nem akarnak megbetegedni. Akadtak köztük beteg, idős emberek, akik máskor kértek mozgóurnát, de most azt mondták, hogy inkább nem kérik, mert nem engedik, hogy a lakásukba behozzák a vírust. Számos oka van tehát az alacsony részvételnek, mindeni­ket külön-külön meg kell érteni, majd együtt látni a teljes képet. De igen, benne van a kritika is, nem lehet nem látni, és nem szabad tagadni.

– Mit jelent a kormányra kerülés a szövetségnek? Mekkora személyzettel költöznek most Bukarestbe, és mennyire profitálhat a helyzetből az erdélyi magyar közösség?

– A számarányunkhoz képest eredményes tárgyalásokat folytattunk és jó eredményeket értünk el, hiszen a fejlesztési, a közmunkálatokért és adminisztrációs ügyekért felelős minisztériumot mi vezetjük, ahol az összes olyan helyi fejlesztés fut, amelyből a mi településeink, közösségeink is profitálnak, mert a beruházásoknak, fejlesztéseknek köszönhetően az életminőség javul. Mi vezetjük a környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztériumot is. A következő években is komoly beruházásokra lehet számítani a szaktárca részéről. Továbbá mi vezetjük a sport- és ifjúsági minisztériumot. A kormányban most van három ember Csíkból és miniszterelnök-helyettesként én személyesen több szakterületet koordinálok. Ezek jó eredmények. Azt gondolom, most erősek vagyunk a kormányzaton belül, de ezt természetesen a mostani társadalmi-gazdasági kontextus keretein belül kell szemlélni. Másrészt lesznek államtitkáraink és állami ügynökségeket vezető munkatársaink is. Most nem tudnék végleges számot mondani, de azt tudom, hogy tizenkét államtitkárunk lesz és nyolc állami ügynökséget fogunk mi vezetni a következő években, de a teljes kormányzati csapat csak január végére fog összeállni. Szilveszter után, az új évben kezdjük el az államtitkárokat kinevezni, ez a folyamat eltart néhány hétig. Mindenki kabinetjében még dolgoznak majd többen tanácsadóként. Erős kormányzati jelenléttel számolhatunk tehát Bukarestben, csak tudjunk eredményesek lenni, tudjuk kihasználni a lehetőséget. Ez a legnagyobb felelősség, hogy tudjuk-e úgy alakítani a kormányzati döntéseket, hogy a munkahelyek megmaradjanak, hogy olyan feltételrendszert alakítsunk ki, amely gazdasági növekedéshez vezet. A lényeg az, hogy jó esélyünk van arra, hogy a gazdasági válság közepette is sikeres legyen ez a kormányázás. Azt is látni kell, hogy tízszázalékos költségvetési hiánnyal zárja ezt az évet Románia. Nincs még meg a költségvetési törvény, ezt január második felében fogja a parlament elé terjeszteni a kormány. Három százalékkal kell csökkenteni a költségvetési hiányt, ebben állapodtunk meg a koalíciós partnerekkel. Ez azt is jelenti, hogy államháztartási reformot is végre kell hajtani. Azt is hozzá teszem, hogy nem fogunk sem béreket, sem nyugdíjakat csökkenteni. Lesz négy évre elosztva 44 százalékos nyugdíjemelés, de nem bírja ezt el a költségvetés egy esztendőben. Minden évben 10-12 százalékkal nőnek a nyugdíjak, a közszférában pedig nem emelkednek a bérek. A minimálbér bruttó 2300 lejre nő. Úgy számolunk, hogy lesz gazdasági növekedés, amely az államháztartási hiány háromszázalékos csökkenését fedezi, de nem teljes egészében.


Forrás: www.hargitanepe.ro