„Feltétlenül szükséges a büntetőeljárási törvénykönyv módosítása, hiszen több tíz cikkelye sérti az alaptörvényt. Az alkotmánybírósági döntések kötelező érvényűek, a törvényhozásnak kötelessége korrigálni a problémás törvényrészeket. Másrészt, a büntetőeljárási törvénykönyv módosítását az a kötelezettségszegési eljárás is indokolja, amelyet az Európai Bizottság indított Románia ellen, amiért az idei áprilisi határidőig nem ültette saját jogrendjébe az ártatlanság vélelméről szóló uniós irányelvet. Az ország őszig kapott haladékot a büntetőeljárási törvénykönyv vonatkozó cikkelyeinek módosítására, ellenkező esetben napi százezer eurós büntetést kell majd fizetnie. A ma elfogadott törvénymódosítás az említett két kötelezettségnek tesz eleget, ezért az RMDSZ támogatta ezt a szenátus plénumában” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerdán, a büntetőeljárási törvénykönyv módosításának szenátusi plénumi szavazását követően.

Cseke Attila hangsúlyozta: „az RMDSZ továbbra is fenntartja álláspontját, hogy olyan igazságügyi törvényekre és igazságszolgáltatásra van szükség, amely garantálja a törvényszegők felelősségre vonását, de egyetlen ártatlan embert sem kárhoztat arra, hogy évekig járja a bíróságokat ártatlansága bizonyításáért, olyan igazságszolgáltatásra, amely szavatolja, hogy egyetlen ártatlant sem sújthat igazságtalan ítélet. Sajnos az utóbbi években azt tapasztaltuk, hogy megszaporodtak az olyan esetek, amikor ártatlanokat hurcoltak meg, és ennek véget kell vetni. Ugyanakkor sokatmondó az a tény is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága által megsemmisített romániai ítéletek száma jóval meghaladja más országok statisztikáit, Törökország és Oroszország esetében is kevesebb az egy lakosra jutó elmarasztalások és megítélt kártérítések száma, mint Romániában.”

Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta, a Szövetség számos javaslatot nyújtott be a büntetőeljárási törvénykönyv módosítására, amelyek többségét sikerült elfogadtatni. „Ezek közül a legfontosabb, hogy a sértett félnek egy olyan nyelven kell megkapnia az értesítéseket, amelyet ért. Amennyiben valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, akkor anyanyelvű értesítést kell számára küldeni. Emellett sikerült bevezetni azt is, hogy a tanúnak is legyen lehetősége ingyen tolmácsra szükség esetén” – számolt be Cseke Attila.

Az RMDSZ szenátora szerint a büntetőeljárási törvénykönyv módosításai az ártatlanság vélelmét, illetve a tisztességes ügyészeti és bírósági eljáráshoz való jogot erősítik. „Az uniós irányelvek szerint nem lehet a végleges ítélet kihirdetése előtt nyilvánosan úgy beszélni bárkiről, mintha elítélt, bűnös lenne. Ezért a büntetőeljárási törvénykönyv módosításai között az ártatlanság vélelmének betartására vonatkozó előírások is szerepelnek” – hangsúlyozta Cseke. Az egyik legfontosabb módosítás egyértelműen kimondja, hogy a törvénytelen bizonyítékok, vagyis a nemzetbiztonsági lehallgatásokból származó, gyakran összeollózott, kiforgatott jegyzőkönyvek nem minősülnek bizonyítéknak, ezeket el kell távolítani az ügyiratból, számolt be a felsőházi politikus. Hozzátette, a törvénytelenül készített lehallgatási anyagot semmilyen perben nem lehet felhasználni, és a bíróság kártérítést is megítélhet, amennyiben az érintettnek a lehallgatásból kára származott. A nemzetbiztonsági okokra hivatkozott lehallgatásokat nem lehet más perekben felhasználni – összegezte Cseke Attila.

Mint mondta, a módosítások azt is félreérthetetlenül kimondják, hogy a védelemnek minden anyaghoz korlátlan hozzáférése lesz ezután, a lehallgatási anyagokat teljes egészében rendelkezésére kell bocsátani. „Változás az is, hogy bizonyítékként lehet felhasználni a felek saját beszélgetéseikről készített felvételeit, illetve a térfigyelő kamerákkal vagy más eszközökkel közterületen készített felvételeket” – nyilatkozta Cseke Attila.

Lényeges módosítás továbbá az is, hogy az új büntetőeljárási törvénykönyv pontosan szabályozza az ügyész nyomozási hatáskörét a kiskorú gyerek esetében. Jelenleg az ügyész saját belátására van bízva egy per során a kiskorú gyerek ismételt kihallgatása. Ezután a bíró hatáskörébe kerül erről döntést hozni, zárta Cseke Attila.