„Elfogadhatatlannak tartom, hogy egy jogállamban a nemzetközileg felvállalt és önkormányzati szinten is rögzített törvényes kereteket saját kényünk-kedvünk szerint értelmezzük” – adott hangot elégedetlenségének Biró Rozália, a szenátus Emberjogi, Vallási és Kisebbségügyi Állandó Bizottságának elnöke, aki a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztésével kapcsolatosan ismertette azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyeket Románia kisebbségpolitikai tekintetben felvállalt.   

Az RMDSZ szenátora politikai nyilatkozatában kijelentette: 1995-ben Románia elsőként ratifikálta az Európa Tanács (ET) által kidolgozott Kisebbségvédelmi Keretegyezményt, amelynek ajánlásai között szerepel a kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó kitétel is, azokon a településeken, ahol számottevő őshonos kisebbség él. Ugyanakkor a 215. számú önkormányzati törvény is kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségiek számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező biztosítani a kétnyelvűséget.

„Követendő európai példának tartom ebben a tekintetben Angliát, Franciaországot, Németországot, Spanyolországot, Oroszországot, Csehországot, Észtországot, ahol esetenként az ott lakó kisebbség nyelvén is kifüggesztik az utcaneveket, illetve hivatalos regionális nyelvként is elismerik a kisebbség anyanyelvét” – hangsúlyozta Biró Rozália, aki politikai nyilatkozatában az 1918. december 1-én elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozat betartását sürgette.