A vidéki kisgazdálkodók és a családi gazdaságok jövőjét szem előtt tartó álláspontot képviselt az RMDSZ és az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) jövőjéről szóló parlamenti egyeztetéseken. Csaknem két éves tárgyalási időszakot követően pénteken délután a képviselők megszavazták az elkövetkező többéves költségvetési időszakhoz hangolva a közös agrárpolitikát meghatározó jogszabályokat, ezt követően folytatódnak majd a tárgyalások a tagállamokkal a Tanácsban.

„Az Európai Néppárt által támogatott elképzelések összhangban állnak az RMDSZ ezirányú törekvéseivel. A tervek szerint az uniós mezőgazdaság fenntarthatóbbá válik, megmaradnak a meglévő munkahelyek és újak jönnek létre, főként a fiatal gazdálkodók számára. Fontosnak tartom, hogy az új technológiák támogatásának, az adminisztratív terhek csökkentésének, és nem utolsó sorban a környezetkímélő eljárásoknak és a biogazdálkodások hangsúlyosabb támogatásának köszönhetően a mezőgazdaság vonzóbbá válhat a fiatalok számára” – fogalmazott Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője.

Fogyasztói oldalról is előnyös az átalakított mezőgazdasági politika, számukra biztosítva lesz a hozzáférés a minőségi, biztonságos, európai, lehetőleg minél közelebb beszerezhető mezőgazdasági termékekhez. “Románia agráripari fejlesztései számára lényeges garanciákat fogadtunk el, az átmeneti tagállami támogatások lehetőségének megőrzésével, párhuzamosan a szükséges, de nem túlzó klímavédelmi intézkedésekkel” – összegzett Vincze Loránt.

Az újragondolt KAP jelentősebb szerepet szán a tagállamoknak a beavatkozásokban. Fennmarad a két pillér és a két mezőgazdasági alap (Európai Mezőgazdasági Garancia Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap), amelynek intézkedései az országos programokat segítik. A közvetlen kifizetések továbbra is az agrárpolitika kiemelt részei maradnak. A mezőgazdasági politika zöldebb lesz, miközben elegendő rugalmasságot biztosít a tagállamoknak. Románia a Közös Agrárpolitika keretében 20,5 milliárd eurót kap, ebből 13,5 milliárdot közvetlen kifizetésekre, 365 millió eurót piactámogatási intézkedésekre, 6,7 milliárd eurót pedig vidékfejlesztésre.