„Egy maratoni ülés után sikerült megállapodásra jutni az EU környezetvédelmi minisztereivel arról a törvénycsomagról, amelynek célja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás az Unióban az 1990-es szinthez képest. Nehéz tárgyaláson vagyunk túl, hiszen az Unió ambiciózus éghajlatvédelmi céljait össze kellett egyeztetni a tagállamok gazdasági képességeivel és szociális sajátosságaival. Történelmi döntés született, hiszen olyan reformokról hoztunk döntést, amelyek a következő évtizedben jelentős változások elé állítják a lakosságot. Azt az álláspontot képviseltem Luxemburgban, hogy a zöld átálláshoz megfelelő támogatást kell nyújtani az alacsony jövedelmű állampolgároknak. Ebből a szempontból fontos eredmény, hogy sikerült egy 59 milliárd eurós Szociális Klímacsomagot kialkudni” – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, miután kedden Luxemburgban részt vett Környezetvédelmi Tanács ülésén, amelyen a Fit for 55 uniós klímavédelmi törvénycsomagról döntöttek a tagállamok vezetői.

Az EU 27 környezetvédelmi minisztere öt törvényről fogadott el közös álláspontot a klímavédelmi csomag részeként. Tánczos Barna tájékoztatott, ezek közül az egyik jelentős változás az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer reformját érinti. „Az épülethasználatból és a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátásokat is megadózza az új rendszer, amely 2027-ben lép majd életbe. Ugyanakkor fokozatosan megszűnik a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztása. Ez azt jelenti, hogy növekedni fognak a lakosság és a vállalkozások költségei. Ezért is fontos, hogy egy olyan Szociális Klímaalapot is létrehozunk, amely támogatja a lakosságot az energiahatékony fűtési rendszerekre és a tisztább mobilitásra való átállásra” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Tánczos Barna hozzátette, jelentős eredmény, hogy az utolsó tárgyalások során sikerült magas szinten tartani a Klímaalap költségvetését, és abban is megállapodtak a tagállamok tárcavezetői, hogy az 59 milliárd eurós alap 35%-át közvetlen jövedelemtámogatásra fordíthatják. „Ebből az alapból azokon tudunk majd segíteni, akiket leginkább veszélyeztet az energiaszegénység és az, hogy nem férnek hozzá közlekedési lehetőségekhez, és akikre ezáltal elviselhetetlen pénzügyi terhet ró a zöld átállás. A mi álláspontunk az volt, hogy mindenképpen biztosítani kell a társadalmilag méltányos átmenetet” – jelentette ki a miniszter.

Tánczos Barna beszámolt: a Modernizációs Alap költségvetésének 2,5%-os növelését is sikerült elérni. „Ebből az alapból, amelyet a kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevételeiből finanszíroznak, az energiarendszerek korszerűsítésére és az energiahatékonyság növelésére kaphatnak támogatást a tagállamok. Románia számára fontos eredmény, hogy átmeneti intézkedésként továbbra is forrásokat lehet lehívni ebből az alapból a földgázhálózat fejlesztésére” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Az EU környezetvédelmi miniszterei arról is megállapodtak, hogy 2035-től betiltják a fosszilis üzemanyaggal hajtott új személyautók és könnyű haszongépjárművek forgalmazását. „Ebben a tekintetben Románia egy fokozatosabb átállást szorgalmazott, hogy a lakosság és az autóipar is felkészülhessen a zöld technológiák széleskörű használatára. A Tanácsban végül maradt a Bizottság által javasolt céldátum, amíg kibocsátásmentessé kell tenni a közúti közlekedést. Ugyanakkor az a kompromisszum született, hogy az Európai Bizottság 2026-ban újra értékeli az autópiac alakulását, és az eredménytől függően lehetőség nyílhat a plug-in hibrid autók forgalomba helyezése 2035 után is. Nekünk most az a feladatunk, hogy minél inkább felkészüljünk az átállásra. A következő években fokozatosan növeljük a Plusz Roncsautóprogram költségvetését az elektromos autók megvásárlásának támogatására, valamint országszerte mintegy 15 ezer töltőállomás létrehozását finanszírozzuk” – taglalta Tánczos Barna.

A Környezetvédelmi Tanács által elfogadott törvénycsomagról az uniós jogalkotási szabályok értelmében most az Európai Parlamenttel kell megállapodásra jutni, ezt követően fogadhatják el hivatalosan az új szabályozást.