A Székely himnusz Magyar Értéktárba való felvételéről döntött a Hungarikum Bizottság, így hatra növekedett az erdélyi kiemelt nemzeti értékek száma. A nagybányai művésztelep, az aradi Szabadság-szobor, Kós Károly életműve, Torockó épített öröksége és a Vallásszabadság törvénye mellett mától a Székely himnusz is a Magyar Értéktár részévé vált.

„A Székely himnusz mindennapjaink szerves része, gyakran nem is tudatosítjuk magunkban az értékét. Ezért is örvendek annak, hogy a munkánk eredményeként bekerült a Magyar Értéktárba, hisz ezzel arra késztet bennünket, hogy egy percre megálljunk, és elmondjuk magunknak és másoknak is: gazdagok vagyunk mi, erdélyi magyarok, mert van egy magyar himnuszunk és egy székely himnuszunk. A kettő békésen megfér egymás mellett, mindkettő a szívünkhöz szól, az egymásba fonódó identitásainkat írja le.  A közelgő népszámlálás kapcsán különösen fontos, hogy megértsük: erdélyi magyarok vagyunk mindannyian, sokféle regionális identitásunk – így a székely is – csak erősebbé tesz bennünket közösségként. Remélem, hogy mihamarabb Hungarikummá is válik!” – mondta Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.

Napjainkban a világi és vallási ünnepek, a magyarság és a székelység történetének egyes eseményeire szervezett megemlékezés gyakori eleme Kölcsey Himnusza és a Szózat mellett a Székely himnusz. „A Székely himnusz – a címer és a zászló mellett – ma már megkerülhetetlen jelképe a regionális önazonosságunknak. Keletkezése és utóélete is legendás, túlélt rezsimeket, divatokat, és egyre megerősödve tört fel a székely nép élni akarásának jelképeként. Kiemelt nemzeti értékünk, ott a helye akár a Hungarikumok között is” – fogalmazott a javaslatot benyújtó Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki hozzátette, hogy idén tavasszal Háromszéken tudományos ülésszakot szerveznek, hogy a Székely himnusz keletkezéstörténetét és folklorizációs folyamatát szakemberek segítségével tárják fel. „Tartozunk azzal a székely közösségnek, hogy meghatározzuk, milyen szerepe van a himnusznak Székelyföld kulturális örökségében” – emelte ki a háromszéki tanácselnök.

Az az út, amelyet immáron száz év alatt járt be a Csanády-Mihalik szerzőpáros által megírt Kantaté, és annak folklorizálódott változatai egyértelműen alátámasztja a tényt, hogy ezt a himnuszt a nép választotta magának. A székelyek vágyait, lelkivilágát, keservét, örömét, tiltakozását foglalja versbe. A szembeállás himnusza lett. A székely címer és zászló mellett, ez a jelkép a regionális önazonosság, a székely közösségi összetartozás modern kifejezője, amelynek helye van a nemzeti értékeink között.

Hegedüs Csilla hozzátette, hogy a Magyar Értéktárba bekerült erdélyi értékek következő lépésként Hungarikummá válhatnak – mindehhez egy újabb felterjesztés és annak elfogadása szükséges. Ezeket a lépéseket pedig az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság hamarosan meg is fogja tenni.