Kelemen Hunor beszéde a Luca Niculescu-kormány beiktatásának vitáján
Ma egy eseti, a szükség szülte parlamenti többséggel szavazzuk meg a kormányt. Ez a többség ugyanakkor felelősséget vállal az emberekért és az országért. Véget vetünk egy túlságosan hosszúra nyúlt kormányválságnak, amelynek következményeit még sokáig viselni fogjuk.
A Luca Niculescu vezette egypárti kormányt szavazzuk meg, amely mögött nincs stabil parlamenti többség.
Tisztában vagyunk vele, és remélem, a kormány is tudja: a kormány megszavazásával csak a májusban kirobbant kormányválság ér véget. Ennek kellene az első lépésnek lennie.
A többi válság megmarad. Megmarad a költségvetési válság, nem szabadulunk meg a gazdasági válságtól, a szociális válság pedig már az ajtón kopogtat. Óriási a bizalmatlanság az állami intézményekkel szemben, a társadalom megosztottsága szembetűnő. Közben az üzemanyagválság minden emberre és minden vállalkozásra súlyos terhet ró.
Mindezekre megoldást kell találnunk. Az emberek tőlünk várják a megoldást: elsősorban a kormánytól, de végső soron mindannyiunktól, akiknek 2024-ben bizalmat szavaztak.
Az RMDSZ politikai megállapodást írt alá Luca Niculescu miniszterelnök-jelölttel. Felelősségből tettük: az induló kormánynak támogatást, a közösségünknek pedig védelmet akartunk adni. A párbeszédre azonban továbbra is szükség lesz: minden törvénytervezetről, minden kormányrendeletről és minden új szakpolitikai intézkedésről egyeztetnünk kell.
A politika kompromisszumokkal jár. Zavaros időket élünk. Ha nem sikerül kompromisszumot kötnünk, csak a káosz, a zűrzavar és a katasztrófa marad.
Románia egyetlen napra sem engedheti meg magának, hogy letérjen a politikai párbeszéd útjáról.
Mi, akik ma távozunk a kormányból, ellenzékbe vonulunk, de egyes ügyekben támogatást adunk majd a kormánynak. Óriási felelősségünk van, és ezután is az lesz.
Meg kell mutatnunk, hogy másképp is lehet. Képesnek kell lennünk arra, hogy mást kínáljunk, mint amit az AUR kínált.
Józan, hiteles, kiszámítható alternatívát, amely a megértésre épül. Nem megosztásra, nem gyűlöletre, nem kirekesztésre és nem az erőszakkal és a káosszal határos radikalizmusra.
Ez hatalmas kihívás. Luca Niculescu kormányának és a demokratikus ellenzéknek egyaránt.
És talán ez a demokratikus Románia utolsó esélye. Egy olyan Romániáé, ahol minden állampolgár biztonságban érzi magát, és él benne a remény, hogy a holnap jobb lehet a mánál.