Csép Éva-Andrea: könnyítettük az utazási költségek elszámolását 2023-tól a fogyatékkal élő személyek számára, és támogatjuk a terápiás rehabilitáció költségeit

Csép Éva-Andrea: könnyítettük az utazási költségek elszámolását 2023-tól a fogyatékkal élő személyek számára, és támogatjuk a terápiás rehabilitáció költségeit

Döntőházként szavazta meg a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely állami támogatást nyújt az előrehaladott és súlyos fogyatékossággal élő személyek terápiás rehabilitációjára, valamint megkönnyíti az utazási költségek elszámolását. Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője kifejtette, hogy a Szövetség egy olyan ellátórendszer kidolgozását sürgeti, amelyben a fogyatékkal élő felnőtt személyek otthoni és közösségi ellátása sokkal nagyobb támogatásban részesül.

A megszavazott törvény értelmében 2023-tól kezdődően az előrehaladott fogyatékossággal élők évente 6, a súlyos fogyatékossággal élő személyek 12 értékjegyben részesülnek, amelyet a terápiás rehabilitációs kezelések ellenértékeinek fedezésére fordíthatnak. Az értékjegyek összege elérheti a 150 lejt, amelyet az országos egészségbiztosítási pénztár fizet. Továbbá, könnyítettünk az üzemanyag elszámolásán mindazon fogyatékos személyek számára, akik nem váltják ki a vasúti utazási jegyeiket. Ennek értelmében az előrehaladott fogyatékossággal élők évente 750 lej, a súlyos fogyatékkal élők pedig 1500 lej értékben igényelhetnek üzemanyag értékjegyet a saját, családtagjuk vagy kísérőjük tulajdonában lévő személygépkocsival való utazásukhoz” – nyilatkozta Csép Éva-Andrea, a törvénymódosítás kezdeményezője.

A Maros megyei parlamenti képviselő hangsúlyozta: az intézményi rendszerből való kitagolással kapcsolatos célkitűzések rendkívül fontosak, hiszen a cél szorgalmazni olyan ellátási szolgáltatások biztosítását, amelyek megelőzik a bentlakásos otthonokban való elhelyezést: „biztosítani kell a szakellátást és a szolgáltatásokat, ezáltal pedig támogatni a fogyatékkal élő felnőtt személyeket, családjaikat, hogy a lehető leghosszabb ideig otthoni, megszokott, saját környezetükben élhessenek. A ma elfogadott intézkedések szükségesek, de nem elégségesek. A továbbiakban kiemelt figyelmet kell fordítanunk a prevencióra annak érdekében, hogy időben azonosítani tudjuk a gyermekek fejlődési problémáit, amelyeket, ha kezelünk, és megfelelő forrást biztosítunk ezek gyógyítására, terápiájára, akkor megakadályozhatjuk, hogy a fogyatékkal élő felnőtt személyek száma hosszú távon növekedjen.”

Romániában közel 870 ezer fogyatékos személy él. Legtöbbjüket családtagja, rokona, személyes gondozója felügyeli. Ebből 16.500 bentlakásos otthonokban él. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény kimondja, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek ugyanazokat a jogokat kell élvezniük, mint bárki másnak, és biztosítani kell számukra azokat a lehetőségeket, amelyekkel az élet minden területén egyenrangú partnerként vehetnek részt. A megszavazott törvénytervezet rendelkezik a fogyatékkal élő személyek intézményi elhelyezésben való csökkentéséről és az önálló életkörülmények megteremtéséről egyaránt. Románia célkitűzése 2026 júniusáig 32 százalékkal, 2030-ig pedig további 10 százalékkal csökkenteni a fogyatékos felnőtt személyek intézményi elhelyezését.

kapcsolódó

Hírlevél