Vállalkozói, marketing és média ismereteiket bővíthetik azok az erdélyi magyar fiatalok, akik jelentkeztek az Ifjúsági Üzleti Program ez évi táborába. A középiskolásokat célzó képzési program legtehetségesebb diákjai eséllyel pályáznak a bostoni MIT (Massachusetts Institute of Technology) egyhónapos start-up programján való részvételre is.  

Faragó Péterrel, az RMDSZ Arad megyei szervezetének a közelmúltban megválasztott elnökével az érdekvédelmi szövetség megyei szervezetének az időszerű kérdéseit, jövőbeli terveit taglaljuk.

Nem szabad leállnunk a szórványközösségek sajátos gondjainak orvoslásával, további lépéseket kell tennünk a szórvány megtartása és erősítése érdekében – nyilatkozta Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője csütörtökön, július 23-án Tusnádfürdőn, a XXVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretén belül szervezett Szétszóródunk - káosz a szórványmentésben című kerekasztal-beszélgetésen.

,,Akkor tudunk megmaradni és fejlődni, ha eredményesen és hatékonyan működtetjük oktatási rendszerünket, ennek pedig egyik legfontosabb lépése, ha minden egyes magyar gyermek számára megadjuk a lehetőséget arra, hogy magyarul tanuljon. Ezt szem előtt tartva, az RMDSZ 25 éves munkája során mindig első számú prioritásaként kezelte a tanügyi kérdések megoldását” ― hangsúlyozta Kovács Péter ügyvezető elnök hétfőn, július 6-án a Kárpát-medencei Református Középiskolák 20. Találkozójának ünnepi megnyitóján Zilahon, ahol 40 tanintézmény vezetője, lelkipásztorok, tanárok és diákok voltak jelen.

„Ha a szórványban egy-egy magyar gyermek román iskolába iratkozik, akkor ugyanannyi magyar jövőt, magyar családot veszítünk el. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a nehezen felépített oktatási rendszerünket leépítsük. Az RMDSZ célja ezért többek között a szórványkollégiumi rendszer megerősítése, hogy ebből a szempontból se kelljen egyetlen magyar gyermeknek sem más, nem magyar iskolát választania” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök június 26-án, pénteken, Máramarosszigeten. A helyi Kultúrpalotában megszervezett lakossági fórumon az RMDSZ elnöke arra is kitért: ha Máramarosszigettől Kézdivásárhelyig, Nagybányától Sepsiszentgyörgyig megfelelő oktatási rendszer áll a közösség rendelkezésére, amely révén versenyképes tudást szerezhetnek a fiatalok, akkor a jövőtervezés alapjai is adottak.

Az amúgy is agyonbürokratizált tanügyben felesleges a miniszter ötlete, hogy az érettségi dolgozatokat másik megyében értékeljék. Tipikusan balkáni megoldás, hogy a minisztérium az utolsó pillanatban nyögi ki magából ezt az ötletet, mellőz minden előzetes szakmai konzultációt. A pedagógustársadalmat megalázza, megbízhatatlan közösségnek bélyegzi meg, és nem bízik a saját megyei rendszerű – amúgy rossz – közigazgatásában sem. Elismerem, hogy egy olyan országban, amelyik húsz év alatt húsz tanügyminisztert adott, nehéz bekerülni a történelembe.

A Képviselőház tanügyi, tudomány- és ifjúságügyi, valamint munka- és szociális- védelemügyi bizottságának együttes ülésén tárgyalták ezen héten azt a törvénykezdeményezést, amely megoldaná azon oktatók helyzetét, akik 2008–2011 között nem részesültek béremelésben. 2008-ban 50 százalékos béremelést vezettek be az oktatásban dolgozók számára, az alkalmazást felfüggesztették, később viszont megszorító intézkedéseket vezetett be a Kormány. A törvényes keret előírta a béremelést, így az oktatók egy része pereskedés útján megkapta a nekik járó összeget, viszont azok, akik nem fordultak az igazságszolgáltatáshoz nem részesültek fizetésemelésben. Az együttes ülésen született pozitív döntés után a parlament plénuma fog szavazni a javaslatról.

„Az RMDSZ által folytatott hosszas tárgyalások következtében az összes erdélyi történelmi egyház aláírta a Tanügyminisztériummal azt a protokollumot, amely a felekezeti jellegű iskolákra és a vallásoktatásra vonatkozott. Ez a folyamat ma délelőtt zárult, amikor a Romániai Evangélikus- Lutheránus Egyházzal is aláírta a felekezeti oktatásra vonatkozó egyezményt az oktatási szaktárca. Egy nagyon fontos momentum tanúi vagyunk, hiszen sok év után egyfajta szerződéses viszonyban rendeződik az állam és az erdélyi történelmi egyházak közötti kapcsolat” – tájékoztatott Szabó Ödön, a Szövetség Bihar megyei parlamenti képviselője, a Parlament Alsóház oktatásügyekért felelős bizottságának tagja.

Önálló magyar iskola létrehozásáról döntött a városi tanács Besztercén, 2015. május 28-án – tájékoztatott Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke, aki elmondta, a 2015-2016-os tanévvel kezdődően beinduló, 17 osztállyal működő intézmény egyelőre a Besztercei Magyar Líceum nevet fogja viselni, mindaddig, amíg jóváhagyják a Hunyadi János nevet.

Hétfőn, május 18-án a román szenátus döntőházként elfogadta azt a jogszabály-tervezetet, amely a vallásórák terén tehermentesíti a szülőket és iskolákat a felesleges bürokratikus eljárások alól. Pataki Csaba, a szenátus Jogi Bizottságának tagja szerint a törvény az iskolák számára tervezhetőséget, stabilitást és minőségi oktatást biztosít.

A hálózati rendszerbe való szervezés elméleti megalapozásáról és gyakorlati lehetőségeiről, valamint az ifjúság bevonásának lehetséges módozatairól tanácskoztak május 9-én, szombaton, a Kolozsváron megszervezett Romániai Magyar Házak III. Találkozóján. Az eseményen részt vett Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese, a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) elnöke.

Az RMDSZ álláspontja az, hogy a meglévő tanügyi törvényt kell alkalmazni, esetleges minimális javításokkal, és nem újabb törvényt alkotni, ami újabb felesleges kísérletezgetést jelentene. Az RMDSZ szakértői és politikusai már a tavaly nyártól készenlétben állnak, hogy amennyiben a kormánytöbbség a tanügyi törvény módosítását erőlteti, minden ponton megoldásaink legyenek arra, hogy érdekeinknek megfelelő változat szülessen – nyilatkozta Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese, 2015. május 8-án.

Megteremtettük a törvényes keretet az anyanyelvű oktatás számára – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke a bukaresti magyar oktatás 200. évfordulóját ünneplő közösség rendezvénynyitó előadásán május 4-én, a Petőfi Házban. 

Kelemen Hunor szövetségi elnök levélben fordult Gianni Buquicchióhoz, a Velencei Bizottság elnökéhez, amelyben ismertette a romániai nemzeti kisebbségi jogok terén észlelt visszásságokat. Mint ismeretes, három nappal ezelőtt, április 30-án konferenciát szervezett Kolozsvárott a román külügyminisztérium és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem abból az alkalomból, hogy húsz évvel ezelőtt Románia elsőként ratifikálta az Európa Tanács (ET) által kidolgozott Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. A Velencei Bizottság elnökének írt levelében Kelemen Hunor elsősorban leszögezi: a romániai magyarok jelentik a legnagyobb nemzeti közösséget az országban, sőt az Európai Unióban is, ennek ellenére képviseletük nem kapott meghívást erre a fórumra. További fontos intézményeket elfelejtettek meghívni a szervezők, mint például a Romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet. 

„Meg kell adni az iskoláknak azt a lehetőséget, hogy saját döntésük alapján időzítsék ezt a hetet, szélesebb körű együttműködésben a vállalatokkal, a civil szférával, a szociális intézményekkel, ezáltal a diákok vállalkozói készségét, szociális érzékenységét is fejlesztené a program” – nyilatkozta az Iskola másként héttel kapcsolatban Biró Rozália, a szenátus Emberjogi, Vallási és Kisebbségügyi Állandó Bizottságának elnöke, aki szerint az eredményesség fokozása érdekében, a helyi önkormányzatokkal együttműködve, a projekt keretében ingyenes közszállítást, múzeum- és színházlátogatást lehetne biztosítani a tanulóknak.

Az Európai Unió által biztosított esélyek és lehetőségek elsősorban a fiatalok számára fontosak – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula kedden délután Brüsszelben, ahol nagyenyedi és dévai középiskolás diákokat látott vendégül az Európai Parlamentben.