Nem emékszem pontosan hány, mindenesetre sokéves a választási turizmus fogalma. Úgy született meg, hogy bebizonyosodott: egyes pártok – lényegtelen, hogy melyek – buszokkal, személyautókkal egy másik helységbe embereket szállítottak, akik pótlistákon leszavaztak, többnyire másodszor, meghamisítva a tényleges helyi szavazatok helyzetét.

Az idők azonban a korszerűsítés irányában haladnak, s úgy négy esztendeje az országos nyilvántartási informatikai rendszer kiépítésével lényegében lehetetlenné vált a kettős szavazás (ha csak meg nem hibásodik a rendszer, mint ahogy arra számos közintézmény esetében már volt példa).

A pénteken a Hivatalos Közlönyben megjelent, a parlamenti választási törvényt módosító kormányrendelet értelmében (amelyet a Nemzeti Liberális Párt – PNL – közvetlenül a megbuktatása előtti napon bocsátott ki, merthogy a megbuktatott kormánynak már csak megnyirbált jogköre van) a hazai polgárnak bárhol az országban joga van leadnia szavazatát. Az előző jogszabály szerint a polgárok csak saját lakhelyükön voksolhattak, s csak rendkívüli esetekben másutt.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ tiltakozását jelentette be, ez utóbbi szerint ez a rendelet tulajdonképpen a választási törvény módosítása.

Azt egyébként senki nem kifogásolja, hogy a külföldön élő román állampolgárok számára meghosszabbítsák a szavazás idejét (három napra), s azt sem, hogy képviselőik számát az eddigi duplájára emeljék (négy szenátor, 8 képviselő), elvégre több millió (nem tudni pontosan hány) román állampolgár tartózkodik, dolgozik a határokon kívül – Nagy-Britanniában eddig közel félmillióan jelenkeztek be a Brexit utáni felmérésen), s az utóbbi választásokon hatalmas botrányok voltak amiatt, hogy nem volt lehetőségük leadni voksukat. Ezzel a megkötéssel tehát nincs gond. Azzal azonban igen, hogy mindenki ott szavaz a parlamenti választáson, ahol akar.

A helyhatósági választások esetében ez nyilván abszurdum volna, hisz mondjuk Bukarestben hogyan lehetne Temesvár vagy Pécska város tanácsának tagjaira voksolni?

Persze az is kérdés, hogy a kolozsvári vagy iaşi-i, de dévai vagy kisjenői egyetemista hogyan szólhat bele a Hunyad vagy Arad megyei szenátor, képviselő kijelölésébe. Elvileg leginkább sehogy. Ellenben komoly befolyással lehet ­– sok tízezer voksról lévén szó – a megyebeli, a törvényhozó testületbe jelöltek megválasztására, holott az nem az ő dolga.

Pillanatnyilag ott tartunk, hogy az említett két párt a nép ügyvédjéhez (ombudsman) fordul, és távolról sem biztos, hogy a törvénytervezetből végül is törvény lesz.

Ha idén lesz „választási turizmus‟, az más formában zajlik majd, mint az eddigi alkalmakkor.