Vannak dolgok, amelyek tőlünk függnek, és vannak, amelyek nem. Ami tőlünk függ, azt tegyük meg, és akkor, a megvalósult összefogással, egy erős, megkerülhetetlen parlamenti képviseletünk lehet – mondta el Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, a Székely Hírmondónak adott interjúban.

Aszövetségi elnök szerint „bár lehetett volna számosabb a részvétel‟, az önkormányzati választásokon erősödött a magyar képviselet, több polgármestere és tanácsosa van a szervezetnek, és négy megyetanács-elnöki pozíciót is megszerzett. Az ezt követő összefogásról azt mondta: ez „nem most szakadt ránk‟, gyökerei 2008- ra nyúlnak vissza, próbálkozások eddig is voltak, ha nem is jártak mindig sikerrel.

– Nekem semmi bajom azzal, hogy több magyar párt van, viszont tudomásul kell venni, hogy megvan az ideje a versenynek, és megvan az ideje az összefogásnak. Az önkormányzati választásokon, ha nem veszélyeztetjük a magyar képviseletet, akkor legyen verseny. Persze arra törekszünk, hogy ezt a versenyt mi nyerjük meg, de nincs semmi gond azzal, ha más magyar jelölt is indul. A parlamenti választásokon viszont az egészet kell látni, ott összefogásra van szükség – mondta Kelemen.

Hozzátette: idén „nem volt kényszer‟ az összefogásra, de aki 90 százalékot szerez, az „legyen nagyvonalú‟, és a „méltányosság és az arányosság‟ mentén döntsön, ezért ajánlottak fel egy-egy bejutó helyet az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) és a Magyar Polgári Pártnak (MPP). A korábbi együttműködés tapasztalatairól szólva (az RMDSZ parlamenti frakciójának 2016 és 2020 között is tagja volt két MPP-s politikus) azt mondta: „nincs panasza‟, viták ugyan voltak a parlamenti csoporton belül, de azt, amit ott eldöntöttek, utólag mindenki betartotta.

A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott autonómiastatútummal kapcsolatban, amelyet Kulcsár- Terza József (MPP) kétszer is benyújtott, kifejtette: ezt „folyamatosan támogatták‟. A szövetségi elnök cáfolta felvetésünket, miszerint az RMDSZ álláspontja szerint soha nem „időszerű‟ benyújtani az autonómiastatútumot.

– Nincs szó arról, hogy nem lenne időszerű. Mindig időszerű. A kérdés az, hogy mit akarunk vele elérni. Az RMDSZ által kidolgozott statútum a Dél-Tiroli modellre épül, és akkor készült el, amikor közigazgatási és alkotmányreform volt napirenden. Ez elmaradt. A mi tervezetünk „nem fér bele‟ a hatályban lévő alaptörvény kereteibe. Benyújthatjuk, de mit érünk vele? Hogy elmondhassuk, hogy benyújtottuk, de leseperték, mert alkotmányellenes? A közigazgatási reform egészen biztos, hogy ismét napirendre kerül az új parlament megalakulása után, akkor visszatérünk rá – magyarázta Kelemen Hunor.

A választásokon jó eredménynek tekintené, ha „arányos képviselet‟ jönne létre. Meglátása szerint ez mintegy 500 ezer szavazatot jelent, amiből nagy valószínűséggel kijönne a 6,5 százalék a parlamentben.

– Legyen erős, megkerülhetetlen képviseletünk. Nem zárkózunk el a kormányzati szereptől sem, hiszen a politika értelmezés szerint együtt jár a hatalom gyakorlásával. Bebizonyosodott, hogy másképp beszélnek veled, ha te vagy a mérleg nyelve, egyáltalán, ha a szobában vagy, mintha az ajtó előtt lennél. A végrehajtó hatalom egy eszköz az érdekérvényesítésre, persze nem bármi áron – foglalta össze a szövetségi elnök.

A választásokkal kapcsolatban fontosnak tartotta, hogy „tegyük meg azt, ami rajtunk múlik‟.

– Ne legyünk megkerülhetőek, ne egy széteső, meggyengült közösség képét mutassuk. Vannak dolgok, amiken változtathatunk, és vannak, amiken nem. Azt, ami a mi kezünkben van, azt ne engedjük ki a kezünkből. A szabadságunkat a Teremtőtől kaptuk, nem egyik vagy másik kormánytól – ezt nem engedhetjük ki a kezünkből. A reményt kell erősítenünk, a jövő felé kell fordulnunk. Ezt az összefogást, amelyet megteremtettünk, minden egyes szavazattal meg tudjuk erősíteni, és ezáltal az erdélyi magyar közösséget erősítjük. Ennek a támogatására kérjük a mai nehéz körülmények között az erdélyi magyar embereket – összegzett Kelemen Hunor.