Döbbenetet és tiszteletet váltottak ki a tavalyi pápalátogatás alkalmával Székelyföldre látogató román politikusokból a csíksomlyói nyeregben tapasztaltak: nem számítottak arra, hogy a magyarok valóban úgy élnek, ahogy arról a székelyföldi politikusok a román parlamentben beszélnek – árulta el Tánczos Barna szenátor, akivel tapasztalatai mellett az RMDSZ-EMSZ összefogásról és a magyar képviselet fontosságáról beszélgettünk.

Másodszor indul úgy az RMDSZ a parlamenti választásokon, hogy megállapodást kötött a kisebb erdélyi magyar politikai szervezetekkel, ezúttal a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójából létrejött Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ). Tánczos Barna szenátor szerint a politikai vezetők bölcsességét bizonyítja ez a megegyezés.

Félretenni az ellentéteket

„Ahogy Kelemen elnök úr (Kelemen Hunor RMDSZ-elnök - szerk.) is mondta, nem vagyunk egyformák, és kitartunk mindig a véleményünk mellett, de nehéz időkben, amikor közös munkára, összefogásra van szükség, képesek vagyunk bölcsen dönteni. Az a célunk az összefogással, hogy a román parlamentben ne csak egyik vagy másik, a közösség csak egy részének a támogatását élvező politikai szervezetnek legyen képviselete, hanem a teljes erdélyi magyarságnak. Ezért jó, hogy most teljes összefogásról beszélhetünk, mivel minden olyan magyar politikai szervezet megtalálja a számítását ebben a megegyezésben, amely megmérettetett a helyhatósági választásokon” – húzta alá a szenátor.

Tapasztalatai alapján úgy ítélte: az elmúlt négy év bizonyíték arra, hogy az önkormányzati választások után félre tudják tenni a büszkeséget, az esetleges sértődöttségeket, és képesek úgy együtt dolgozni, hogy a közös érdeket szolgálják. Arra, hogy miért van szükség Székelyföld szempontjából a bukaresti jelenlétre, ugyancsak az elmúlt négy év lehet a bizonyíték Tánczos szerint, aki úgy látja, hogy Románia parlamentjében az RMDSZ-es csapat az egyik, vagy talán a legerősebb csapat akár számbeli, akár felkészültségi, akár más kritérium szerint hasonlítjuk össze a térségek képviseletét.

„A mindennapjainkat a bukaresti döntések befolyásolják, ezért bármennyire is visszás néha számunkra, a legfontosabb döntések meghozatalakor ott kell legyünk a román parlamentben. Ezért van szükség sokszor olyan kompromisszumos megoldásokra, megállapodásokra, akár a liberális-, akár a szociáldemokrata párttal, amelyek visszatetszők, amelyek olyan személyekkel köttetnek, akik teljesen mást mondanak például a televízióban, mint egy négy szem közötti beszélgetésen.

Hosszú éveken át megtapasztaltam, mennyire másként viselkednek kamerák előtt, a saját választópolgáraik előtt a román képviselők és szenátorok ahhoz képest, hogy milyen hangulatban és hangnemben tárgyalnak, amikor leülünk egy konkrét témával kapcsolatosan szakmai és politikai döntéseket hozni” – emelte ki. • Fotó: Veres Nándor Arra is kitért, hogy nehéz ezeket a hangulatokat visszaadni, és mindenkinek megmutatni, miért van az, hogy egy-egy RMDSZ által javasolt szakmai döntés akár száz százalékos támogatást élvez a parlamentben, közben pedig ugyanazok a személyek, akik megszavazták, később a televízióban szidják a magyar közösséget. Ezeket kell mi folyamatosan kordában tartsuk, és megmutassuk, hogy létezik egy erős erdélyi magyar kisebbség Romániában. Nem elég, ha kultúránkban, nyelvhasználatunkban és kétnyelvű táblákban mutatjuk meg, hanem ott kell legyünk a politikában is – hangsúlyozta.

Viszonyulás a magyarokhoz

A szenátort továbbá arról is kérdeztük, tapasztalatai szerint miként látják Bukarestből a román politikusok Székelyföldet? Mint mondta, ezen a téren sok minden megváltozott a tavalyi pápalátogatás alkalmával, amikor testületileg felvonult a csíksomlyói nyeregbe az akkori román kormány. „Döbbenetet és tiszteletet láttam a képviselő és szenátor kollégák arcán, akik például a szociáldemokrata párt részéről érkeztek. Mindenre számítottak, csak arra nem, hogy mi, jómagam is, székely ruhában várjuk a pápát. Azon döbbentek le, hogy nemcsak beszélünk arról, hogy fontos számunkra az anyanyelvünk, a kultúránk, a népviseletünk, hanem tényleg így is élünk: otthon a családban magyarul beszélünk, vigyázunk a hagyományainkra, a népviseletünkre. Számtalanszor tértek vissza erre a témára, és azt láttam, hogy nagyon mély nyomot hagyott bennük az a civilizált, tiszteletet megadó viselkedés, amit a nyeregben összegyűltek részéről tapasztaltak. Mély nyomot hagyott bennük, hogy van egy olyan folt Romániában, amelyről nagyon sokan nem is tudtak, vagy csak hallásból értesültek arról, hogy ott valamilyen más népcsoport lakik” – emlékezett vissza a szenátor.

Hozzátette: emellett a járványhelyzet és a külföldi látogatások ellehetetlenülése miatt számos román politikus látogatott ebben az évben Székelyföldre, és mindegyikük pozitív élményekkel tért haza. Ennek ellenére megmaradtak a megrögzött magyarellenesek is, őket nem fogjuk tudni megváltoztatni. Összességében az előítéletek nem változtak számottevő mértékben. Talán a felnövekvő generációt kevésbé érdekli a ki a román, ki a magyar, ki volt hamarabb Erdélyben kérdés, de a középkorúak, akik ma a kollégáink, egy olyan történelem-hamisító oktatásban vettek részt, amelyet soha nem lehet belőlük teljesen kitörölni. Nem kaptak igaz történelmet, valós képet Erdélyről, Székelyföldről, és rengeteg munkával lehet csak ezeket az előítéleteket megváltoztatni – zárta Tánczos Barna.