Több száz résztvevő jelenlétében ünnepelték meg szombaton az agyagfalvi emlékműnél a Nagy Székely Nemzetgyűlés 165. évfordulóját. Az ünnepség kiemelkedő eseményét jelentette az emlékmű mellé tervezett múzeum és emlékház alapkövének letétele.

Szombaton kora délután a Nagy Székely Nemzetgyűlés 165. évfordulóját ünnepelték meg a székelység ősi gyülekezőhelyén található agyagfalvi emlékműnél. A megemlékezés istentisztelettel kezdődött a helyi református templomban, majd a közel 500 résztvevő huszárok és a székelykeresztúri fúvósok kíséretében vonult az agyagfalvi rétre.

Elsőként Antal István, az RMDSZ parlamenti képviselője, az Agyagfalva 1848 Alapítvány elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és beszédében nemcsak a székely nemzetgyűlések történetét ismertette, hanem azok megismerésének fontosságát is hangsúlyozta.

„A történelmet nem megismételni, hanem megismerni kell” – mondta a politikus, majd beszámolt az emlékmű mellé tervezett múzeum építésének szándékáról, az ötlet megszületésétől az aznapi alapkőletételéig.

A képviselő a nemzet történelmének jeles eseményének fontosságáról és annak tanulságairól beszélt a félezres ünneplő tömegnek. „A székelységnek összefogásra van szüksége, nem pedig megosztásra” – fejtette ki Farkas Mózes, a község polgármestere.

Az ünnepség folytatásaként Bögöz önkormányzata, az Agyagfalva 1848 Kulturális Alapítvány és a Haáz Rezső Múzeum együttműködési megállapodást írt alá az agyagfalvi emlékház létrehozásáról. Az építkezés befejeztével a székelyudvarhelyi múzeum biztosítaná a szakmai hátteret a kiállítások megvalósításához, illetve az emlékház működtetéséhez.

A múzeum létrehozásának ötlete a néhai Demény Lajos történész nevéhez fűződik, ő vetette fel először, hogy az egykori nemzeti gyűlés színhelyén, az agyagfalvi réten építsenek emlékházat.

Mint ismeretes, Agyagfalva számos székely nagygyűlésnek adott helyet, amelyek közül különösen kettő, az 1506-os és az 1848-as évi meghatározó jelentőségű volt a székelység történelmében. Mindkét alkalommal, törvényerővel bíró határozatokat fogadtak el. A hely szellemiségét ápoló alapítvány felvállalta a 2010 novemberében elhunyt Demény Lajos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának elképzelését, miszerint az agyagfalvi réten egy emlékházat állítsanak fel, amely az agyagfalvi nemzeti gyűlést mutatná be korabeli dokumentumok segítségével, illetve egy állandó kiállításnak is adna otthont, amely az 1848-ban történt eseményeket ismertetné a látogatókkal. Az emlékház kőből és fából épülne, a kiállítótermek mellett egy szolgálati lakást is kialakítanak benne, amely az épületet felügyelő, a kiállításokat gondozó fiatal történész otthona lehet. Az úgynevezett körcsarnokban az agyagfalvi gyűléshez kapcsolódó anyagokat állítanák ki, egy másik teremben a székely székeket mutatnák be, a harmadik terem pedig kortárs fiatal művészeknek biztosítana lehetőséget a bemutatkozásra. A körterem külső falát a hét székely szék címere, a szemközti oldal rácsos, oszlopos szerkezetét zászlók, a gerendafalat pedig a székely székek vidékenként eltérő, faragott motívumai díszítenék.

Az alapítvány Egyed Ákos történészt, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját kérte fel az emlékház védnökének, aki korábban úgy nyilatkozott, örömmel tesz eleget a felkérésnek, és bízik abban, hogy székely összefogással valóra válhat az álom. „A tervezett építkezés megfelelő feltételeket biztosít a székely múlt, a történelmi örökség ápolásához, és ezzel hozzájárul Székelyföld megtartásához” – mondta Egyed Ákos.

A mintegy ötszáz négyzetméteresre tervezett ingatlan felépítéséhez hozzávetőlegesen százezer euróra lenne szükség, ezért az Agyagfalva 1848 Kulturális Alapítvány székelyföldi önkormányzatok, fontosabb civil szervezetek, vállalkozók támogatására is számít.

„Azt szeretnénk, hogy Agyagfalva a nemzeti összetartozás jegyében igazi zarándokhellyé váljon” – jelentette ki Antal István, az RMDSZ parlamenti képviselője, az Agyagfalva 1848 Kulturális Alapítvány elnöke.