A hagyomány és modernitás témái köré szervezte az RMDSZ Udvarhelyszéki Nőszervezete a Székelyföldi Nők Konferenciájának újabb rendezvényét. Az RMDSZ Országos Nőszervezete által útjára indított rendezvényt több mint 50 székelyföldi nő részvételével, negyedik alkalommal tartották meg november 10–11-én, ezúttal Homoródfürdőn.

Az eseményt péntek délután Arros Orsolya, az RMDSZ Nőszervezetének Udvarhelyszéki, Ájgel Ágnes, Háromszéki, Portik Edit, Gyergyó Területi, illetve Lőrincz Csilla, a Nőszervezet Székelyföldért felelős alelnöke, a Csík Területi elnöke közösen nyitotta meg. „Nagyon örülünk, hogy sikerült Udvarhelyszéken is megszerveznünk ezt a rendezvényt, és itt láthatjuk vendégül a székelyföldi nőket. Az Artera Alapítvány kiállításának, a mesteremberek munkájának bemutatásával, illetve példaértékű nők előadásaival olyan hangulatot szeretnénk teremteni ezen a találkozón, amely hozzásegít majd ahhoz, hogy a székelyföldi nők megtalálhassák a jó megoldásokat a hagyomány és a modernitás közötti egyensúly megteremtésére” – mondta Arros Orsolya a rendezvény kapcsán.

Hegedüs Csilla Rokka vagy iPhone – az erdélyi magyar nő a 21. században c. előadásában a női szerepekről és azok átalakulásáról, változásairól beszélt. Mint mondta, az erdélyi magyar nők életében ma az iPhone és a Rokka is fontos, azaz a modernitás térnyerése, de ezzel párhuzamosan a hagyományok őrzése is meghatározó. Az RMDSZ Nőszervezetének Közép-Erdélyért felelős alelnöke szerint az elmúlt négy évben a Nőszervezet éppen azt mutatta meg, hogy lehet valamit másképp is csinálni: ezért igazi sorsfordítók azok a nők, akik ebben a szervezetben szerepet vállaltak. „A Nőszervezet olyan emberközpontú közösséget formált, ahol a nők megbíznak egymásban, képesek egymásért dolgozni, egymástól tanulni, ha kell, „tüzet oltani,” Megmutattuk azt, hogy az asszony is ember” – fogalmazott Hegedüs Csilla.

Horváth Anna beszédében a Nőszervezet elmúlt négy évének eredményeit összegezte. Visszatekintésében úgy fogalmazott, a Nőszervezet 2013-ban egy olyan időszakban alakult, amikor erre valós igény mutatkozott, ezt igazolja a 23 megyei és 230 helyi szervezetének aktív élete. Elmondta, az RMDSZ 196 polgármesteréből 5, a 246 alpolgármesterből 20, a 2376 megyei és helyi tanácsosból 283, illetve a 30 parlamenti képviselőből 4 nő jelenleg. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a női képviselet megerősítése mellett a Nőszervezet jelentős megvalósítása az is, hogy programjai által a Szövetség egy emberi, a közösséghez közelebb álló arcát tudta megmutatni. „A közélet nem szigorúan csak a politikát fedi, ez sokkal tágabb fogalom” – fogalmazott az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a Nőszervezet Önkormányzatokért felelős alelnöke.

Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei Nőszervezetének elnöke Laskasirítő és/vagy virág című előadásában a nagyon sokak által tabuként kezelt nők elleni erőszakról beszélt. Elmondta, hogy négy év után a Nőszervezet egy olyan témára épített országos kampányt, amely kapcsán a bántalmazott nők védelmére fordítanak hangsúlyt. ,,A kampány által elkezdtek egyre többen beszélni erről. Hihetetlenül erős a jelenlét és alakul a bizalom. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosításhoz román partnerek is kellettek" – vázolta a képviselő, majd hozzátette: „nagyon hamar bebizonyosodott, hogy ez nemcsak a magyar nők problémája, és van esély arra, hogy Romániában törvényesen véget vessünk ennek a jelenségnek. Azt gondolom, hogy kellő komolysággal kötelességünk segíteni mindenkinek, aki bajba került, ugyanis semmilyen típusú erőszak fölött nem hunyhatunk szemet" – összegzett a képviselő.

„Mi, férfiak hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy betonnal és vassal képesek vagyunk közösséget építeni, hogy mindez bőven elég. Ha megépítettünk egy aszfalt utat, de az nem köt össze embereket, ha építettünk egy kultúrotthont, de azt nem töltjük meg élettel, akkor tulajdonképpen nem építettünk semmit. A közösségépítésben a nők a legfontosabb partnereink” – mondta a rendezvényen Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnök, aki köszöntőjében arról biztosította a Nőszervezetet, hogy lehetőségei szerint a továbbiakban is támogatja a nők tevékenységét annak érdekében, hogy sikeresen működjön egy olyan szervezet, amely képes az erdélyi magyar társadalomban ma még tabuként felmerülő témákat is napirendre emelni.

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő Van-e esély az esélyegyenlőségre c. előadásában elmondta, számos esetben lesújtóak az európai statisztikák, ezért több európai parlamenti jelentésben foglalkoznak a nők helyzetének előmozdításával: munkavállalási esélyeik növelésével, a család és a munka közti egyensúly megteremtésével, a nők és férfiak közti bérszakadék megszüntetésével vagy éppen a családon belüli erőszak felszámolásával. „Az Isztambuli Egyezmény az első olyan nemzetközi dokumentum, amely négy kérdéskörben – megelőzés, védelem, bűnüldözés, megelőző politikák – rendelkezik a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolásáról. Olyan dokumentum ez, amelyet az Európai Unió is aláírt és amelynek gyakorlatba ültetését Romániában is szorgalmaznunk kell” – hangsúlyozta. Sógor Csaba ugyanakkor kiemelte: a nők helyzetének elősegítéséhez a nyilvánosság az egyik legfontosabb eszköz. „Ezért nagyon fontos az, hogy az RMDSZ Nőszervezete kiáll a nőkért, és a nyilvánosság bevonásával felvállal olyan társadalmi problémákat, amelyekről eddig keveset vagy alig beszéltünk” – mondta a képviselő.

A Székelyföldi Nők Konferenciája Simó Júlia ruhakészítő, a sepsiilyefalvi Rustica Alkotóműhely vezetője a hagyományos viseletek napjainkban is divatos és modern megoldásairól beszélt. Demeter Annamária, a zeteváraljai Cetatea Production ügyvezető igazgatója és Szabó Klára, a székelykeresztúri Elka International ügyvezető igazgatója a Nők a fedélzeten, az üvegplafonon túl elnevezésű panel keretében pedig saját tapasztalataikat osztották meg a hallgatósággal, arról értekeztek hogyan és miként fogadja el a székelyföldi társadalom a női vezetőket. A program részeként Filer Lóránd, a Prisma PublicLeader trénere Időrablók a mindennapokban címmel időmenedzsment témában tartott workshopot a résztvevők számára. 

Lőrincz Csilla az esemény összegzéseként megköszönte a székelyföldi Nőszervezetek aktív munkáját. Elmondta, az év elején felvállalt célkitűzéseket teljesítette a szervezet: egyrészt az RMDSZ kongresszusa elfogadta a női kvóta bevezetését és így a női képviselet megerősítését, másrészt pedig az idei nők elleni erőszak elleni mozgalomban aktívan részt vettek a székelyföldi nőszervezetek. A konferenciával kapcsolatosan úgy fogalmazott: ismét egy hasznos, tartalmas találkozót sikerült szervezni, ahol új tudással, tapasztalattal gazdagodhattak a résztvevők. „A konferencia kezdeti célja ugyanaz, a székelyföldi nők találkozzanak, együttműködjenek, közösen gondolkodjanak és tervezzenek, illetve további motivációt gyűjtsenek a mindennapi közösségszervező tevékenységhez. Bár ez egy rendezvénysorozat, mégis folyamatosan változik, mindegyik székelyföldi Nőszervezet hozzátett valami újat, és ezáltal vált színesebbé és tartalmasabbá a rendezvény” – összegzett a Nőszervezet Székelyföldért felelős alelnöke, aki azt is elmondta, hogy jövőre Gyergyó ad majd otthont az V. Székelyföldi Nők Konferenciájának.