„Ha mi nem vagyunk képesek megvédeni az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, az anyanyelv használatához való jogot, akkor itt világosan kimondom, hogy egyre több konfliktust fogunk látni ismét Európa-szerte” – válaszolt Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára Strasbourgban Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsa alelnökének kérdésére. A főtitkár az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa előtt szólalt fel, a nyilatkozatát követően került sor a kérdésekre.

A Kongresszus önkormányzati szakbizottsága kezdeményezett egy új jelentést Nyelvek használata a helyi és regionális önkormányzatokban címmel, amelyről tavaly a testület bálványosi kihelyezett ülésén döntöttek, vezette fel kérdését Grüman Róbert, aki az önkormányzati szakbizottság elnöki tisztségét is betölti az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusában.

„Azt látjuk, hogy a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája erőteljes eszköz a nemzeti kisebbségek, valamint a kisebbségi nyelvek védelmének érdekében. A közös nyelv elősegíti a kommunikációt és a gazdasági hatékonyságot, de a nyelvi sokszínűségnek van gazdasági és kulturális értéke is. Számos tagállam ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, és intézkedéseket tettek ezek védelmének érdekében, regionális vagy akár nemzeti nyelvi státuszt biztosítva nekik. Ha azonban helyi szinten vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a nemzeti kormányok sok esetben nem támogatják a hatóságokat a nyelvhasználat helyi és regionális szinten történő alkalmazásában” – fejtette ki az alelnök.

„Jagland úr, hogyan tudjuk, a Chartát figyelembe véve megvédeni ezeket a regionális és kisebbségi nyelveket, és hogyan tudjuk biztosítani azt, hogy a nemzeti kormányok segítsék a helyi és regionális önkormányzatokat abban, hogy a Charta rendelkezéseit gyakorlatba ültessék?” – fordult Grüman Róbert Thorbjørn Jaglandhoz, az ET főtitkárához.

Válaszában a norvég politikus már az elején nyomatékosította, hogy a kisebbségi és regionális nyelvek kérdése nagyon fontos ügy, gyakorlatilag ez az Európa Tanács egyik fő alaptevékenysége. Kitért a berlini fal 1989-es leomlása után szervezett első ET csúcstalálkozóra, ahol éppen az volt a kérdés, hogy az Európa Tanács hogyan tud ennek az új Európának a stabilizálásához hozzájárulni.  

„Természetesen létezett az Emberi Jogok Európai Keretegyezménye és az Európai Emberi Jogi Bíróság, de emellett úgy döntöttek, hogy elkészítik a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményt, mert mindenki megértette, hogy az Európában élő kisebbségek helyzete nagyon fontos a kontinens stabilitása érdekében. A második dolog, amit a csúcstalálkozón elfogadtak, az a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának kidolgozása. És amint látják, ez a probléma újból és újból felmerül. Egy személy, egy csoport vagy egy nemzet nyelve annyira fontos az identitás megőrzése érdekében.... És ha mi nem vagyunk képesek megvédeni az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, az anyanyelv használatához való jogot, akkor itt világosan kimondom, hogy egyre több konfliktust fogunk látni ismét Európa-szerte. Ez egy régi történet ezen a kontinensen. Tehát minden tagállamot felkérek minden alkalommal, amikor beszélek velük: azok, akik nem írták alá a Chartát, tegyék meg, és ezt természetesen a nemzeti hatóságoknak alkalmazniuk is kell helyi szinten” – hangsúlyozta válaszában Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára.

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa április első hetében tartotta tavaszi ülésszakát Strasbourgban, ahol Kovászna megye bemutatta kulturális értékeit.