„Az RMDSZ három fontos célkitűzést tart és tartott szem előtt az oktatási törvények vitája alatt: az anyanyelvi oktatás jelenlegi szabályozásai ne szűküljenek, a rendszerszintű átalakítások a közösségi jogokat ne érintsék, valamint egy rugalmasabb, minőségi oktatási rendszer jöhessen létre, amely támogatja a munkaerőpiacon való gyors elhelyezkedést és a szülőföldön való maradást” – mutatott rá Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese azt követően, hogy a képviselőház első házként szavazta meg a közoktatásra és felsőoktatásra vonatkozó új tanügyi törvénytervezeteket.  

Kisebbségi oktatást érintő rendelkezések:

• a minisztériumnak külön országos programot kell indítania a román nyelv oktatására vonatkozóan a kisebbségek számára. Ez egy országos program lesz, amely magába foglalja a korszerű kisegítő és digitális anyagok elkészítését, illetve román nyelvű táborok, valamint cserediákprogramok megszervezését egyaránt.
• Az anyanyelvi oktatási rendszer több költséggel jár, ezért a hatékony működéséhez többletforrásra van szükség. A tervezet előírja, hogy ott, ahol a diáklétszám 300 fő alatt van, kötelező lesz biztosítani a működéshez szükséges teljes forrást. Ez azt jelenti, hogy a szórvány-, illetve a vidéki kisiskolákat biztonságba helyeztük.
• A törvény rendelkezései szerint a kisebbségi oktatás megszervezése nem lehetőség, hanem kötelezettség ott, ahol erre kérés van.
• Líceumi felvételi esetén a képességvizsgán kívül lehetőség van iskolán belül is megszervezhető felvételi vizsgára. Ebben az esetben a vizsgák aránya 50-50 százalékos lesz az eddigi 60-40 százalékos felosztás helyett.
• Az érettségi vizsgán a humán szakokon bekerül a választható tantárgyak közé a vallás is.
• A bentlakás finanszírozása kiterjed nemcsak az iskola saját bentlakására, hanem azokra is, amelyek kiszolgálják az intézményt.
• A többletfeladatot elvégző óvónők esetében a román nyelv oktatását ezentúl a tanítókhoz hasonlóan külön óraként fogja fizetni a minisztérium a kisebbségi tanintézmények esetében, valamint többletjuttatás fog járni azoknak a pedagógusoknak is, akik társaikhoz képest több feladatot vállalnak az intézményben. Ez az alap az intézményi bérköltség 2 százalékát teszi ki.

Az egyházi iskolák esetében két fontos kérdést sikerült intézni:

• az új rendelkezések szerint minden középiskola el kell döntse, milyen profilú középiskolává alakul a három kategória közül: elméleti, technológiai (szakközépiskola, szakiskola) vagy vokacionális (sport, művészet és felekezeti). Miután ez megtörtént, az iskola 9. osztályának kétharmada abból a profilból kell álljon, ezt jelenti a profilválasztás. Ez alól a rendelkezés alól mentesülnek a jelenleg működő egyházi iskolák, illetve az illető közigazgatási egységben egyedülálló líceumok is, mint például a szórványiskolák, mivel vannak olyan megyék, ahol egyetlen középiskola működik.
• Az egyházi ajánlás a tanároknak megmarad az egyházi iskolák esetében.

Felsőoktatásban tett előrelépések:

• a felsőoktatásban újból elérhetővé válnak a dupla szakosítások, amelyekkel a tanárhiányt lehet majd ellensúlyozni, hiszen sok tantárgy esetében jelenleg nincs elegendő humánerőforrás.
• A törvény szövegébe bekerült az a kitétel, miszerint a diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában, és ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok kivételek.
• A hallgatók létszáma: azokon az egyetemi szakokon, ahol nincs az állami rendszerben kisebbségi nyelven oktatás, ott elkülönített hely kell legyen biztosítva a kisebbségeknek. Például az állatorvosi szakon nem lehet magyarul tanulni, így a román szakon különítenek el helyeket kisebbségi diákoknak. Az eredetileg érvényben levő 10 hely 25 helyre növekedett, és kibővült az érintettek listája a kisebbségi diákokkal. Abban az esetben, ha ezek a helyek nem töltődnek fel, újraoszthatóak lesznek, így 10 helyett akár 20 helyet is elfoglalhat magyar diák az adott felsőoktatási szakirányon.
• Anyanyelven is elérhetővé válik a habilitáció az egyetemeinken belül.
• Az évi tandíj maximum az infláció értékével növelhető;
• A hallgatók a közszállításra ezentúl az 50 százalékos kedvezmény helyett 90 százalékos kedvezményben részesülnek, míg a külföldön tanuló egyetemisták is 50 százalékos kedvezménnyel vehetik igénybe a vasúti szállítást.

„Fontosnak tartottuk, hogy azok a rendelkezések, amelyeket eddig a tanügyi törvény tartalmazott, ne sérüljenek, valamint hogy olyan kiegészítéseket eszközöljünk, amelyek segítik az anyanyelven való oktatást, az egyházi iskolák és szórványiskolák megfelelő működését, valamint osztályarányosan megfelelő képviseletet tudtunk biztosítani azokban a megyei intézményekben, ahol kisebbségi képviselő lehet. Utóbbi azt jelenti, hogy minél több magyar osztály van a megyében, annál nagyobb képviseletet kapnak a kisebbségek az olyan intézményekben, mint az ARACIP, pedagógusok háza, stb. ” – hangsúlyozta a képviselő.

A tanügyi törvénytervezetekről szerdán első házként döntött a képviselőház plénuma. A tervezetek a szenátusi munkálatok után nyerik el végső formájukat, majd az államelnöki kihirdetést követően a következő tanévtől lépnek érvénybe.