A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) Nemzetpolitikai kerekasztal című rendezvénysorozatának második beszélgetésére került sor november 20-án, pénteken a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében. A rendezvényen négy partnerintézmény – egy egyetem és három kisebbségi ügyekkel foglalkozó kutatóközpont – által javasolt előadó a szórványoktatás témáját járta körül.

Székely István, a KAT elnöke a kerekasztal célkitűzései kapcsán kiemelte: „a rendezvény célja a nemzeti létünk szempontjából fontos kérdések megbeszélése tudományos kutatók, egyetemi oktatók bevonásával. Meggyőződésünk, hogy az egyes szakpolitikai kérdések megfogalmazásában, a megoldások keresésében a szakemberek bevonása, az állításukra való odafigyelés elengedhetetlen. A beszélgetés kép- és hanganyagát rögzítjük, és mindenki számára hozzáférhetővé tesszük.” 

Magyari Tivadar, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: „fontos feladat a pedagógusképzés minőségének és presztízsének megerősítése: egyéni életpályák szempontjából vonzó életpályamodellé kell tenni a pedagógusi szakmát. Ami a gyermekek helyben taníttatásának vagy szórványközpontokban való oktatásának dilemmáját illeti, több erdélyi fórumon is megfogalmazódott, hogy az elemi oktatást mindenképp helyi feltételek biztosításával kell megszervezni, de az általános oktatás esetében is inkább erre kell törekednünk.”

„Kárpátalján az elemi és általános oktatást minden esetben helyben szervezik meg, de tudjuk, hogy kisebb a szórványban élő magyarok száma, mint Erdély esetében” – jegyezte meg Ferenc Viktória, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Hozzátette: „a diákok és szülők magyar iskolaválasztásának motivációja kapcsán azt tapasztaljuk, hogy egy magyar tannyelvű iskola akkor jelent leginkább vonzó opciót, ha a többségi nyelven oktató intézményhez képest többletlehetőségeket kínál diákjai számára.”

Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója elmondta: „a szórványban sokféle élethelyzettel találkozunk, ezek mindegyikében meg kellene találni az adekvált oktatási és oktatásszervezési módozatokat. Ugyanakkor fontos volna egy folyamatos monitorizálási projekt beindítása, amely a szórványban levő oktatási egységek helyzetét és az esetleges szükségleteit is felmérné – ez az oktatási hálózat korrekciója szempontjából elengedhetetlen.”

Morvai Tünde, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet kutatója rámutatott: „az oktatás minősége meghatározó. A felvidéken azok a magyar szülők, akik többségi oktatási intézménybe íratják gyermeküket, főleg azzal érvelnek, hogy a szlovák tannyelvű iskolák magasabb szintű oktatást nyújtanak. Tehát a szülők a kérdést nem elvi szempontokból, hanem elsősorban a gyermekek jövőbeni boldogulásának szempontjából ítélik meg.”

A KAT Nemzetpolitikai kerekasztal-sorozatának következő beszélgetésére január második felében kerül sor.