A széleskörű autonómia a román többség érdeke is, hiszen a magát biztonságban tudó közösség alkotó ereje megsokszorozódik, így az általa előállított javak az egész ország gyarapodását szolgálják –hangsúlyozta Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke pénteken Tusványoson.

A Nyolc szék vagy három megye? Vita Székelyföld autonómia-tervezetéről című panelbeszélgetést követően Székely István elmondta: az autonómia nemcsak egy olyan tervezet, amiről vitáznak, amit benyújtanak a parlamentbe és megpróbálják ezt elfogadtatni. „Ez elsősorban egy olyan gondolkodás, ami az élet minden területét meghatározza, és együttműködést generál Székelyföldön. Tervezzük meg Székelyföld oktatási rendszerét, úgy mintha rendelkeznénk erre vonatkozó autonómiával, gondoljuk végig az egységes székelyföld intézményes, szociális rendszerét, vagy állítsuk össze a majdan egységes Székelyföld költségvetését. Határozzuk meg a prioritásokat, milyen problémák megoldására mennyi összegeket szánnánk” – nyomatékosított az ügyvezető alelnök.

Az RMDSZ álláspontja szerint alkotmánymódosításra van szükség a Székelyföldre vonatkozó autonómia-statútum elfogadásához. Konkrét célokra, párbeszédre van szükség a megvalósításhoz: „meg kell mutatnunk, hogy mit tennénk másként, mint a jelenlegi központi kormányzat” – fogalmazott.

Kitért arra is, hogy az idén januárban elfogadott három párti nyilatkozat a szembenállásokat haladja meg tulajdonképpen. „Az autonómiák alapkérdéseiben egyféle konszenzust teremtett többek között abban is, hogy a majdani Székelyföld közigazgatási beosztását tekintve a székeket tartják meghatározónak, még akkor is, ha a kiindulási pont a három megye” – mondta az ügyvezető alelnök.

Mint ismeret, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői az erdélyi magyarok közösségként való megmaradása érdekében az autonómia-elképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodtak meg. Ezzel kapcsolatban Székely István kifejtette: „a mai beszélgetés résztvevői között egyetértés volt abban a tekintetben, hogy a januári nyilatkozat új fejezetet nyitott az autonómiák kérdésében. Eddig a közvélemény előtt az egyet nem értés került előtérbe, holott nyilvánvaló, hogy az autonómia kérdésében a cél közös.  Nemzeti identitásunk megőrzése és továbbadása, kultúránk fejlesztése, számbeli kisebbségi létünk teljes jogú polgárként való megélése csak a közösségi autonómiák intézményrendszere által biztosítható” – összegzett Székely István