Az idei választásokon először fordul elő, hogy a 18 és 35 év közötti szavazók száma meghaladja a 65 év felettiekét. Összesen 4,2 millióan szavazhatnak idén Romániában, ráadásul 1 115 992 fiatal számára az idei lesz az első alkalom, hogy voksolni fognak. Meghatározhatják tehát az idei választások kimenetelét, de a felmérések azt mutatják, hogy éppen a 18 és 35 év közöttiek mezőnyében a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelentős támogatói bázisra lelt. Ezt a témát jártuk körbe Székely István politológussal, az RMDSZ ügyvezető alelnökével.

Miként hódít az AUR?

Figyelemfelkeltő címadás, hogy fiatalok elsősorban AUR-szavazók lennének, hiszen ha a számokat megnézzük, sokkal árnyaltabb a kép, fogalmazta meg Székely István.

Kifejtette, amennyiben különvesszük a Szociáldemokrata Pártot (PSD) és a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), akkor valóban az AUR-ra szavaz a legtöbb fiatal, ez ezt jelenti, hogy a teljes népességen belül az AUR 16 százalékos, az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 14, a PNL szintén 14, és a PSD 12 százalékos támogatottságot élvez. „Valóban az AUR-ra szavaznának a legtöbben, a biztos pártválasztókon belül ez az arány felmegy a 23 százalékra, a PSD-PNL-t összevonva 18 százalékra, de ez nem azt jelenti, hogy minden fiatal az AUR szavazna” – pontosított a politológus.Illusztráció: Pexels

Az AUR előretörése beleillik egy általános európai trendbe, amely a rendszerellenes, esetenként szélsőjobb pártok megerősödését mutatja az EU tagállamaiban a mainstream partokkal szemben. Okai között a társadalmi-gazdasági gondokat találjuk: a koronavírus-járványt, az ezt követő gazdasági válságot, az orosz inváziót, energiaválságot, inflációt, a zöld átmenet költségeinek lakosságra terhelését. Sokan úgy érzik, a politikai elit magukra hagyta őket, az EU intézményei a fejük felett döntenek, elkeseredésükben az azt kihasználó szélsőséges pártok felé fordulnak.

Az AUR térnyerése is hasonló okokkal magyarázható. A fiatalok az AUR részéről történő megszólításának egy formai és egy tartalmi összetevője van. Formai összetevő a kommunikációs csatorna: mivel a nagy országos médiumokat – a televíziókat, rádiókat, az országos lapokat – a nagy pártok uralják, ezért az AUR elsősorban a közösségi hálókon kommunikál, hangsúlyosan a TikTokon, ami találkozik a társadalom, és ezen belül elsősorban a fiatalok megváltozott médiafogyasztási szokásaival. A COVID lezárásai felgyorsították a digitális átmenetet, a pandémia szigorításainak feloldása után is a lakosság egy jelentős része a virtuális térben maradt, onnan tájékozódik. Az AUR pedig részben kényszerből, de egy jó adag tudatossággal is ezekre az eszközökre hagyatkozik, amikor célba juttatja üzeneteit. Ha megnézzük a többi politikai aktor kommunikációját, a parlamenti súlyukhoz képest alacsony az internetes jelenlétük, hívta fel a figyelmet Székely István. Másrészt három évtizeddel a rendszerváltás után tetten érhető egy általános rendszer-kritika, sokan nem érzik magukat jól a jelenlegi, most már stabilnak mondható társadalmi berendezkedésben. Ez az AUR-nál elsősorban minden tagadásában jelenik meg, ami találkozik a fiatalok életkoruknak megfelelő lázadásával.

A hurráoptimizmusra nem vevő a mindennapi gondokkal szembesülő fiatal

Tartalmi szempontokból a meghatározó román pártoknál tetten érhető az eurooptimizmus a világ dolgai tekintetében, ez gyakran a társadalom reális problémáit nem kezeli megfelelő súllyal, ami hangsúlyosan igaz a fiatalok tekintetében, mutatott rá a politológus.

Székely István | Fotó: Borsi Balázs

„A fiatalok társadalma is nagyon rétegzett. Létezik egy nagyvárosi, jól képzett, középosztálybeli réteg, akik felismerték és ki is tudják használni az európai uniós tagság nyújtotta lehetőségeket. El lehet mondani, hogy soha nem volt ennyire nyitott számukra a világ: a különböző uniós programokban való részvétel, az európai mobilitás olyan kapukat nyitott meg, melyek a fiatalok jövője szempontjából nagyságrendekkel jobb lehetőségeket biztosítanak, mint korábbi generációk esetében. A 2007-es uniós integráció után felnövő nemzedék már a közös Európa-ház gondolatiságában szocializálódott, és belakja a számára felkínált európai teret” – részletezte az RMDSZ ügyvezető alelnöke.   

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a fiatalok többsége valószínű nem ebbe a kategóriába tartozik, esetükben hangsúlyosabban kerülnek terítékre a társadalmi gondok, amelyek a mindennapjaikat meghatározzák. Súlyos gondokra is rámutatott. Például az oktatás a társadalmi mobilitás legfontosabb csatornája, ám azt tapasztaljuk, hogy a vidéki kisebb települések oktatási színvonala leépül, a nagy egyetemi városok lakhatási költséginek növekedése pedig lassan lezárja azokat a mobilizációs csatornákat, melyek a társadalmi felemelkedéshez szükségesek. A lakhatási válság elsősorban a városokra-nagyvárosokra jellemző, a fiatal számára az önálló otthon megteremtése nagyon nagy terhet jelent. Az Európa Unió déli és keleti részén a fiatalok sokkal később hagyják el a családi otthont – lehet azt mondani, hogy Dél-Olaszországban a mama-hotel kényelme jelenti a vonzerőt, de keleten ez inkább gazdasági kényszer.

Azt érzik, a politika „nem róluk szól”

Kitért a munkavállalásra is, mint említette, a fiatal értelmiségieknél gondot okoz, hogy a várható életkor meghosszabbodása okán kitolták a nyugdíjba-vonulás korhatárát, és gyakran a nyugdíjasok is munkát vállalnak, ami azt jelenti, hogy például az oktatásban, egészségügyben, államigazgatásban sokkal tovább marad az idősebb generáció, ami viszont azzal jár, hogy a fiatalok nem tudnak előre lépni a ranglétrán. Ha nem diplomásokról beszélünk, akkor munkahely van ugyan, de nem mindig jól fizetett. A munkaadóknak van egy fiatalokkal kapcsolatos előítéletük, miszerint a kütyüket nyomogató, figyelemhiányos, kitartás nélküli személyek, akik akár pár száz lejes bérkülönbségért hajlandók munkahelyet váltani, és nincs gyakorlatuk, de ezt nem is tudják megszerezni, ha nem kapnak lehetőséget.

Fotó: Pexels

Sok felmérés azt mutatja, hogy lassan megdől az a meggyőződés, ami az elmúlt szinte száz évre meghatározó volt, és ami szerint kemény munkával, kitartással magasabb életszínvonalat lehet elérni, mint a szülők generációja. A mostani fiatalok nehezen tudják már azt a színvonalat is megteremteni, amiben felnőttek, és ez elsősorban a társadalom szétfejlődésével, az egyenlőtlenségek növekedésével magyarázható, taglalta Székely István.   

Gondot okoz, hogy a fősodratú pártok ezeket a kérdésekkel nem, vagy csak kevésbé foglalkoznak. Az AUR sem kínál megoldást, de kihasználja az ezekkel kapcsolatos félelmeket, szorongást, dühöt.

Példaként említette, hogy egy nagy párt azzal illusztrálta az Európai Unió előnyeit, hogy „Nyithatsz Bécsben cukrászdát!”. Igaz, hogy van rá jogod, mint ahogy a klasszikus liberalizmus rációja szerint, szegénynek és gazdagnak egyaránt van joga a híd alatt aludni, de ez a megközelítés a fiatalok döntő többségének a problémáival nem találkozik, a fiatalok nem érzik, hogy a meghatározó pártok politikéja róluk szól – húzta alá a politológus.

Baloldali, egzisztenciális kérdésekre fókuszáló programot a Szociáldemokrata Párt megfogalmaz ugyan, de inkább azok számára, akik az állam újraelosztó szerepének a haszonélvezői: legyen magas a nyugdíj, a szociális támogatás, és azok a juttatások, melyekkel az állam próbál segíteni azokon, akik önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek, részletezte Székely István.

A fiatal magyar közéleti szereplők „követik” az előttük járó generációkat, de emiatt távol maradnak saját nemzedékük probléma-halmazától   

A románokhoz hasonlóan a romániai magyar fiatalság is rétegzett lehetőségei, helyzete tekintetében, a politikai kommunikáció pedig elég nehezen szólítja meg őket. Kampányban a központi kommunikáció eszközeiben diverzifikált, és szerepleosztással megpróbál az európai uniónak mind a lehetőségeire, mind pedig az árnyoldalaira rámutatni. A megyékben közéleti szerepet vállaló fiatalok körében inkább egy követő magatartás figyelhető meg az előttük járó politikai generációkra tekintve. A pozícióban levő, ötvenes generáció azokat a diskurzusokat jutalmazza, amely az ő értékrendjüket, világnézetüket mondják fel. Ha ez az előrelépés a nyitja a fiatal politikusok számára, akkor azt fogják felmondani, de ez a diskurzus nem találkozik a fiatalok probléma-halmazával, horizontjával, vázolta a szakpolitikus.

Fotó: Európai Parlament Facebook oldala

„Gyakran azt érzem, hogy egy huszonéves politikus egy ötvenes-hatvanas személy világképét mondja fel. Ugyanakkor érzékelhető egyféle távolságtartás a szociális gondoktól, mert van egy téves hiedelem, miszerint azok a baloldali politika részei, és az pedig »ördögtől való«. Közben pedig ezeknek a kérdéseknek van egy keresztény-szociális megközelítése is. Azt a jóléti társadalmat, amire vágyunk, a nyugati országokban a második világháború után a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták közösen építették fel. Téves, hogy ha a baloldaliság különböző okok miatt éppen nem trendi, akkor ezekről a gondokról nem is veszünk tudomást” – fogalmazta meg Székely István.

Szintén gondként említette, hogy a baloldali fiatal véleményformálók pedig az európai, vagy világpolgárság bűvöletében hajlamosak az egész etnikai elvet zárójelbe tenni, hiszen egy világpolgárnak nincs nemzetisége, az felette áll az ilyen múltbéli csökevénynek. Ez a megközelítés az USR fiatal magyar szavazóira emlékeztet, az más kérdés, hogy az USR bukását követően ők mely pártra fognak szavazni.

Javítani kell az RMDSZ kommunikációját formai és tartalmi szempontból is

Az RMDSZ-nél az látszik, hogy az elmúlt években az országos szervezetek kommunikációja sokat javult, azonban a megyei szervezetek többsége esetében a közösségi hálókon való jelenléténél még van mit javítani, ami fontos, hiszen az önkormányzati választásokkal kapcsolatos kommunikációt ők viszik.Fotó: Európai Parlament Facebook oldala

„Javítani kell a formán, sok minden újra kell gondolni, tartalom szempontjából pedig árnyalni kell a képet, hiszen sokféle fiatal van sokféle problémával. Ezekre kell hangsúlyosabban figyelni, érezzék a fiatalok, hogy róluk szól a politika, szólítsa meg őket, tekintse partnernek egy olyan jövő felépítésében, ami megadja neki az otthonosság érzetét” – összegezte Székely István.