A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) április 2-án a közszolgálati rádiók helyzetéről szervezett tanácskozást Marosvásárhelyen. A beszélgetés alapját Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztő-helyettesének azon vitaindítója képezte, amely a kétpólusú, egész napos rádióadás sugárzásának kérdését taglalja. A tanácskozáson ugyanakkor döntés született arra vonatkozóan, hogy őszre elkészül a magyar közszolgálati rádiózás távlati célkitűzéseit, valamint azonnali teendőit maghatározó tanulmány.

Szász Attila vitafelvezetőként kijelentette, a romániai magyar rádiózás legfontosabb célkitűzése, hogy a közszolgálati rádió keretén belül nagyobb fokú önállósággal rendelkezzenek a magyar szerkesztőségek, mindez stabil, tervezhető költségvetést is kell jelentsen. „A területi stúdiók egy olyan struktúrának lennének így a részei, amely a magyar rádiózás számára adminisztratív kérdésekben nagyobb szabadságfokot biztosítana. A szakma folyamatos kihívások elé néz, ezért az általunk javasolt változások a minőségi rádiózás szempontjából elengedhetetlenek” – fogalmazott a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztő-helyettese.

A kolozsvári, valamint a közép- és nyugat Erdélyt lefedő magyar nyelvű rádió egész napossá tételét, továbbá a rádióadás vételének minőségi javítását az ultrarövid-hullámú frekvencián nevezte meg prioritásként Rostás Péter István, a Kolozsvári Rádió főszerkesztő-helyettese. „A térbeni és időbeni kiterjesztésre fel vagyunk készülve, a kérdés azonban, hogy a közszolgálati rádió nehezen változó struktúrájában mikor tudják ezt megvalósítani” – mutatott rá.

Rácz Éva, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke a rádiós munkatársak folyamatos képzésének fontosságát hangsúlyozta, hiszen a változó hallgatói szokások és technikai lehetőségek olyan kihívást jelentenek, amelynek a minőségi rádiózás ennek hiányában nem tudna megfelelni. Ebben jelentős szerepük lehet a magyarországi partnerintézményeknek – elsősorban a Magyar Távirati Irodának –, amelyek a hangarchívumok digitalizálásában is segítséget nyújthatnak.

Székely István, a KAT elnöke elmondta, a közszolgálati média az erdélyi magyar társadalom-projekt megvalósítása szempontjából megkerülhetetlen. „A rendszerváltás előttről egy széttöredezett, megyei nyilvánosságokra bomlott közvéleményt örököltünk, ezen 1989 után sem sikerült lényegesen változtatni. Hiszem, a közszolgálati média összerdélyi szemlélete erősítheti a különböző élethelyzetben lévő közösségek egymás iránti szolidaritását, valamint tompíthatná az erdélyi társadalomban felerősödő regionális ellentéteket” – összegzett Székely István.