„A korrupcióellenes harc leple alatt karaktergyilkosság történik Romániában, ezt bizonyítja a tegnap a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék által a DNA-nak visszaküldött dosszié is, amely alapján az Ügyészség vádat emelt Markó Attila és még 9 személy ellen, amelyben kimondja, nem elégségesek a dossziéban összeállított iratok a vádemelésre, hiszen nem bizonyított az a tény, hogy az ANRP tagjai túlbecsülték egy visszaszolgáltatott telek értékét. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy Markó Attilát az elmúlt évben és az előző években is jogtalanul vádolták, hiszen az Ügyészség által összeállított dosszié nem tükrözi a valóságot, és nem meríti ki a vádemeléshez szükséges jogi érvelés minimális elvárásait. Ki fogja felelősségre vonni az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget, azért mert emberek életét és karrierjét forgatja fel, lehetetleníti el?!” − mutatott rá Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt követően, hogy a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék visszaküldte az Ügyészségnek azt a dossziét, amelyben Markó Attilát és még 9 embert azzal vádolt, hogy túlértékelte a visszaszolgáltatott földterületet az ANRP tagjaként.

Az RMDSZ ügyvezető elnöke hozzátette: emberek élete törik ketté akkor, amikor alaptalan vádat emel az ország korrupcióellenes ügyészsége. Markó Attila esetében az ügyészség egyetlen kárpótlási ügyben sem vádolja korrupcióval őt, az ellene szóló vád pusztán az, hogy tagja volt a bizottságnak, amit hivatali visszaélésként értelmez anélkül, hogy megjelölné, milyen törvényt sértett meg.

Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei szakpolitikusa elmondta: „a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék tegnapi döntése, amely értelmében visszaküldi az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnek (DNA) az Országos Ingatlan-visszaszolgáltató Hatóság (ANRP) által kifizetett kárpótlások ügyében emelt vád alapját szolgáló dossziét, komoly kérdéseket vet fel a korrupció ellenes harcban használt módszerekről” – hangsúlyozta a Kovászna megyei törvényhozó, majd hozzátette: „az RMDSZ nem vonja kétségbe a korrupcióellenes harc létjogosultságát és szükségességét Romániában, de a felületesség, az emberek fölösleges meghurcolása semmiképp sem szabad részét képezze ennek a folyamatnak. Szükségesnek tartjuk a korrupció megállítását, de nem értünk egyet azzal a módszerrel, amely alapján alapos átvizsgálás és dokumentáció hiányában embereket bélyegeznek meg, tartoztatnak le úgy, hogy nem illeti meg őket az ártatlanság vélelme sem, hiszen Románia nem emelte be jogrendjébe az erre vonatkozó EU-s direktívát.  Komoly önvizsgálatra van szükség az ország hatalmi ágai között, hiszen jelenleg azzal szembesülünk, hogy nem érvényesül a hatalmi ágak szétválasztása. A parlament az egyetlen fórum, amely törvényalkotásra és ezek megvitatására felhatalmazást kapott a választópolgárokról. Vissza kell adni a Parlament valós szerepét annak érdekében, hogy az önvizsgálat során a jelenlegi törvényeket rendbe tegye.”