A Szenátus február 25-én, plenáris ülésén szavazott két, a magyar közösséget érintő törvénytervezetről. A szimbólumok használatával kapcsolatos, valamint a területi autonómiának és minden szecesszionista mozgalom Romániában való megtiltására vonatkozó törvénytervezetet 110 ellenszavazattal utasították el.

Klárik László Attila, RMDSZ-es szenátor kifejtette: „A törvénytervezet kimondja, hogy Romániában tilos bármilyen politikai vagy civil mozgalmat szervezni a területi autonómia ügyében, beleértve a tüntetéseket, vitafórumokat, bármilyen politikai vagy civil kezdeményezést. Ha természetes személy kezdeményez ilyen jellegű megmozdulást egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható, jogi személy esetén pedig fel kell számolni azt.”

A szenátor elmondása szerint, a szavazatok pozitív aránya is azt bizonyítja, hogy a normalitás fele hajlik a parlament viszonyulása, a magyarság számára kedvezően viszonyulnak a demokratikus értékekhez. Az ilyen jellegű tervezetek megszületése, realitása számos kérdést vet fel, főként, ami az autonómiát illeti, hiszen a szólásszabadságot börtönnel korlátoznák. Klárik szerint ez abszurd helyzetet teremthet egy jogállamban. A Bogdan Diaconu, volt PSD-s képviselő kezdeményezésére született törvénytervezetekre a Szenátus által adott elutasító válasz a kisebbségek szempontjából pozitív, hiszen túlnyomó többséggel utasította el ezt, illetve az ehhez hasonló kezdeményezéseket.

Előrelépésnek számít az is, hogy ezúttal a magyarság ellen irányuló zászlótörvény tervezetet nem söpörte a szőnyeg alá a Szenátus, hanem lehetővé tette a vitáját és kimagasló többséggel, párt függetlenül elutasította.

„Demokratikus országban élünk, ezért sem a szimbólumaink használatát, sem a szabad véleménynyilvánítás jogát, sem identitásunk kifejezésének lehetőségeit, sem eszközeit nem vehetik el tőlünk” fogalmazott Klárik