A természeti kincsek megbecsülésére nevelnek

Turisztikai pályázatokat valósítottak meg a Súgó-barlangnál

A gyergyói Súgó-barlanghoz látogatott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Barti Tihamér megyei tanácsos október 27-én, szombaton, a megyei tanács által támogatott pályázatokból ugyanis a Gyilkostó Adventure Egyesület felújította a helyi turisztikai infrastruktúrát, tiroli kötélpályát épített ki, rendbe tette a a barlang környezetét, és felszereléseket vásárolt. Mint Simon László pályázatfelelős az átadási ünnepségen elmondta, A speoturizmus, valamint az ökoturizmus és fenntartható fejlődés népszerűsítése a Barlangos-patak közösségi érdekeltségű természetvédelmi területen című pályázatból kiépített Tiroli Súgó elnevezésű kötélpálya lehetőséget nyújt a barlangi mentésekben használt kötéltechnika folyamatos gyakorlására. A biztonságos barlangi turizmus megszervezése és népszerűsítése a Békás- szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban elnevezésű pályázat a Békás-szoros–Nagyhagymás  Nemzeti Parkkal közösen valósult meg, és öt barlangot érintett, ebből három függőleges és kettő vízszintes. A barlangok bejáratait részben lezárták és figyelmeztető táblákat helyeztek el, valamint mentési tervek is készültek. Az ökoturizmus népszerűsítése a Barlangos-patak Natura2000-es területen című pályázatra a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulástól nyertek támogatást, ami alapján több alkalommal szerveztek a Heveder-patak völgyében hulladékgyűjtési akciót, és a Súgó-barlang bejáratánál óriásbannert helyeztek ki.

Borboly Csaba gratulált a Gyilkostó Adventure Egyesületnek a megvalósult pályázatért, és azt mondta, hogy a projekt finanszírozása csupán szimbolikus támogatásnak számít ahhoz képest, mekkora természeti kincs a Súgó-barlang és környéke, illetve mekkora munkát fejt ki a Gyilkostó Adventure Egyesület. Mindez a térség idegenforgalmára, vendéglátóiparára is pozitív hatással lehet, tette hozzá a tanácselnök, aki – az éppen látogatóba érkezett gyergyószentmiklósi és zetelaki iskolások jelenlétében – azt szorgalmazta, hogy az ide kiránduló fiatalokból minél több természetvédő önkéntest neveljenek közösen, hasonló programokkal.

– Ha a gyermekek úgy nőnek fel, hogy csodálják és szeretik szülőföldjük tájait, akkor később is jobban fognak ragaszkodni szülőhelyükhöz, és bízom benne, hogy itthon maradnak, vagy csak egy időszakra távoznak, hogy aztán tapasztalatokkal gazdagabban hazatérjenek – fejtette ki Borboly Csaba, aki úgy látja, ezért is fontos, hogy minél több kirándulást szervezzenek a gyerekeknek, és Hargita Megye Tanácsa is támogatja mindezt a Barangoljunk Székelyföldön! meg más hasonló, turisztikai célú programja révén.

Barti Tihamér megyei tanácsos szintén méltatta az egyesület munkáját, hiszen az Székelyföld szépségeit tárja fel a fiataloknak, természeti kincseink megóvására, megbecsülésére tanít, és Hargita Megye Tanácsa partner ebben.

A beszédek után a tanácselnök és a tanácsos meglátogatta a Súgó-barlangot.

„Sutba kell vetnie a székelynek a tarisznyát” - Székelyföldi Akadémiát rendeztek Gyergyóalfaluban

 
A mezőgazdaság és a székely falvak fejlesztése volt a témája a Gyergyóalfaluban október 26-án megrendezett Székelyföldi Akadémiának, amely Hargita Megye Tanácsa vidéki értelmiségieknek szóló előadás-sorozata. A rendezvényt a Gyergyóalfalvi Gazdanapok keretében tartották. Előadott Korodi Attila parlamenti képviselő, Bányász József és Ferencz Lehel, az Agrocaritas mérnökei, valamint Moldován József, az RMDSZ gyergyói parlamenti képviselőjelöltje.

A jelenlévőket elsőként Gáll Szabolcs polgármester köszöntötte, aki szerint minden régiónak magának kell megtalálnia boldogulása útját, és biztosítania kell a megélhetést az elkövetkező generációknak.

– Sutba kell vetnie a székelynek a tarisznyát, mert már itthon megteremtheti saját megélhetését – mondta a községvezető.

Bege Károly megyei tanácsos Hargita Megye Tanácsa nevében üdvözölte az egybegyűlteket. Beszédében kitért arra, hogy Alfalu a „bezzeg”-község: itt bezzeg van aszfalt, szociális lakás, művészek, csatornahálózat. Korodi Attila Fenntartható, fejlődő székely település. Gazdálkodjunk okosan a településeinken! című előadásában kifejtette, hogy egy székely település attól működőképes, ha saját magát fejleszti, fenntartja. Fel kell oldani a viszonylag zárt közösségeket, kistérségi együttműködést kell kialakítani, és nem a városokhoz kell igazítani a mércét, mondta a képviselő utalva arra, hogy a községek általában versenyt futnak, hogy utolérjék a városokat, erre példa Alfalu, ahol a kisebb utcákban is aszfalt van. Ám az infrastruktúra még nem minden, folytatta Korodi, az egymásra figyelő közösség erősítése még fontosabb. A képviselő szerint jelenleg kevés a fenntartható település, mert a fenntarthatóság azt feltételezi, hogy az önkormányzat hosszú távon tervez, kiaknázza a meglévő erőforrásokat és biztosítja azok megújulását, munkahelyeket teremt, valamint odafigyel arra, hogy az egyetemet végzett diplomások és a kétkezi szakképzett munkaerő száma egyensúlyban legyen egymással, a település szükségleteinek megfelelően.

Bányász József és Ferencz Lehel mérnökök az új kihívásokat elemezték, amelyekkel a községeknek manapság szembe kell nézniük. Az életminőség nem azonos az életszínvonallal – utóbbit pénzzel meg lehet vásárolni, az életminőséget viszont nem. A gazdálkodás eredetiségét kell visszaállítani, az ember csak a természetet gazdagítva gazdálkodhat, hangzott el. A két előadó szerint szorgalmazni kell a kiterjedt állattartást, az alternatív gazdálkodást (például erdei gyümölcsök, gyógynövények gyűjtését).

Moldován József képviselőjelölt az Erdély 2020 vidékfejlesztési stratégia mezőgazdasági tengelyéről beszélt, és a hagyományos gazdálkodás folytatására, az elődöktől örökölt tudás hasznosítására, valamint a vidék adottságainak kihasználására biztatta hallgatóságát. Az előadások végén a jelenlévők kérdéseket tehettek fel a meghívottaknak.

Nem csupán trófeaszerzésről szól a vadászat - Szárhegyen rendezték meg a II. Székelyföldi Vadásznapokat

Másodjára rendezték meg a Székelyföldi Vadásznapokat, ezúttal Gyergyószárhegyen, október 26–28-án. A Gyergyószentmiklósi Vadásztársulat által szervezett eseményt Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesülete is támogatta. A környék vadásztársulatainak részvételével zajló rendezvény programjában szerepelt trófeák, illetve régi fegyverek kiállítása, vadhangutánzó verseny, főzővetélkedő, vadászkutya-bemutató, vadászbál, az új vadászok fogadalomtétele, valamint az elmaradhatatlan Hubertus-mise. Ugyanakkor az érdeklődők megtekinthették azokat a gyerekrajzokat, amelyek a témában meghirdetett pályázatra érkeztek.

A szombat délelőtti megnyitón részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Verestóy Attila szenátor, Kelemen Atilla Maros megyei parlamenti képviselő, aki az Országos Sport-, Vadász- és Horgászegyesület alelnöke is egyben, valamint Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének igazgatója. A jelenlévőket Gábor László polgármester köszöntötte, aki szerint a rendezvény célja, hogy a vadászatot visszahelyezze méltó helyére, hiszen a köztudatban csak a vad elejtését jelenti a vadászat, holott a valóságban ennél többről szól: gondos előkészítést igényel, szerepe van a vadállomány óvásában és a vadkárok elhárításában – összességében egy kultúrát jelent.

– Ne csak lődd, gondozd is a vadat! – idézte zárszavában a községvezető a vadászintelmet.

Borboly Csaba tanácselnök úgy látja, a vadászok hozzájárulnak az értékőrzéshez, és arra kérte a jelenlévőket, ők is segítsenek egy természetszerető és -ismerő nemzedék nevelésében, miként teszik azt a megyei tanács hegyimentőcsapatainak tagjai a Barangoljunk Székelyföldön! programmal és az intézmény más hasonló kezdeményezései által. A megyei elöljáró beszédében a következő Székelyföldi Vadásznapok helyszínét is elárulta: jövőre Szovátán rendezik meg.

Élményalapú tanulás  - Csíki, udvarhelyszéki és gyergyói pedagógusok találkoztak Csíksomlyón

Ötletekkel és élményekkel gazdagodva tértek haza a résztvevők október 27-én, szombaton a huszadik jubileumi pedagógusfórumról, amely három térség – Csíkszék, Udvarhelyszék és Gyergyó – pedagógusainak szólt. A kétnapos rendezvényt október 26–27-én szervezték meg Hargita Megye Tanácsa Multifunkcionális Központjában, illetve a csíksomlyói Salvator Hotelben. A pénteki megnyitón először Kozma István, Csík Terület Ifjúsági Tanácsának (CSTIT) elnöke, majd Bartolf Hedwig, Hargita megye főtanfelügyelője, Demeter Annamária, a Hargita Megyei Nevelési és Erőforrás Központ igazgatója, Tánczos Barna szenátorjelölt, Becze István megyei tanácsos, valamint Mihály Emőke, a pedagógusfórum főszervezője köszöntötték a résztvevőket. A program központi tematikája az élménypedagógia koncepcióján alapult, a meghívott Bányai Sándor tréner és csapata Kalandok és Álmok című szakmai műhelyével már a Kárpát-medence több térségében is nagy népszerűségnek örvend, célja az élményen alapuló tanulás konkrét gyakorlatokkal való megismertetése, a különböző oktatási szinteken alkalmazható módszerek átadása.

A rendezvényre ellátogatott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is, betekintve a trénerek, illetve a részt vevő pedagógusok munkájába. A beszélgetésen a tanácselnök elmondta, hogy fontosnak tartja a pedagógusfórumok folytatását. Szóba került a megyei tanács Barangoljunk Székelyföldön! programja, amelyben aktív szerepük van a pedagógusoknak is, továbbá javaslat született arra, hogy szervezzenek ilyen fórumot a moldvai csángóknál is.

A zárórendezvényen Korodi Attila parlamenti képviselő tartott kiértékelő beszédet hangsúlyozva a pedagógiai tevékenység minőségének fontosságát.

A fórum XX. jubileumi kiadását Hargita Megye Tanácsa társszervezőként, a Hargita Megyei Nevelési és Erőforrás Központtal együttműködésben támogatja, a rendezvény Gyergyó Terület Ifjúsági Tanácsa, a Delphi Egyesület, Hargita Megye Tanfelügyelősége, a Hargita Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai támogatásával jött létre.

Borszéken is kézbe vették a diákok A székelység története tankönyvet

Közelebbről utánnyomás készül – Borboly Csaba az érdeklődők türelmét kéri

Huszonegy újabb példány lelt gazdára október 26-án Borszéken a székelyek történetét bemutató tankönyvből. A Zimmethausen Iskolaközpontban tartott villám-óralátogatáson Mik József polgármester és Borboly Csaba megyeitanács-elnök a hatodikosokkal és tanáraikkal beszélgetett a történelemismeretről.

A borszéki hatodikosok történelemrajongók – szűrhette le a látogató péntek délelőtt a történelemkabinetbe lépve. „Itt vannak a könyvek, amelyeket régóta vártatok” – mondta a Zimmethausen Iskolaközpont térképekkel bélelt termében várakozó diákoknak Kovács Julianna igazgató, Mik József polgármesternek adva át a szót, aki arra kérte a gyerekeket: ki-ki otthon adja oda szüleinek, nagyszüleinek is a tankönyvet, hiszen olyan információkat tartalmaz, „amelyekre generációkat kellett várniuk a székelyeknek, és mi itt Borszéken székelyek vagyunk”. Borboly Csaba megyeitanács-elnök az első példányok gyergyóremetei átadásakor a község polgármestere által kijelentetteket idézte: „Ebből vagy tízest kell kapni, vagy megbukni – köztes jegynek nem szabad lennie” – mondotta akkor Laczkó-Albert Elemér. A tanácselnök hozzátette: a Mik József által mondottakat folytatva arra biztatja a gyerekeket, „fordítsák meg” otthon a tanulási folyamatot a családtagokkal, és ők tanítsanak.

A frissen kibontott könyvekhez ezúttal könyvjelzőt is osztottak az elöljárók, amelyen Mik József polgármester a székelységgel kapcsolatos ismeretszerzésre buzdít. Az eseményen Ferency József, az iskola ifjú történelemtanára a befektetett szerzői munkát is méltatva köszönte meg a szerzők alkotását, a megyei tanács kezdeményezését és támogatását, valamint a borszéki önkormányzat hozzájárulását. Borszéken ugyanis a településvezetés a kiadás példányok után járó teljes nyomtatási költségét felvállalta.

A látogatáson zajló beszélgetésen kiderült: a gyerekek valódi rajongókként vártak az „ínyencségre”: nemcsak a tanterem falát díszíti Székelyföld térképe, hanem maguk is gyakorló rovásírás-használók, a vetélkedőkre szívesen neveznek be, és a nemrégiben szervezett Mikó-vár-pályázaton is sikerrel vettek részt.

Az átadás momentumának tanúja volt a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője, Toth Béla is, aki a közvetlenül utána kezdődő, Borszékről sugárzott Vendégségben a Marosvásárhelyi Rádió október 26-i adásának felvezetőjében úgy értékelte, „nagyon rangos rendezvényen” vett éppen részt. A megyei tanács elnöke és Borszék polgármestere részvételével készült műsorban egyébként Borboly Csaba „még egy kis türelmet” kért a tankönyv iránt érdeklődőktől. Mint mondotta, a téma az érdeklődés középpontjába került a román sajtót tekintve is, valamint bűnügyi feljelentés is történt a kezdeményezés ellen – ám „sikerült megtalálni azt a jogi formát, amellyel a közeljövőben utánnyomás várható”.

Az egyébként turisztikai stratégiai témával tartott rádióműsor felvétele a következő webhelyen hallgatható meg:

http://www.marosvasarhelyiradio.ro/musorok/vendegsegben_a_marosvasarhelyi_radio/vendegsegben_borszeken_hargita_megye__1.html

Tevékeny fiatalok Gyergyóban - A megye ifjúsági stratégiáját is megvitatták az ifjúsági börzén

Ifjúsági börzét és kulturális seregszemlét tartottak Gyergyószentmiklóson a hétvégén. A kétnapos rendezvényen bemutatták azt a kiadványt, amelybe összegyűjtötték a gyergyószéki ifjúsági szervezetek adatait, és megvitatták a Hargita Megyei Ifjúsági Stratégiát.

Harmadik alkalommal rendezte meg október 27–28-án a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács (GYTIT) a Gyergyói-medencei ifjúsági börzét és kulturális seregszemlét, amelyen a fiatalokat érintő kérdések, szervezetek és rendezvények kerültek előtérbe. A rendezvény megnyitóját szombaton tartották a gyergyószentmiklósi Gépgyártó Iskolaközpontban, ahol jelen volt Barti Tihamér megyei tanácsos, a GYTIT egykori elnöke, Magyari Levente GYTIT-elnök, Jakab Adorján, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) főtitkára, Benedek Miklós Zoltán, a Gépgyártó Iskolaközpont diáktanácsának elnöke és Boldizsár Ferenc plébános. Barti Tihamér köszöntőjében elmondta, hogy Hargita Megye Tanácsa kiemelten támogatja a civil és ifjúsági szervezeteket. A megyei tanácsos szerint fontos civil szervezetben dolgozni, ezt az állítását saját példájával igazolta, hiszen sokat köszönhet annak, hogy korábban is tagja volt ilyen szervezetnek.

– Most, megyei tanácsosként, a korábban szerzett tapasztalataim segítségemre vannak akkor, amikor azon kell gondolkozni, milyen programokat vagy rendezvényeket támogasson a megyei tanács. Mivel belülről ismerem a civil szervezetek működését, életét, jobban oda tudok figyelni arra, az intézmény mire adjon pénzt – fejtette ki Barti Tihamér. Hozzátette: minél több fiatalnak kell beleszólnia az ifjúsági stratégia alakulásába, hogy az tartalmazza a következő időszak prioritásokat, mert akkor később a szóban forgó szervezetek sikeresebben pályázhatnak különféle pénzalapokra.

Magyari Levente GYTIT-elnök elmondta, hogy a Gyergyószéken működő ifjúsági szervezetekről kiadvány készült, amelyet megkaphattak a rendezvényen részt vevők. Jakab Adorján MIÉRT-főtitkár kiemelte, hogy a szervezetének célja a fiatal vállalkozók segítése kell hogy legyen, és a fiatalok itthon maradásra való ösztönzése. Benedek Miklós Zoltán diáktanácselnök házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, és Barti Tihamérhoz hasonlóan ő is hasznosnak nevezte, hogy több civil szervezetben tevékenykedik. A megnyitó végén Boldizsár Ferenc plébános mondott áldást, és azt kívánta a fiataloknak, hogy tartalmas időtöltésben legyen részük a rendezvény két napján.

Vasárnap a Youth in Action projekt részeként szervezett találkozón a Hargita Megyei Ifjúsági Stratégiáról konzultáltak. A rendezvénysorozaton bemutatkozó 37 gyergyói ifjúsági szervezet képviselői ennek alkalmával elmondhatták, szerintük mit kellene tartalmaznia a megye ifjúsági stratégiájának, és természetesen a gyergyószéki sajátosságokat helyezték előtérbe. Barti Tihamér bevezetőjében kiemelte Gyergyószék történelmi sajátosságait, kulturális örökségét, az örmények múltbeli szerepét, a helyi civil kezdeményezéseket, és kitért arra is, hogy a megyében egyedül Gyergyóban, a térség északi részén élnek magyarok szórványban, ezért ott különösen nagy hangsúlyt kell kapnia az identitástudat erősítésének és az itthon maradás ösztönzésének.

A továbbiakban Farkas András, a PONT Csoport vezetője felvázolta, miért fontos ifjúsági stratégiákat tervezni és írni, majd Krezsek Vilmos, Hargita Megye Ifjúsági Alapítványának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket elmondva, hogy a megyei stratégia összeállításának a logisztikai keretét az alapítvány biztosítja. Ezt követően csoportmunkák keretében beszéltek a fiatalok azokról az alapvető kérdésekről, amelyeknek be kell kerülniük a megyei ifjúsági stratégiába.