FUEN Kongresszus: 60 millió őshonos kisebbségi kéri, hogy az Európai Unió garantálja jogait Fotó: Fotó: Mihály László

FUEN Kongresszus: 60 millió őshonos kisebbségi kéri, hogy az Európai Unió garantálja jogait

A köszöntőbeszédekkel kezdetét vették csütörtökön, május 18-án az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN kolozsvári kongresszusának munkálatai. Az európai kisebbségek legnagyobb ernyőszervezetének azért esett a választása Erdélyre, hogy ezzel fejezze ki elismerését az RMDSZ-nek az utóbbi hét évben vállalt kezdeményező szerepéért – amelynek legfontosabb eredménye a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés – mondta megnyitó beszédében a FUEN elnöke, Vincze Loránt. Hozzátette: a  FUEN helyszínválasztása azt is jelzi, hogy a szervezet fokozottan figyel Közép- és Kelet-Európára.

A köszöntőbeszédekkel kezdetét vették csütörtökön, május 18-án az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN kolozsvári kongresszusának munkálatai. Az európai kisebbségek legnagyobb ernyőszervezetének azért esett a választása Erdélyre, hogy ezzel fejezze ki elismerését az RMDSZ-nek az utóbbi hét évben vállalt kezdeményező szerepéért – amelynek legfontosabb eredménye a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés – mondta megnyitó beszédében a FUEN elnöke, Vincze Loránt. Hozzátette: a  FUEN helyszínválasztása azt is jelzi, hogy a szervezet fokozottan figyel Közép- és Kelet-Európára.

Beszédében emlékeztetett: az erdélyi magyarok azt szeretnék, ha elismernék őket államalkotó nemzetnek, ha kollektív jogaik és autonómiájuk lenne, de a régió nemzetiségei számára még mindig nem biztosított a közel száz éve, a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígért egyenlőség és önrendelkezés. A kisebbségek védelmét nem lehet belpolitikai ügynek tekinteni – vonta le a következtetést.

„A mi felfogásunk szerint az Európai Uniónak kell a kisebbségi jogokat garantálnia, és megfelelő politikákkal, erőforrásokkal védelmeznie, népszerűsítenie a kisebbségek hozzájárulását a közös európai örökséghez, legyen szó kulturális örökségről vagy anyanyelvhasználatról. Erről szól a Minority SafePack” – mondta, történelmi sikernek nevezve, hogy a kezdeményezők pert nyertek az Európai Bizottság ellen, így a polgári kezdeményezés peres úton kapott zöld utat.

„Szeretném világossá tenni, hogy kezdeményezésünk nem irányul senki ellen, nem vesz el semmit az államoktól, a többség jogaiból. Éppen ellenkezőleg, igyekszik forrásokat irányítani a kulturális és nyelvi sokszínűség támogatására” – szögezte le. A FUEN elnöke bírálta Romániát, amiért modellértékűnek próbálja beállítani a hazai kisebbségvédelmet, de ugyanakkor elzárkózik a párbeszédtől a közösségi jogok kérdésében.

A román diplomácia lépten-nyomon azt állítja, hogy itt a kisebbségi kérdést megoldották, az modellértékű lehetne bárki számára. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy ma szinte semmi nincs rendben. A modellértékűnek nevezett Romániában, amint azt a most kezdődő kongresszus is hűen igazolja, egyetlen román hatalmi ág képviselője sem tett eleget a meghívásunknak. A román elnök nem küldött üzenetet, a román külügyminisztérium és a román kormány úgyszintén. Ettől persze még fontosak vagyunk számukra: odafigyelésüket, ránk irányuló perzselő tekintetüket szinte a bőrünkön érezzük. A román diplomácia minden követ megmozgatott, hogy ezt a rendezvényt minimalizálják” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök a FUEN kolozsvári kongresszusának megnyitóján.

A FUEN kongresszusa szerinte azt üzeni a többségi társadalmaknak, hogy párbeszédre, nyitottságra, közös tervezésre van szükség, hogy az őshonos kisebbségek nem akarnak semmit sem elvenni a többségtől, de asszimilálódni sincs szándékukban. „Közösen kell megtalálnunk azokat az intézményes politikai és jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik, hogy minden egyes őshonos nyelvi, etnikai és vallási kisebbség szabadon dönthessen arról, hogy miként őrzi meg az örökségét és hogyan tudja azt továbbadni” – részletezte Kelemen Hunor.

Amióta elindítottuk a MSPI polgári kezdeményezést, ismét fontossá váltunk a román diplomácia számára. Állandóan rossz hírünket keltik, valótlan dolgokat állítanak rólunk és szándékainkról. Ezt úgy is mondhatnám, hogy hazudnak” – hangsúlyozta. Mint felsorolta, úgy állítják be, mintha a MSPI szándéka az etnikai szeparatizmus volna, a magyar közösség pedig arra törekedne, hogy veszélybe sodorja Románia területi integritását. „Az igazság az, hogy törekvéseinket Románia határain belül képzeljük el, és kizárólag a parlamenti politizálás eszközeit használjuk” – mondta el Kelemen Hunor.

Nemrégiben egy román államtitkár azt a valótlanságot állította, hogy a kolozsvári kongresszusra előkészített FUEN-dokumentumok és - határozattervezetek a területi autonómiára irányulnak. Kelemen Hunor szerint az igazság az, hogy nem készült ilyen határozat, de nem látná annak problémáját, ha készült is volna. Határozott meggyőződése az, hogy Románia többnemzetiségű állam, a romániai magyar közösség pedig csakis azt kéri, ami kijár neki: hogy betartsák 1918-ban tett ígéreteket, hogy államalkotó tényezőként ismerjék el a magyar embereket.

Románia az EU-csatlakozás előtt azt vállalta: érvényesíti a jogállamiság kritériumait, európai módon rendezi a többség-kisebbség viszonyát, visszaszolgáltatja a kommunista diktatúra alatt elkobzott egyházi és közösségi vagyont. Bukarest a kilencvenes évek végétől tett is néhány, akkor határozottnak tűnő lépést ebbe az irányba, viszont a NATO, majd a 2007-es uniós csatlakozás után jól érzékelhetően elkezdődött egy visszarendeződési folyamat. „Nincs ellenőrzési mechanizmus, nincs szankció. Közben olyan eszközöket vezettek be a megszerzett jogok megnyirbálására, a politikai és közéleti vezetők megfélemlítésére, amelyeknek az ellenszerét nehezen találjuk. A bűnüldözést, az ügyészséget és a bíróságokat, egyszóval az igazságszolgáltatást és az erőszakszervek intézményeit. A korrupció elleni harc jó ürügy, hogy személyeket és intézményeket tiporjanak el” – véli Kelemen Hunor, megemlítve ennek legutóbbi példáját: a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esetét.

Mint arra rámutatott, Kolozsvár polgármestere, Románia volt miniszterelnöke „ma nem ért rá eljönni”, levelet küldött: ez megismétli és részletezi azt az üzenetet, amelyet az egyik volt külügyminiszter szajkózott néhány évvel ezelőtt itt, Kolozsváron, amikor megünnepelte azt a tényt, hogy Románia aláírta a kisebbségi keretegyezményt. „Az ünnepnek volt két aprócska szépséghibája. Az egyik, hogy a kisebbségeket nem hívták meg az ünnepre. A másik szépséghiba meg az, hogy a volt miniszter elfelejtette mondani, a keretegyezményt azóta sem alkalmazzák” – sérelmezte az RMDSZ elnöke.

A polgármester levelében azt állítja, hogy a magyar közösség jól van, Kelemen Hunor ezt cáfolja. „De bizakodóak vagyunk, mert azt látjuk, hogy 27 év után a FUEN kongresszus előtti napokban Kolozsvár egyik bejáratánál többnyelvű helységnévtáblák jelentek meg. Nem önszántából, nem saját kezdeményezésére helyezte ki, hanem bírósági ítélet kötelezte az önkormányzatot, hogy tegye ki a többnyelvű táblákat” – részletezte.

Összegzésként kiemelte: a 60 milliós őshonos kisebbség Nagy-Britannia kiválását követően az Európai Unió negyedik legnagyobb államát alkothatná: „60 millió ember. Bátran mondjuk, bátran mondhatjuk: szükség van ránk, értéket képviselünk, értéket alkotunk, része vagyunk annak a nagy közösségnek, amit ma Európa népeinek, nemzeteinek hívunk. Nem hátrálunk meg!”

A kongresszus házigazdája után a FUEN romániai társszervezeteinek vezetői szólaltak fel, Constantin Damov, a hivatalos romániai kisebbségként nem elismert aromán közösség vezetője, Radu Nebert, a Német Demokrata Fórum Kolozs megyei elnöke, illetve Biró Zsolt, az MPP elnöke. Biró a FUEN kongresszus társzervezőjeként beszédében rávilágított arra, hogy Románia uniós csatlakozása óta nem tartja be vállalásait, és másodrangú állampolgárokként kezeli a kisebbségeket: „amint megszűnik az európai nyomás a kisebbségi jogérvényesítésre vonatkozóan, teljesen leáll ez a folyamat. Azt tapasztaljuk, hogy nemzeti jelképeink használatában akadályoznak és megaláznak. Azt tapasztaljuk, hogy egyházaink 27 esztendő alatt a harmadát sem kapták vissza annak a közösségi vagyonnak, amelyet annak idején a kommunista román politika néhány év alatt ellopott tőlük. Azt tapasztaljuk, hogy a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása után a Marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium működését is ellehetetlenítik. Ez nem lehet modellértékű! Ameddig az emlegetett modellértékűség megvalósul, kénytelenek vagyunk minden lehetőséget kihasználni a tiltakozásra. Ha egységes Unióról beszélünk, itt is természetes kell legyen az, ami például Dél-Tirolban természetes. Ha elutasítjuk a többsebességes Európát, el kell utasítanunk a kettős mércét is!” – fogalmazott Biró Zsolt, az MPP elnöke.

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettesének levelét Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese olvasta fel: Azt gondolom, hogy jelzésértékű az idei Kongresszus helyszíne: Kolozsvár a Romániában élő magyarok fővárosának tekinthető sok értelemben, ez a közösség pedig számos megoldatlan problémával küzd. Az itt élő magyarság keresi azokat a mechanizmusokat, amelyek intézményesítik, állandóvá tehetik a többséggel való kommunikációt, amelyek ráébreszthetik a román állam intézményeit, hogy ez a közösség gazdagítja Romániát, értéket jelent számára és semmiféleképpen nem veszélyforrás, mint ahogyan azt egyesek – hamisan és tendenciózusan – próbálják beállítani. Hiszen hogyan tekinthetne értékként egy állam a területén élő nemzeti kisebbségekre, ha nem tiszteli annak nyelvét, szimbólumait és szokásait, ha a közösség képviselőinek állásfoglalása és az ezt alátámasztó tények ellenére azt állítja: ez a kérdés megoldott. Éppen ezért azt gondolom: itt az ideje annak, hogy a nemzeti kisebbségek problémáit európai szinten is megtárgyaljuk.

Amet Aledin államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője a Kongresszust köszöntve, abbéli reményét fejezte ki, hogy a jelenlévők a tanácskozás után jobban megismerik a kisebbségeket, objektíven tudnak majd helyzetükre tekinteni, fel tudják használni ezt a tudást, és fel tudják mérni, hol tart e kérdésben Európa. Az államtitkár hangsúlyozta, szükség van az ilyen találkozásokra.

Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár Magyarország Kormányának nevében köszöntötte a FUEN kongresszus résztvevőit. Elmondta: Kolozsvár szimbolikus jelleggel bír az esemény számára, hiszen mindamellett, hogy egy multikulturális városról beszélünk, a magyar történelem számtalan fontos eseménye kötődik a városhoz. Az államtitkár beszédében üdvözölte a többnyelvű kolozsvári várostáblák kihelyezését és nehezményezte, hogy ez a folyamat hosszas bírósági tárgyalások eredményeként válhatott valóra. „Magyarország számos nemzetközi fórumon elvszerűen áll ki a kisebbségi és kisebbségeket megillető jogokért is. Meg szeretném erősíteni ígéretünket, miszerint Magyarország és minden magyar nemzetrész ki fogja venni részét a polgári kezdeményezés érvényesítéséhez szükséges 1 millió aláírás begyűjtésében. Identitásunk része a kulturális sokszínűség, 60 millió emberről beszélünk Európában, és joggal várjuk el, hogy ne csak az alapszerződéseiben deklarálja értékként az Unió a kisebbségek sokszínűségét, hanem egy olyan uniós szintű szabályozást alkosson, amely nem csak védelmet, de kedvező körülményeket teremt kultúránk megőrzésére” – hangsúlyozta Potápi Árpád, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

A FUEN egyik legfontosabb támogatója, a Német Szövetségi Kormány nemzeti kisebbségi főbiztosa, Hartmut Koschyk levélben kívánt eredményes munkát a kongresszusi küldötteknek Olga Martens FUEN-alelnök tolmácsolásában. Dél-Tirol kormányzója, Arno Kompatcher, illetve a belgiumi német nyelvközösség miniszterelnöke, Oliver Paasch videóüzenetet küldött a kongresszusra, akárcsak a dániai németek régiója, Schleswig Holstein kisebbségi biztosa, Renate Schnack.

Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott köszöntőbeszédében meggyőződésének adott hangot, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság teljes mellszélességgel ki fog állni a Minority SafePack kezdeményezés mellett. „Azt a sokszínűséget, amellyel Európa rendelkezik, meg kell őrizni. A FUEN a kisebbségek lelkiismeretét jelenti Európában, amely napról napra emlékezteti az európai közösséget, az EU csak akkor lehet sikeres, ha az őshonos kisebbségek ügyét nem tolja el magától.” Az Európában élő nemzeti kisebbségeknek szükségük van arra, hogy hosszútávon segítséget kapjanak nyelvi, kulturális identitásuk megőrzéséhez, hangsúlyozta a magyar miniszterelnöki megbízott.

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos az etnikai diverzitás ünnepének nevezte a Kongresszust. „A FUEN szerepe az, hogy előmozdítsa a sokszínűségen át megszülető egységet az Európai Unióban, emellett, fontos feladata, hogy ne csak európai szinten képviselje ezt, hanem a tagállamokon belül is, ahol élnek nemzeti kisebbségek” − fogalmazott. Kalmár Ferenc hangsúlyozta, a nemzeti kisebbségeket nem szabad fenyegetésként kezelni, hanem erőforrásként kellene tekinteni rájuk. „A Minority Safepack muszáj, hogy sikeres legyen, hiszen 60 millió ember érdekeit képviseljük, és ez egy egészen új jogi nyomást gyakorol az Európai Unióra” – fogalmazott.

A FUEN az európai őshonos nemzetiségek legnagyobb ernyőszervezete, amely 100 millió kisebbséghez tartozó európai polgárt képvisel. A 62. FUEN Kongresszus május 17-21. között zajlik Kolozsváron, a Grand Hotel Napocában, 50 tagszervezet képviselői, összesen több mint 300 küldött és meghívott, több mint 50 újságíró jelenlétében. A kongresszus házigazdája a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A kongresszus programja ITT érhető el.

kapcsolódó

Hírlevél