„A kormányprogramban vállalt célkitűzésünk, hogy a nemzeti parkok területének 75%-ára bővítsük a szigorú és integrált (teljeskörű) védelmi övezetek kiterjedését, összhangban az uniós élőhelyvédelmi irányelvvel. Az első, ahol elkezdjük ezt a folyamatot, a Domogléd-Cserna Nemzeti Park, ahol Európa legreprezentatívabb érintetlen bükkerdői találhatók, köszönhetően az évszázadok óta itt élő közösségeknek és az erdők kezelőinek is. Ma Herkulesfürdőn kezdtük el az egyeztetéseket a nemzeti park igazgatóságával, erdészekkel, a helyi közösségek vezetőivel és civil szervezetekkel. Olyan kezelési tervre van szükség, amely összhangba hozza a természetvédelmi célokat és az itt élő közösségek megélhetési szükségleteit” – jelentette be Tánczos Barna környezetvédelmi, erdészeti és vízügyi miniszter Herkulesfürdőn tartott sajtótájékoztatóján.

Jelenleg a Domogled-Cserna Nemzeti Park területének 56%-a van védett övezet besorolásban, ezt terjesztené ki a Környezetvédelmi Minisztérium 75%-ra a következő másfél évben, a helyi döntéshozókkal, szakemberekkel és a civil szféra képviselőivel együttműködve. „A Domogléd-Cserna Nemzeti Park következő tíz évre vonatkozó kezelési tervét most készítik elő a szakemberek, ezért is időszerű itt újragondolni a védelmi övezetek kérdését. A legfontosabb a helyi közösségekkel való egyeztetés, hiszen amellett, hogy kijelöljük és védelem alá vonjuk az ökológiailag értékes területeket, mentalitásváltásra van szükség, és minden érintett együttműködésére” – hangsúlyozta Tánczos Barna.

A tárcavezető kiemelte, az erdészeti ágazat és a helyi közösségek vezetőivel folytatott egyeztetések egyik legfontosabb következtetése, hogy újra kell tervezni az erdőgazdálkodást a nemzeti parkok területén. „A nemzeti parkokban célzott erdőgazdálkodásra van szükség, eltérően attól, amit a termelőerdőkben alkalmaznak. Ez nem jelentheti a fakivágás betiltását, hiszen fontos, hogy továbbra is biztosítani tudjuk a tűzifát a helyi közösségek számára. Meggyőződésem, hogy ez nem rontja az élőhelyek minőségét, hiszen nálunk vannak Európa legegészségesebb erdei, és ez elsősorban az évszázadok óta itt élő közösségeknek köszönhető” – hangsúlyozta Tánczos Barna.

A környezetvédelmi miniszter hozzátette, az is egyértelművé vált, hogy beruházásokra van szükség az erdőgazdálkodás területén. „Támogatási forrásokat kell biztosítani, és a Romsilvának modern, non-invazív fakitermelési technológiákba kell beruháznia, hogy a nemzeti parkban végzett erdészeti munkák minimális hatással legyenek az ökoszisztémákra” – részletezte Tánczos Barna.

Romániában 13 nemzeti park van, amelyek területén belül különböző védelmi szintű besorolások vannak érvényben. A szigorú védelmi övezetben bármilyen beavatkozás tilos, csak a kutatási tevékenység megengedett, a második szintű, integrált (teljes körű) védelmi övezetben pedig a kutatás mellett az ökoturizmus, a hagyományos legeltetés, az oktatási tevékenység és sporthorgászat is engedélyezett. A fennmaradó területek kevésbé szigorú besorolás alá tartoznak, ahol biztosítják a természetvédelem mellett a fenntartható fejlődést is. Ezeken engedélyezett az erdészeti tevékenység, beleértve a fakivágást és kártevőírtást, valamint akár turisztikai vagy kutatási célú infrastruktúra is kialakítható.