Az Európai Alapok Minisztériuma és a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium képviselői támogatási szerződést írtak alá a romániai medvepopuláció menedzsmentjére irányuló országos akcióterv megvalósítására. Európai uniós forrásból 53,5 millió lejt fordítanak a romániai barnamedve-populáció megfigyelésére és egy hosszú távú menedzsment terv elkészítésére.

Bár a romániai medvevédelmi akcióterv 2018 nyarán látott napvilágot, hosszú ideig nem történt előrelépés az ügyben, de most a szaktárca megtalálta a kivitelezés módját és kereteit, amiről Tánczos Barna miniszter és Hegedüs Csilla államtitkár július 28-án sajtótájékoztató keretében számolt be.

„53 598 950 lejt különítettünk el a Nagy Infrastruktúra Operatív Program 2014–2020 egyik projektjében arra, hogy olyan intézkedéseket foganatosítsunk, amelyek csökkentik az ember és a medve közti konfliktusok számát. Ugyanakkor hozzájárulnak a medvék életterének megőrzéséhez és a populáció fenntartható menedzsmentjéhez. Ez a projekt fontos összetevője annak az intézkedéscsomagnak, amellyel csökkentjük az ember és a medve közötti találkozások esélyét, emellett pedig hozzájárul ahhoz, hogy a medvét az erdőben, a saját élőhelyén tartsuk” – fogalmazott a tárcavezető. A kezdeményezés jelentőségével kapcsolatban kiemelte: „A projekt legnagyobb hozadéka, hogy tudományos kutatáson alapuló, megcáfolhatatlan választ ad arra a kérdésre, hogy hány medve van Romániában. A faj menedzsmentjének alapja, hogy tudjuk, hány egyed van. A populációdinamika fontos adata a kor és az ivar szerinti összetétel, valamint az egyes egyedek térbeli elhelyezkedése. Ezekre kell alapozni a menedzsmentet az élőhely kapacitása és a szociális elfogadottság függvényében. Az optimális létszám azt jelenti, hogy az emberek konfliktusok nélkül élnek együtt a fajjal, és az államra sem hárul túl nagy nyomás a károk megtérítése miatt.”

Hegedüs Csilla államtitkár rámutatott arra, hogy az európai alapok minisztériuma további projekteket bonyolít le a biodiverzitás megőrzésére Romániában. „Örülök, hogy az országos helyreállítási tervvel egy zöldebb, egészségesebb, biztonságosabb Romániát tudunk építeni. Több mint 1,3 milliárd eurót fordítunk például erdősítésre és a biológiai sokféleség megőrzésére, 88 ezer háztartásba vezetjük be a víz- és csatornahálózatot, 150 millió eurót fordítunk a Duna Delta természeti kincseinek megőrzésére, a kulturális életének fellendítésére, a tudatos turizmus népszerűsítésére” – részletezte az államtitkár.

A romániai barnamedve-populáció megőrzésére irányuló országos terv megvalósítását célzó, 2021 júliusa és 2023 decembere között kivitelezett projekt keretében elvégzik a medvepopuláció genetikai megfigyelését és számbeli felmérését, ugyanakkor a háziállatok, a veteményeskertek és más javak védelmére több mint 1000, különböző típusú villanypásztort biztosítanak. A projekt része továbbá egy 60 hektáros rehabilitációs központ létrehozása a medvék számára a brassói Keresztényhavason (Postăvaru), valamint a lakosság tájékoztatása és érzékenyítése a fenntartható vadgazdálkodással kapcsolatban, különös hangsúlyt fektetve a medvékre.

A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium által a Kronstadt Erdészeti Hivatallal, a Romsilva egyedárusággal és a Marin Drăcea Országos Erdészeti Kutatási és Fejlesztési Intézettel partnerségben lebonyolított projekt célja a jelenlegi medvepopuláció, illetve az életterének a fenntartható menedzsmentje – 187 Natura 2000-es területnek is hasonló célkitűzései vannak.

A barnamedve-populáció szakszerű menedzsmentjét célzó országos akciótervbe foglalt intézkedések foganatosítása kiemelt fontosságú a faj védelmében és menedzsmentjében illetékes hatóságok számára.

A projekt három alappillérre épül:

1. A medveállomány genetikai felmérése külföldi szakemberek bevonásával. A felmérés során viszonylag nagy pontossággal állapítják meg a medvepopuláció sűrűségét, továbbá a populáció korosztály és ivar szerinti összetételét. A genetikai módszer a legpontosabb állományfelmérési eljárás az olyan fajok esetében, amelyeknek a sűrűsége nehezen becsülhető meg. Romániában alkalmazzák először ezt az eljárást ilyen nagy méretű medvepopuláció felmérése céljából. A módszer abban áll, hogy előre meghatározott útszakaszokon genetikai mintát (ürüléket/szőrt) gyűjtenek, amelyekből el lehet kerülni a többször számlálás veszélyét.
   
   
2. Menhelylétesítés. A Keresztényhavason létrehozandó rezervátumba azokat a medvéket és bocsokat fogják betelepíteni, amelyeket valamilyen okból kifolyólag – ideiglenesen vagy véglegesen – nem lehet visszaengedni a természetbe (például sebesültek vagy nem találják fel magukat természetes élőhelyükön). Amennyiben a nagyvad állapota egy idő után ezt megengedi, akkor megjelölik és visszaengedik a vadonba. A központ kialakítására szánt 60 hektáros terület nem nagy, de az ott foganatosított intézkedések révén minimálisra csökkenthető a lakott területeken garázdálkodó medvék száma, ugyanis akár a településeken még mindig gyakran megforduló medvéket is áthelyezhetik ebbe a rezervátumba, a kapacitása akkor ezt már lehetővé fogja tenni.
   
   
3. Villanypásztorok felszerelése. Az országban több helyen a magán és köztulajdon védelmében, a medvekárok megelőzésére és a békés együttélés elősegítésére több mint 1000, különböző típusú villanypásztort szerelnek fel mezőgazdasági területek, méhészetek köré. A különböző technikai megoldások akkor jók, ha azokat szakmailag megfelelően jól kivitelezték, és szem előtt tartják az állat ökológiáját és etológiáját. A projekt keretében mobil és fix villanypásztorokat is ki fognak próbálni. A mobil villanypásztorok esetében át lehet telepíteni a szalagokat, mert azok felcsavarhatóak. A fix villanypásztort oszlopok rögzítésével üzemelik be nagy szakítószilárdságú, speciális villanypásztor-huzalt használva. Ezek az emberekre nem veszélyesek, mert nem egyenárammal működnek, hanem rövid impulzusokat adnak igen csekély áramerősség mellett. A villanypásztorok felszerelése kettős célt szolgál. Egyrészt arra irányul, hogy javítsa a medve és az ember együttélését azáltal, hogy ezek a szerkezetek megvédik az emberek javait a nagyvadak okozta károktól; másrészt ezáltal tesztelik, hogy melyik típusú villanypásztor a leghatékonyabb ilyen medvesűrűségnél, ugyanis nem mindegy, hogy tíz medve van az országban vagy kétezer egy megyében. Kamerákkal fogják megfigyelni, hogyan hatnak a villanypásztorok a vadakra, és hogyan reagál az állomány ezekre, így felmérhető a szerkezetek hatékonysága.