„Székelyföldi lakosként akkor tudjuk a leginkább segíteni a Kárpát-medence élelmiszer ellátását a globális kihívások tükrében, ha felismerjük a helyi termékek által nyújtott környezetvédelmi és gazdasági hozzáadott értéket. Például, ha Székelyföldön helyi terméket fogyasztunk, akkor nemcsak a helyi gazdaságot serkentjük ezzel, de közvetett módon megtesszük az első lépést a környezettudatos vásárlás felé, és a környezetünk védelme érdekében, hiszen nem kell külföldről importálni a sajtot, tejet vagy bármilyen más élelmiszert, és így csökkentjük ezáltal a szállítással járó széndioxid kibocsátást. A következő években a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés lesz az egyik meghatározó cél a legtöbb iparágban, és e mentén fognak átalakulni a technológiák, vagy éppen a hétköznapi életünk. Bár a fent említett példa csak egy kis szelete a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésére irányuló összetett intézkedéscsomagnak, de vitathatatlan, ha helyi termékeket vásárolunk fenntarthatóbb szülőföldet építünk és kíméljük a környezetünket” – mutatott rá Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ Hargita megyei szenátora azon a Tusványos-i kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön, amelynek központi témája a Kárpát-medencei élelmiszer ellátásának lehetséges megoldásai a globális kihívások tükrében volt.

A Tamási Áron – Székelyföldi Agro-Kultúra sátorban tarott kerekasztal-beszélgetésen dr. Nagy István, magyarországi mezőgazdasági miniszter, Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, dr. prof. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora, Győrffy Balázs és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke vettek részt. Tánczos Barna a kerekasztal-beszélgetésen rámutatott arra, hogy az újabbnál újabb környezetvédelmi uniós irányelvek szükségszerűek, azonban figyelemmel kell lenniük a tagállamok sajátosságaira, főleg akkor amikor a mezőgazdasági területen vezetnek be szigorításokat a környezetvédelem terén. Szerinte például a magyarországi vagy romániai gazdák nem gyakorolnak akkora nyomást a környezetünkre, mint Franciaország vagy Hollandia, a mezőgazdaság területén nem veszélyeztetik akkora mértékben a környezetet, mint más tagállamok.

„Akkor amikor a nagyon fontos és szükségszerű környezetvédelmi irányelvek, jogszabályok megalkotása zajlik, az EU-s törvényhozásnak figyelembe kell vennie a tagállamok sajátosságait, nemcsak pénzügyi, de a környezetvédelmi szennyezés szempontjából is. Éppen ezért, nem támogatták az RMDSZ EP képviselői természethelyreállítási törvényt az Európai Parlamentben múlthéten, mert a jogszabálynak nem azon formája került az Európai Parlament asztalára, amelyet a tavasz folyamán – akkor még környezetvédelmi miniszterként, az EU tagállamainak miniszteri tanácsán – amelyben megállapodtunk. A jelenlegi formája hátrányosan érintené a gazdáinkat, és nincs tekintettel Románia mezőgazdasági sajátosságaira. Ezt mielőbb korrigálni kell, visszatérni a tagállamok környezetvédelmi miniszterei által elfogadott változathoz, és azt kellene az európai parlamentnek megszavaznia” – hangsúlyozta. Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter a kerekasztal-beszélgetésen megköszönte Nagy Istvánnak, magyarországi mezőgazdasági miniszternek azt a stabil alapokon álló partnerséget, amelynek keretében a két ország együttműködését megerősítették és előbbre vitték az RMDSZ kormányzati szerepelvállalása során, továbbá olyan intézkedéseket sikerült gyakorlatba ültetni, amelyek a szülőföldön való boldogulást helyezték előtérbe, valamint a meglévő eszközökkel támogatták azoknak a programoknak a folyatását, amelyeket kormányzati munkával indítottak el a gazdák támogatására.