RMDSZ: nem a központosításra, igen az önkormányzatiságra
Az RMDSZ javaslatára kijavította a szenátus azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely központosító és a bürokráciát növelő előírásokat tartalmazott, illetve ellehetetlenítette a közberuházásokat és a fejlődést – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt követően, hogy a szenátus elsőházként döntött a 81/2023-as sürgősségi kormányrendeletről.
Cseke Attila elmondta: „az RMDSZ az önkormányzatiság és a helyi autonómia elvét támogatja. A központosítást, az amúgy is nagymértékű bürokráciát nem tudjuk támogatni, ezért a kormány rendeletéből töröltük a káros előírásokat.”
A felsőház szakbizottsági munkálatai során, az RMDSZ javaslatára törölték a kormány rendeletéből azt az előírást, amely egy újabb ellenőrző hatóságot hozott volna létre az önkormányzatok által bonyolított közbeszerzési eljárások felügyeletére. Ezeket a procedúrákat a hatályos törvények értelmében két hatóság is felügyeli és ellenőrzi már, nem volt szükség egy harmadikra. Hatékonyságra nem egy újabb hatóságra van szükség – mutatott rá Cseke Attila.
Szintén az RMDSZ javaslatára törölte a szenátus azt a rendelkezést is, amely egy szegényebb államkasszához vezethetett volna. A kormány büntetni akarta azokat az önkormányzatokat, amelyek adókat és illetékeket vetnek ki, de nem tudják behajtani őket. Amennyiben ennek eredményeként az önkormányzatok nem rónak ki adókat azért, hogy a behajtás elmaradása miatt ne büntesse őket a kormány, kisebb mértékű adóbehajtáshoz vezetett volna a kormány által javasolt és az RMDSZ által eltörölt javaslat. Ez különösen aggályos a jelenlegi költségvetési deficit és pénzügyi helyzet tükrében – hangsúlyozta Cseke Attila.
Az RMDSZ javaslatára az önkormányzatokra már nem érvényes az az előírás, amely a pénzügyminisztériumot hatalmazta volna fel arra, hogy összehasonlítson két megyében elindított két beruházást, és amennyiben a közbeszerzéseket megnyerő két cég ajánlata között több mint húsz százalékos árkülönbség van, a minisztérium ellenőrzést rendeljen el az önkormányzatnál. A rendelkezés azért lett volna aggályos az RMDSZ szerint, mert a megélhetés, az építkezésben dolgozók fizetése eltérhet két megye, az ország két régiója között, ez pedig többletköltséget eredményezhet egy beruházásnál. Ezen felül az önkormányzat köteles elfogadni a legolcsóbb ajánlatot, de nem ő szabja meg a kivitelező cégek által licitált összeget, így nem az önkormányzat tehet az esetleges árkülönbségről sem.
Az RMDSZ módosításainak köszönhetően alkotmányossági aggályokat is sikerült kiküszöbölni, mondta el Cseke Attila. A pénzügyminisztériumban kialakult bérkülönbségek, és az ezekkel kapcsolatos sztrájkra akart alkotmányellenes megoldást nyújtani a sürgősségi rendelet. Ez lehetőséget adott volna a miniszternek arra, hogy a pert nyert alkalmazottak, és minden más minisztériumi alkalmazott fizetéséről önkényesen, miniszteri rendelettel döntsön. „A fizetéskülönbségeket rendszerszinten, nem pontszerűen és önkényesen kell megoldani, ezért ezt az előírást töröltük a kormány rendeletéből” – zárta nyilatkozatát az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
