A kivételezésből faragnak szabályt, sértik a demokrácia alapelveit, és az ország fejlődésének és gazdaságának ártanak a jelenlegi kormánykoalíció döntései – hívta fel a figyelmet Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. 
A szenátor elmondta: az év utolsó harmadában 99 kormányhatározattal 31,3 milliárd lejt osztott ki a kormány a sürgős, előre nem látható költségek fedezésére kialakított tartalékalapból olyan költségekre, amelyeket az elmulasztott költségvetés-kiegészítéssel kellett volna rendezni. 
Cseke Attila rámutatott: a kormány tartalékalapja egy második, árnyékköltségvetésként működött, hiszen 33 éve, a forradalom óta először nem fogadott el költségvetés-kiegészítést a kormány az év második felében. 2022-ben 28,7 milliárd lejt, 2021-ben 18,1 milliárd lejt, 2020-ban pedig 43,3 milliárd lej plusz költségvetési kiadást csoportosított át az akkori kormány költségvetéskiegészítés formájában. Ehhez képest 2023 utolsó harmadában 31,3 milliárd lejt osztott ki a tartalékalapból.
Mint ismeretes, a kormány július elseje után egy vagy két költségvetés-kiegészítést fogadhat el. Ennek elsődleges célja felmérni a minisztériumoknak az év elején kitűzött célok teljesítését azért, hogy ott, ahol nem működik a rendszer, a minisztérium nem dolgozik és a kijelölt pénzt nem sikerült befektetni, a kormány újragondolja a célokat, prioritásokat, és a fennmaradt összegeket más, működő finanszírozási eszközök mellé rendelje. Ezáltal forog a pénz a gazdaságban, és fejlődik az ország – mondta el az RMDSZ-es szakpolitikus.  
„Erre a kiértékelésre a kormány 2023-ban előszőr nem kerített sort, nem nézett szembe a valósággal. Ennek eredményeként júliustól októberig állt a pénz az államkasszában, amikor elkezdett a kormány a tartalékalapból pénzeket kiutalni. Ez a gazdasági fejlődést gátolta hónapokon át, a beruházások leállásához vezetett, a vállalkozások csődöt mondtak, a munkaerő pedig külföldre vándorolt” – összegezte Cseke Attila. 
A szakpolitikus hozzátette: a kormány tartalékalapból való gazdálkodása demokráciadeficitet okoz, és sérti az állami hatalmak szétválasztásának elvét. Míg a költségvetés-kiegészítést a parlament is meg kell szavazza, a sürgős, kivételes esetekre megalkotott tartalékalapból saját szakállra, kormányhatározattal rendelkezhet a kormány, megkerülve a parlamentet. „A négy hónap alatt összegyűjtött, rekordmennyiségű, 99 kivételes kormányhatározattal a kormány törvényhozói szerepet osztott magára, megkerülve ezzel a parlamentet és a demokrácia alapelveit” – nyilatkozta Cseke Attila. 
Az RMDSZ-es szenátor hozzátette: a nyári költségvetés-kiegészítés elkerülhette volna ezt a helyzetet, esélyt adott volna a kormánynak ara, hogy szembenézzen a teljesítésével, javítson ott, ahol erre szükség van, és a demokrácia szabályait betartva, egy jobb költségvetést alkosson az országnak, amely a gazdaságot, a fejlődést szolgálja.