1995
Január 5–6. Az RMDSZ Operatív Tanácsa közleményben állapítja meg, hogy fokozódnak a szövetség és annak tisztségviselői elleni külső támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSZ-t megosszák, a szövetséget az általa képviselt erdélyi magyar közösségtől eltávolítsák.
Január 7. Ötéves fennállását ünnepeli az RMDSZ Kolozsváron. A délelőtt folyamán Közösségi érdekvédelem és önkormányzat címmel tudományos konferenciát rendeznek. Délután a meghívottak a szövetség vezetőivel találkoznak, majd a Magyar Színházban operagálára kerül sor.
Január 13–15. Csíkszeredában MISZSZ választmányi ülés. Elfogadják a szövetség programját.
Január 14. Országos Önkormányzati Konferenciára kerül sor Sepsiszentgyörgyön, mely során megalakul az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT).
Január 20. A román kormány nyilatkozatban szólítja fel az RMDSZ-t az OÖT feloszlatására.
· A bukaresti sajtóértekezleten nagy az érdeklődés Markó Béla autonómiaprogramról szóló kolozsvári előadása és az OÖT megalakulása iránt. A szövetség vezetői elmondják, az RMDSZ autonómiatörekvései nem új keletűek, a belső önrendelkezés fogalmát már a brassói kongresszuson elfogadott program is tartalmazza.
· Nagybányán megalakul az RMDSZ Nagybánya-központú Területi Szervezete. A szervezet elnöke Csiha Tamás.
Január 21. Az igazságügy-miniszter kijelenti, az RMDSZ autonómia-nyilatkozatai elég terhelő bizonyítékok ahhoz, hogy elindítsák az RMDSZ betiltásának törvényszéki eljárását.
Január 23. Marosvásárhelyen ülésezik az RMDSZ Operatív Tanácsa. Elemzi a négypárti koalíció létrejöttének körülményeit és várható következményeit, tekintettel az előző napokban tetőző RMDSZ- és magyarellenes kampányra.
Január 24. Az Emberi Jogok Védelmének Lígája (LADO) nyilatkozatot tesz közzé a Román Nemzeti Egységpárt, a Romániai Demokrata Agrárpárt, valamint az igazságügy-miniszter azon nyilatkozataival kapcsolatban, amelyek alkotmányellenesnek bélyegzik meg az RMDSZ-t és szükségesnek tekintik e szervezet törvényen kívül helyezését.
Január 28. Az ÜE Kolozsváron a területi szervezetek elnökeivel tanácskozik. A résztvevők megütközéssel veszik tudomásul, hogy az OT január 23-i, érvekkel alátámasztott cáfolata ellenére a kormány január 27-én kiadott közleményében újabb támadást intéz az RMDSZ ellen, felszólítván az OÖT és SZKT felszámolására.
Február 1. Theodor Meleșcanu külügyminiszter Strasbourgban aláírja az európai kisebbségi keretegyezményt.
· Gyergyószentmiklóson ülésezik az SZKT. A testület a kormány január 27-i közleményét a szervezet belső életébe való szándékos és durva beavatkozásnak minősíti.
Február 7. Tanácskozik az RMDSZ és a romániai nemzeti kisebbségek képviselői. A jelenlevők leszögezik, hogy a különböző történelmi hagyományokkal és kultúrával rendelkező, számbelileg is különböző romániai nemzeti kisebbségeknek más-más igényeik vannak.
Február 5–11. A brit kormány meghívására Markó Béla szövetségi elnök Nagy-Britanniában illetékes szakemberekkel beszélget a romániai aktuálpolitikáról, ezen belül a magyarság helyzetéről és az RMDSZ törekvéseiről.
Február 14–15. Amerikai közvetítéssel román-magyar párbeszédre kerül sor Atlantában. Az RMDSZ-t csúcsvezetése képviseli. Az RMDSZ-delegáció tagjai Nyilatkozatot adnak ki, melyben megdöbbenésüket fejezik ki a román Szenátus és Képviselőház RMDSZ-t elítélő nyilatkozataival szemben.
Február 17. A Demokratikus Konvenció vezetősége 30 napot ad az RMDSZ-nek arra, hogy nyilatkozatot adjon ki arról, hogy elfogadja a román állam egységes, nemzeti jellegét. Takács Csaba ügyvezető elnök kijelenti, az RMDSZ nem írja alá a DK által megfogalmazott dokumentumot.
Február 18. Az Országos Önkormányzati Tanács Elnökségének alakuló ülése. Közleményben áll ki az RDMSZ Programja, általános politikai vonalvezetése és saját megfogalmazott szakmai céljai mellett, és kinyilvánítja, hogy nem áll szándékában feloszlatni önmagát.
Február 22. Az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök találkozik Max van der Stoellal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosával. A megbeszélésen szóba kerül az RMDSZ autonómiakoncepciója, a kisebbségi és az oktatási törvénytervezet helyzete, valamint az RMDSZ-t ért támadások.
· Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke, a sajtó képviselői előtt elmondja, hogy a román sajtó félrevezeti a közvéleményt, amikor az RMDSZ tevékenységének alkotmányellenességére vonatkozó vádaknak helyt ad. Kifejti, hogy az RMDSZ minden követelését ki lehet elégíteni a román Alkotmány keretein belül.
Február 25–26. A Marosvásárhelyen ülésező SZKT határozatban erősíti meg a román-magyar alapszerződés kérdésében korábban is kifejtett álláspontját.
Február 28. Az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos kérdésekről folytat tanácskozást.
Március 1. A magyar kormány találkozót kezdeményez a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. Kijelentik, ezeket a megbeszéléseket rendszeresítik.
Március 3. Markó Béla szövetségi elnök közleményben utasítja vissza a kormánykoalíció vezető pártja által március elsején kiadott közleményt, melyben alkotmány- és románellenességgel, szélsőségességgel, a törvények megszegésével vádolja az RMDSZ-t.
Március 9. Ştefãnescu Drãgãnești, az Emberi Jogok Védelmének Ligája (LADO) elnöke Gheorghe Funar elleni büntetőjogi eljárás megindítására szólítja fel a Főügyészséget, mivel Kolozsvár polgármestere utcai tüntetésekre szólító felhívást intéz a román lakossághoz, hogy hiúsítsák meg a magyar lakosság március 15-i megemlékezéseit.
Március 15. A fenyegetések ellenére Kolozsváron végig zavartalanul zajlik az RMDSZ által szervezett koszorúzási ünnepség.
Március 16. Theodor Meleșcanu külügyminiszter Budapesten találkozik Kovács László kollegájával. Sajtóértekezletükön bejelentik, hogy március 20-ig, a párizsi stabilitási értekezletig, nem készül el az alapszerződés, mivel nem tudnak megegyezni az ET 1201-es Ajánlásának, az anyanyelv használatának és az egyesülési jog értelmezésének, az egyházak kárpótlásának kérdésében.
Március 24. A Kormány és a politikai pártok részvételével a román-magyar alapszerződés kérdésében megbeszélésre kerül sor.
Március 31. Az EMK RMDSZ-Platform nyilatkozatban tiltakozik a Székelyudvarhely környékén rendőrségi alakulatok által elkövetett jogsértésekért.
Március 31–április 2. Az RMDSZ ÜE Szervezési Főosztálya és az RMKT vezetéselméleti tréninget szervez Szovátán az RMDSZ tisztségviselők számára.
Április 7–8. Csíkszeredában rendkívül SZKT ülésszak. Megszavazza a belső választásokra vonatkozó alapelveket. Határozatban szorgalmazza a román-romániai magyar párbeszéd folytatását az atlantai megállapodás szellemében.
Április 11–16. Az RMDSZ meghívására erdélyi körúton vesz részt a Csintalan Sándor ügyvezető elnök vezette MSZP-küldöttség.
Április 13. Székelyudvarhelyen tartja alakuló ülését az RMDSZ Székelyföldi Tanácsa, amelyen a csíkszéki, gyergyószéki és udvarhelyszéki, valamint a Kovászna megyei területi szervezetek képviseltetik magukat.
Április 22. Kolozsváron megalakul a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), a romániai magyar ifjúság érdekegyeztető és képviseleti fóruma. Alapító tagjai az Állampolgár Menedzser Egylet, az Ifjúsági Keresztény Egyesület, a MISZSZ, az Országos Dávid Ferenc Egylet, az Országos Magyar Diákszövetség és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége.
Április 26. Az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadja azt a határozati indítványt, mely többek között Románia számára is kötelezővé teszi az Európa Tanács 1201-es Ajánlását.
Április 29. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége tisztújító közgyűlését Klézsén szélsőséges nacionalista erők megakadályozzák, mivel a szövetség felvállalta a Bákó megyei 15 csángó-magyar település kulturális önszerveződésének koordinálását. A tömeg bántalmazzaz RMDSZ ügyvezető elnökét is.
Május 2. Fodor Gábor művelődési miniszter Liviu Maior oktatási miniszterrel három évre szóló magyar-román oktatási együttműködési egyezményt ír alá. Először merül fel az oktatási bizonyítványok, diplomák kölcsönös elismerésének kérdése.
· Takács Csaba ügyvezető elnök közleményben ítéli el, hogy Klézsén alapvető emberi jogok gyakorlását akadályozták meg, kisebbségben élő, identitásukat megőrizni akarókat félemlítettek meg.
Május 5. Marosvásárhelyen ülésezik az SZKT. A napirendi pontok közül kiemelhető az autonómia statútumok kérdésének megvitatása, az ügyvezető elnök jelentése a szövetség állapotáról, valamint az ÜE féléves beszámolója.
· Az SZKT Állásfoglalást fogad el az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201-es Ajánlásával kapcsolatban. Az állásfoglalás emlékeztet, Románia Európa Tanácsba történő felvételekor írásbeli nyilatkozatban vállalta, hogy a nemzeti kisebbségek védelme terén politikáját az 1201/1993 számú Ajánlásban megfogalmazott alapelvekre építi.
Május 23. Csíkszeredában ülésezik a Székelyföldi Egyeztető Tanács. A résztvevők nyilatkozatba foglalják, hogy az általuk képviselt közösségek tagjai élni akarnak a területi autonómia jogával, igénylik a törvényes feltételek megteremtését ezen autonómia-jog gyakorlásához.
Május 26–28. Az RMDSZ IV. Kongresszusa Kolozsváron. Hosszú vita után elfogadja a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. A nemzeti kisebbség helyett a nemzeti közösség elnevezést hagyja jóvá. A testület újraválasztja Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe, megerősíti Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét, valamint megválasztja a Kongresszus után megújuló SZKT 21 tagját. Nyilatkozatot ad ki, melyben tiltakozik a tanügyi törvénytervezet kisebbségi oktatást szabályozó XII. fejezetének jogsértő rendelkezései miatt.
Június 1. Az RMDSZ parlamenti csoportja nyilatkozatot ad ki. Aláhúzza, hogy a szövetség elleni kampány minden alapot nélkülöz, mivel az RMDSZ több mint ötéves tevékenysége alatt szigorúan betartotta a fennálló jogszabályokat, és ezeket a jövőben is be kívánja tartani. A különböző autonómia-formák jogi megfogalmazását az RMDSZ a törvényhozás útján kívánja megvalósítani, a parlamenti demokrácia elveinek tiszteletben tartásával.
Június 6. Ion Iliescu államfő fogadja Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Szóba kerülnek az RMDSZ kolozsvári Kongresszusán elfogadott határozatok, az ezzel kapcsolatos koncepciós kérdések és az RMDSZ-t ért támadások.
Június 6.–8. Illyefalván kerül sor a romániai magyar alapítványok soros tanácskozására. Központi kérdésként szerepel az Illyés Közalapítvány és a romániai magyar alapítványok együttműködése.
Június 8. Az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatala közleményben hívja fel a belföldi és nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy Romániában 1995. május 31-e és június 6-a között a nemzeti kisebbségek szervezeteinek vezetői közül többet halállal fenyegettek meg.
Június 12. A Maros megyei RMDSZ közleményében megelégedéssel nyugtázza, hogy lezárult a Kincses Előd elleni rendőrségi kivizsgálás. Mivel semmi terhelő bizonyítékot nem tudtak felsorakoztatni, a bűnvádi eljárást el sem indították.
Június 13. A Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetsége nyilatkozatot ad ki, melyben egyetért az RMDSZ IV. Kongresszusán elfogadott, a tanügyi törvénnyel kapcsolatos állásfoglalással.
· Az RMDSZ szenátusi csoportja nyilatkozatban tiltakozik a közel félmillió román állampolgár által előterjesztett, a nemzeti kisebbségek oktatására vonatkozó törvényhozási kezdeményezésnek a semmibe vétele ellen, ugyanis ezen törvényhozási kezdeményezést a Szenátus kilenc hónap után sem tűzi napirendjére.
Június 16. Az RMDSZ közleményt ad ki. Felhívja a figyelmet a Tanügyi törvény XII. fejezetének jogfosztó módozataira, mely az anyanyelvű oktatás visszaszorításának eszközeit tartalmazza. Kijelenti, az RMDSZ minden alkotmányos eszközt felhasznál arra, hogy biztosítsa a teljes körű magyar oktatást, a nemzet önazonosság megőrzésének garanciáját.
Június 17. Az RMPSZ felhívja a romániai magyar társadalom minden tagját, hogy a félmillió aláírás gyűjtéséhez hasonlóan támogassa a romániai magyarság érdekvédelmi szövetsége által indított jogos harcot.
Június 19. A Képviselőházban megszavazzák Ipp és Ördögkút mártírtelepüléssé nyilvánítására vonatkozó törvényt. Az RMDSZ képviselők a törvény ellen érvelnek, és határozottan ellenzik a kollektív bűnösséget sugalló szabályozásokat.
Június 24. A Magyar Ifjúsági Tanács első küldöttgyűlése Székelyudvarhelyen. Sor kerül az Alapszabályzat, a Program-alapelvek, a Működési Szabályzat megvitatására és elfogadására.
Június 26. Markó Béla levelet intéz az Európai Unió tagországainak államfőihez, akik a cannes-i csúcsértekezletén vesznek részt. Felhívja a figyelmet, hogy az elfogadás előtt álló tanügyi törvény súlyosan sérti a nemzeti kisebbségek alkotmányban és Románia által is aláírt nemzetközi egyezményekben rögzített jogait.
Június 27. A Szenátus is napirendjére tűzi mártírhelyiségekre vonatkozó törvénytervezet. Az RMDSZ szenátusi frakciója javasolja, hogy a magyar áldozatok emlékezetét is illesse törvényes megtisztelés.
· Az RMDSZ képviselőházi frakciója nyilatkozatban teszi közzé, tiltakozásul visszavonul a tanügyi törvénytervezet további vitáiról.
Június 28. Elfogadják a Tanügyi törvényt.
· Markó Béla szövetségi elnök kifejti: míg az Alkotmány szavatolja az anyanyelvi képzés jogát minden szinten, az új törvény e jog gyakorlásának lehetőségeit korlátozó rendelkezéseket tartalmaz.
· Az RMDSZ a Szenátusban és a Képviselőházban is benyújtja az alkotmányossági óvást a romániai magyarság és a többi nemzeti kisebbség érdekeit súlyosan sértő és diszkriminatív tanügyi törvény ellen.
Június 30–július 1. A IV. Kongresszus határozata értelmében Marosvásárhelyen sor kerül az SZKT alakuló ülésére. Az Igazoló Bizottság 132 SZKT tag mandátumát igazolja. Az SZKT Állandó Bizottságának elnökévé Dézsi Zoltánt választják. Megalakul hét frakció: Szociál-liberális, MIT, Szórvány, Keresztény-demokrata, Partium, Polgári Centrum és Novum Fórum. Megerősíti Takács Csaba ügyvezető elnöki tisztségét. Az ülés megszavazza az Ügyvezető Elnökség új struktúráját, melynek öt főosztálya lesz: önkormányzat és területi szervezetek, oktatás, gazdasági-szociális, művelődés- és egyházügyi, valamint ifjúsági.
· Az SZKT felhívása szerint a parlamentben elfogadott Tanügyi törvény a kulturális genocídium legsúlyosabb bizonyítéka.
Július 4. Megtartja alakuló ülését az Ügyvezető Elnökség.
Július 4–8. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) torontói ülésén elfogadja az RMDSZ két javaslatát – a kisebbség védelmét szolgáló különleges intézkedésekre, valamint ezen intézkedések alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozóan.
Július 5. Kolozsváron tanácskozik az SZKT-n létrehívott Tanügyi Válságkezelő Bizottság. Sajtónyilatkozatában elmondja, hogy tájékoztató levelet küld ki az Európa Tanácsnak, a FUEV-nek, EDU-nak, a Helsinki Bizottságnak és szeptemberben országos méretű tiltakozási akciót szervez. Arról tájékoztat, hogy ifjúsági staféta indul az Európa Tanácshoz az RMDSZ által támogatott tanügyi törvénytervezet támogatására összegyűjtött közel ötszázezer aláírással.
Július 9. Ion Iliescu államelnök fogadja az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjait. Az elnök álláspontja szerint a tanügyi törvény az európai normákon felül biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az anyanyelvű oktatáshoz, a vitatott pontok lényegtelenek, valójában az RMDSZ szeparatista célokat követ.
Július 18. Az Alkotmánybíróság elutasítja az RMDSZ fellebbezését a Tanügyi törvénytervezet ellen.
· Kolozsváron ülésezik az OT. Közleményben megelégedéssel veszi tudomásul, habár a román politika felelős tényezői részéről nem érkezett semmiféle pozitív válasz a szövetség tiltakozó állásfoglalásaira, az Európa Parlament július 13-án Határozatban ítéli el a román tanügyi törvény diszkriminatív jellegét, az egyre fokozódó nacionalizmust. Felsorol több gyakorlati kezdeményezést is: a nemzetközi fórumok, európai kormányok és intézmények tájékoztatása, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának felkeresése, az ifjúsági karaván elindítása stb.
Július 22. Az ÜE a területi szervezetek bevonásával gazdasági tanácskozást hív össze Sepsiszentgyörgyön. Célja az RMDSZ következő kongresszusáig érvényes gazdasági program kidolgozásának szakmai előkészítése.
Július 24. Ion Iliescu fenntartás nélkül aláírja a Tanügyi törvényt.
Július 27. Az Alkotmánybíróság határoz az 1994. szeptember 19-én az RMDSZ által beadott, 492.380 állampolgár aláírásával támogatott törvénykezdeményezésről és az aláírások hitelességéről. Úgy határoz, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról szóló törvénykezdeményezés megfelel az Alkotmány 73. Szakaszának 1.,2.,4. bekezdésében előírt követelményeknek. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor felkéri a Parlamentet és a Kormányt az állampolgári törvénykezdeményezés jog gyakorlására vonatkozó törvény kidolgozására és elfogadására.
Augusztus 1. Az ÜE állást foglal az Országos Audiovizuális Tanácsnak (OAT) az RTV magyar nyelvű adását igazságtalanul támadó közleménye ellen, mivel az OAT a közszolgálati média autonómiáját és függetlenségét sértő gyakorlatot istápolja.
Augusztus 2. Az SZKT által létrehozott Tanügyi Válságkezelő Bizottság megvitatja az Operatív Tanács július 18-i döntésében megfogalmazottak gyakorlati megvalósításának módozatait.
Augusztus 7. RMDSZ delegáció folytat beszélgetést az Oktatásügyi Minisztériumban. Megtudja, a kisebbség nyelvén érettségizett diákoknak joguk lesz anyanyelvükön felvételizni azokból a tantárgyakból, amelyeket a középiskolában anyanyelvükön tanultak.
Augusztus 13. Gyimesközéplokon megtartják a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének tisztújító közgyűlését. A szövetség elnökévé Erős Pétert választja. Elfogadja az RMDSZ társult tagsági státust.
Augusztus 17. A Romániai Magyar Kisgazdapárt vezetősége Nyilatkozatban tiltakozik az új Tanügyi törvény ellen, mely a romániai magyar gazdatársadalom fiataljainak szakmai karrierjét gátolja. A párt csatlakozik az RMDSZ által meghirdetett tiltakozó akcióhoz.
Augusztus 22. Az Ügyvezető Elnökség ülésének napirendi pontjai között szerepel az ÜE álláspontjának véglegesítése a helyhatósági választások előkészítéséről, a jelöltállítás módozataival és lehetséges helyi koalíciókkal kapcsolatban.
Augusztus 24. A 16 nemzeti kisebbséget tömörítő és a Kormány mellett működő NKT felhívásban kifogásolja a tanügyi törvény egyes kitételeit. A felhívás válaszként született a Román Kormány Tájékoztatási Főosztálya által kiadott, Az új tanügyi törvény – Európa egyik legdemokratikusabb törvénye című magyarázó dokumentumára, melyben azt állítják, hogy a törvény ellen kizárólag az RMDSZ tiltakozik.
Augusztus 25. Marosvásárhelyen ülésezik az RMDSZ Operatív Tanácsa. A Tanügyi törvény elleni tiltakozó akciókkal és a helyhatósági választással kapcsolatos határozatait 9 pontba tömöríti.
Augusztus 26. A KLMT, az RMDSZ Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya, a Romániai Magyar Pen-Klub és a Barabás Miklós Céh közreműködésével a világ nyolc országa művelődési és művészi életének több mint 2.000 személyisége aláírásával támogatott levelet intéz a Nemzeti ICOMOS Bizottsághoz, amelyben kéri a kolozsvári Főtér világörökséggé nyilvánítását.
Augusztus 28. Bukarestben Markó Béla szövetségi elnök fogadja Max van der Stoel EBESZ kisebbségügyi főbiztost, aki a Tanügyi törvénynek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezete várható hatásai felől érdeklődik. Tájékozódik az RMDSZ e hatások elhárítását illető elképzeléseit.
Augusztus 28–szeptember 1. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) Kisebbségvédelmi Albizottsága megalakítja a Kisebbségi Munkacsoportot Genfben. Ez az első olyan fórum, melyen a kisebbségi szervezetek az őket érintő kérdések megtárgyalásában részt vehetnek. Az RMDSZ részt vett az alakuló ülésen.
Augusztus 28. A MIT nyílt levélben kéri fel a romániai magyar középiskolásokat, hogy képviseltessék magukat a szeptember 2-án Székelyudvarhely Főterén szervezett, esélyegyenlőséget követelő Polgári Fórumon.
Augusztus 31. Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, Max van der Stoel ismét találkozik az RMDSZ vezetőivel. Beszámol romániai látogatásának tapasztalatairól. Kifejti, a Tanügyi törvény valóban visszalépést jelent a jelenlegi helyzethez képest is.
· Takács Csaba ügyvezető elnök közleményben hívja fel a figyelmet arra, hogy a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség augusztus 24–28-e között, a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban kivizsgálást végzett arról, ki vesz részt a székelyudvarhelyi Polgári Fórumon. Egy helyi napilap azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy politikai akciókat szervez az iskolákban
· Takács Csaba ügyvezető elnök meghívására a privatizációs folyamat gyakorlati kérdéseiről tartanak tanácskozást Kolozsváron. Elemzik a közelmúltban létrejött Privatizációs Szakcsoport ajánlásait az RMDSZ érdekvédelmi szerepéről a romániai privatizációs folyamatban.
Szeptember 1. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa romániai látogatása alkalmából nyilatkozatot tesz közzé, melyben leszögezi, hogy bár a nemzetközi szabványok nem irányozzák elő a kisebbségi oktatást minden szinten és minden tantárgy esetében, ezek alkalmazását minden esetben hozzá kell igazítani a kisebbségek sajátos igényeihez.
Szeptember 8. A kolozsvári Szent-Mihály templomban megtartott ökumenikus istentisztelet után, a délutáni órákban elindult Strasbourgba az „Ifjúsági Karaván a Magyar Nyelvű Oktatásért, Kolozsvár–Strasbourg 1995” (IKAO) elnevezésű kerékpáros MIT-csapat. Az utat az RMDSZ segítségével szervezik.
Szeptember 11. Budapestre érkezik az IKAO, ahol Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, a pártfrakciók vezetői, képviselők és a HTMH vezetői várják.
Szeptember 13. Az IKAO Pozsonyba érkezik, ahol a CSEMADOK székházában Bauer Győző Csemadok elnök, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata mozgalom frakcióvezetője illetve más tisztségviselők fogadják. A délután folyamán a karaván Bécsben az osztrák parlament külügyi bizottságának elnökével beszélget.
Szeptember 14. Bukarestben ülésezik a Külügyi Tanácsadó Testület. Ion Iliescu román államfő által a román-magyar történelmi megbékélésre tett kezdeményezését vitatják meg.
· Markó Béla szövetségi elnök képviseli a szövetséget a Ion Iliescu által összehívott tanácskozáson. Iliescu kikéri a pártok vezetőinek véleményét az általa javasolt román-magyar történelmi megbékélés dokumentumtervezetéről. Iliescu egy „magatartási kódex” elfogadását javasolja a nemzeti kisebbségek kérdésének kezelését illetően. Markó Béla kifejti, hogy jogi szabályozásokra van szükség, mivel a megbékélési javaslat közzététele után is folytatódik a hosszú ideje tartó magyarellenes kampány.
Szeptember 16. Szatmárnémetiben az OÖT elfogadja a helyhatósági választásokra vonatkozó anyagokat.
· Ugyanott ülésezik a TEKT is.
Szeptember 19. Strasbourgba érkezik az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért. Ellátogatnak az Európa Tanács épületébe, majd az Európai Ifjúsági Központban fogadják a küldöttséget.
Szeptember 23–24. Gyergyószentmiklóson ülésezik az SZKT. Az 1996. tavaszi helyhatósági választásokkal kapcsolatosan elhatározzák az RMDSZ országos kampánystábjának létrehozását és a választások előkészítésének ütemtervét. Az SZKT megerősíti ifjúsági ügyvezető alelnökként Nagy Zsoltot.
· Állásfoglalást ad ki, melyben szolidaritást vállal a veszélybe került vajdasági magyarokkal, akik elsőként fogalmazták meg a határon túli magyar közösségek megmaradását és gyarapodását szavatoló háromszintű közösségi autonómia tervezetet.
Szeptember 28. A Kolozs megyei RMDSZ elnöksége felháborodással veszi tudomásul, hogy a múlt év júliusában a helyszínre kiszállt kormánybizottság döntését mellőzve egy új „kutatóárok” ásása kezdődött meg Kolozsvár Főterén.
Szeptember 30. Markó Béla szövetségi elnök Temesváron találkozik a FUEV Armin Nickelsen főtitkár által vezetett küldöttségével. Megkezdik az 1996-os kongresszus előkészületi tárgyalásait. Megállapodás születik, arról, hogy az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum közösen lesznek a FUEV–kongresszus házigazdái.
Szeptember 30–október 1. Alsócsernátonban zajlik a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség alakuló ülése, az RMDSZ Művelődés- és Egyházügyi Főosztályának és az EMKE Országos Elnökségének a védnöksége alatt. A szövetség felvállalta a romániai magyar tárgyi képzőművészet legjobb hagyományainak ápolását, terjesztését és az utánpótlás nevelését minden szakterületen.
Október 2. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a Privatizációs Szakcsoport által kidolgozott tervezet alapján felvállalja a privatizációs folyamattal kapcsolatos ügykezelést azok számára, akik igénylik ezt. A szakcsoport létrehozza az Országos Privatizációs-Információs Irodát Csíkszereda központtal.
Október 3. Az RMDSZ képviselőházi frakciója törvénytervezetet nyújt be a Képviselőház Állandó Bizottságához Egeres, Csíkszentdomokos, Szárazajta, Gyanta és Magyarremete mártírtelepüléssé nyilvánítására.
Október 5. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete és a Szociáldemokrata Tömörülés levelet intéz a Szocialista Internacionálé Titkárságához Londonba. Az elfogadott Tanügyi törvény kisebbségellenes jellegét vázolva, hangsúlyozzák, hogy a romániai magyarok nem előjogokat követelnek, hanem ugyanazokat a jogokat, amelyekkel a román többség születésénél fogva rendelkezik.
· Kolozsváron tartja első ülését a választási kampánystáb. A jelenlevők a kampány elveiről, módozatairól, célterületekről tárgyalnak. A kampánystáb heti rendszerességgel ülésezik.
Október 11. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Budapesten találkozik Lábody László címzetes államtitkárral, a HTMH elnökével. A felek tájékoztatják egymást a román állampolgárokat érintő kárpótlási folyamatokról, a magyarországi és a romániai törvények által biztosított lehetőségek érvényesítéséről.
Október 12. A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete a romániai felekezeti és anyanyelvű oktatással valamint az erővel elkobzott egyházi javakkal kapcsolatban állásfoglalást fogalmaz meg és ajánl a Bukarestben ülésező Interparlamentáris Unió és az Európa Tanács figyelmébe.
Október 14. Nagyváradon ülésezik a Reform Tömörülés Elnöksége. Megfogalmazódik az RT szövetségen belüli helye és szerepe újraértékelésének szükségessége.
Október 21. Kolozsváron tanácskozik a TEKT. Hangsúlyozzák a területi privatizációs-információs irodák létrehozásának, működtetésének és gyakorlatba ültetésének fontosságát. Megtárgyalják a helyhatósági választási kampány előkészítésével kapcsolatos problémákat.
Október 23. Az Ügyvezető Elnökség elemzi a legnagyobb kormánypárt és a Nagyrománia Párt szövetségének felbomlását és az egyetemisták országos jellegű tiltakozási akcióját a Tanügyi törvény egyes előírásai ellen.
· Katona Ádám, az EMK RMDSZ-platform szóvivője a Tanügyi törvény elleni tiltakozásul éhségsztrájkba kezd.
Október 24. Az RMDSZ képviselőházi frakciója beterjeszti a Tanügyi törvény egyes szakaszainak módosításáról szóló törvényjavaslatát. A nemzetiségi nyelveken folyó oktatásra vonatkozó alapköveteléseket mellett az egyetemi autonómiával kapcsolatos kitételeket is tartalmaz.
Október 25. Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) nyilatkozatban húzza alá, hogy hatékonyan vesz részt a diáksztrájk mozgalomban, amely egységesen lép fel mindazon törvénycikkelyek módosításáért, amelyek a Tanügyi törvényt a kirívó módon alkotmányellenesnek minősíthető törvények sorába süllyesztik.
Október 26. A Szabadelvű Kör állásfoglalásban egyetértéséről biztosítja mindazokat, akik tevőlegesen fejezik ki tiltakozásukat a Tanügyi törvény jogkorlátozó rendelkezéseivel szemben.
Október 30. Az RMDSZ parlamenti frakciói tiltakoznak, hogy a kormány október 22-én felmenti tisztségéből Burkhard Árpád Maros megyei alprefektust. Követelik a diszkriminatív határozat visszavonását.
November 2–december 3. Az RMDSZ és az RMPSZ Maros megyei szervezetei, valamint a magyar történelmi egyházfők „Ima- és Böjthónapot” hirdetnek meg. A kezdeményez célkitűzései az anyanyelvű oktatás támogatására vonatkoznak.
November 3. Marosvásárhelyen ülésezik az RMDSZ Tanügyi Válságkezelő Bizottsága. Elhangzik, hogy az ET és az Európai Unió Parlamenti Közgyűlése továbbra is figyelemmel kíséri a joggyakorlatot és a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények tiszteletben tartását.
November 4. Kolozsváron ülésezik a SZET. A jelenlevők megbízzák a SZET oktatási bizottságát, összegezze és cselekvési programokká átdolgozva indítsa el a megvalósítás útján a megfogalmazódott tennivalókat.
November 5–8. Dr. Christoph Pan, az Európai Kisebbségi Népcsoportok Szövetsége (FUEV) elnökének meghívására Markó Béla és Takács Csaba tapasztalatszerző látogatást tesz Dél-Tirolban.
November 6. Az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) nem engedélyezi a Duna TV adásának kábeltelevíziós társaságok általi közvetítését Erdély egyes nagyvárosaiban.
· Az RMDSZ mély megrendüléssel fogadja a politikai gyilkosság áldozatává vált Jichak Rabin Nobel békedíjas izraeli miniszterelnök halálhírét.
November 9. Az OAT korábbi közleményével ellentétben leszögezi, hogy nem hozott a Duna TV adásának közvetítésére vonatkozó korlátozó határozatot.
November 14. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége azzal a kéréssel fordul a 23. napja éhségsztrájkoló Katona Ádámhoz, hogy függessze fel életveszélyessé vált sztrájkját.
· Az Ügyvezető Elnökség napirendjén szerepel az ET december második felében Romániába látogató raportőreinek az RMDSZ részéről átnyújtandó dokumentumcsomag előkészítése. Értékelik a CIVITAS Alapítvány és az Önkormányzati Főosztály távoktatási programját, amelynek célja a jövő évben RMDSZ-listán megválasztandó polgármesterek és önkormányzati képviselők szakmai képzése.
November 15. A Képviselőház befejezi a Politikai pártokról szóló törvénytervezet vitáját. A plénum elutasítja azt a módosító indítványt, amelynek értelmében a kisebbségi szervezetek nem őrizhették volna meg kettős jellegüket. Így a nemzetiségi szervezetek jogosultak mindkét állami támogatásra, hiszen az egyik a kulturális identitás megőrzését, a másik a parlamenti demokrácia rendszerében játszott politikai szerepük biztosítását szolgálja.
November 17. Az EDU Állandó Bizottsága nyilatkozatban tiltakozik a romániai Tanügyi törvény megszorító intézkedései ellen. Az állásfoglalást az EDU elnöke, Alois Mock írja alá és juttatja el Daniel Tarschyshoz, az Európa Tanács főtitkárához, azzal a kéréssel, hogy az ET tájékoztassa az EDU-t az ügyben kezdeményezett eljárásról.
November 18–19. Marosvásárhelyen ülésezik az SZKT. Napirendjén a szövetség gazdasági programjának jóváhagyása, az oktatás helyzete, a belső választások kérdése szerepel. Véglegesíti az SZKT-szakbizottságok összetételét. Nyilatkozatban szolidaritásukat fejezi ki a szlovákiai magyar közösséggel szemben, az őket súlytó nyelvtörvény kapcsán. Egy másik nyilatkozatban visszautasítja azt a méltatlan támadást, amelyet Románia elnöke nevében az Elnökség szóvivője intézett az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, egyben az egész szervezet ellen.
November 21. A Parlamentben megbukik az idegen zászlót és himnuszt tiltó büntető jogszabály.
· Az EMK RMDSZ-platform kérésére japán sztrájkot hirdet több száz intézmény, vállalat, iskola, ily módon tiltakozva a tanügyi törvény ellen.
November 27. Egyhetes erdélyi körútra érkezik Lábody László, a HTMH elnöke.
December 3. Katona Ádám befejezi 42 napig tartó éhségsztrájkját.
December 5. Kolozsváron az RMDSZ Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya bemutatja a Jussunkat követeljük című kiadványt, mely több mint 60, az elmúlt 50 évben államosított vagy elkobzott egyházi ingatlant mutat be.
December 13. A kézdivásárhelyi Gábor Áron téren mintegy 4.000 V–XII. osztályos tanuló vesz részt a területi RMDSZ és az RMPSZ által szervezett néma gyertyás-könyves tüntetésen a jogsértő Tanügyi törvény ellen.
December 14. A Nemzeti Kisebbségi Tanács és a hágai központú Etnikumközi Kapcsolatokért Alapítvány közös szervezésében A romániai nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás címmel egész napos szemináriumra kerül sor Bukarestben.
December 15. A Szenátusban a 70/1991-es, a Helyhatósági választásokra vonatkozó törvény módosítására vonatkozó törvénytervezet vitájában az RMDSZ szenátorok ellenzik, hogy a sorkatonák adott állomáshelyükön szavazzanak, hiszen nem fűződik semmilyen tartós érdekük az illető helyiséghez, viszont szavazataikkal esetenként meghatározhatják a választások eredményeit.
December 15–16. Marosvásárhelyen kerül sor a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt III. Kongresszusára. A testület elfogadta a párt új programját, mely összhangban van az RMDSZ programjával. A párt új elnöke Kelemen Kálmán, tiszteletbeli elnöke Varga László.
December 17. Takács Csaba ügyvezető elnök összehívja a TEKT-et. A jelenlevők egyetértettek azzal, hogy az RMDSZ politikai célkitűzése a szövetség bel- és külpolitikai pozícióinak megőrzése és erősítése, ami biztosítja az RMDSZ érdekvédelmi törekvéseinek hatékony érvényesítését. A területi elnökök beszámolnak a helyhatósági választások előkészületeiről, a területi kampánystábok tevékenységéről.
December 18. Az Európa Tanács Bukarestben tartózkodó jelentéstevői – Gunnar Jansson, Josette Durrieu, Walter Schwimmer – találkoznak az RMDSZ képviselőivel. Tájékozódnak az ET Parlamenti Közgyűlésének 176-os, Romániára vonatkozó Véleményezése tükrében vállalt kötelezettségek teljesítésének mértékéről. Markó Béla szövetségi elnök elmondja, hogy visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok biztosításának terén. Az ET jelentéstevői külön találkozót folytatnak a történelmi magyar egyházak vezetőivel.
December 18. Az Európa Tanács Bukarestben tartózkodó jelentéstevői – Gunnar Jansson, Josette Durrieu, Walter Schwimmer – találkoznak az RMDSZ képviselőivel. Tájékozódnak az ET Parlamenti Közgyűlésének 176-os, Romániára vonatkozó Véleményezése tükrében vállalt kötelezettségek teljesítésének mértékéről. Markó Béla szövetségi elnök elmondja, hogy visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok biztosításának terén. Az ET jelentéstevői külön találkozót folytatnak a történelmi magyar egyházak vezetőivel.