A határon túli magyarok, köztük az erdélyiek, másfél-két mandátum sorsáról dönthetnek. Nem ezen fog múlni a választások kimenetele – mondja a Romániai Magyar Demokrata Szövetségének (RMDSZ) elnöke, aki ezért nem is tartja problémásnak a külhoniak szavazását. Kelemen Hunor szerint a „szolgálatos nacionalistákat” leszámítva a román politikusok részéről nem várhatók komoly fenntartások a magyar politikusok erdélyi kampányával kapcsolatosan. Kelemen Hunor arról is beszélt, hogy az újból napirendre tűzött alkotmánymódosítás elfogadása, benne a közigazgatási régiókkal, katasztrófát jelentene az erdélyi magyarok számára.

− Ön a napokban arról beszélt, hogy a szövetség irodái segítenek az erdélyieknek a választási regisztrációban. Részt vesz az RMDSZ a mozgósításban is a magyarországi választások előtt?

− Mi mindig azt mondtuk, hogy az állampolgársággal együtt jár a szavazati jog. Szavazni pedig úgy lehet, ha regisztrálunk. A mi szervezeteink segítették a könnyített honosítást – például Bihar megyében több honosítást juttattak célba, mint az ottani demokráciaközpont –, tehát most nem mondhatjuk azt, hogy a honosítással járó jogok gyakorlásában nem segítünk. Igenis azt mondjuk mindenkinek, hogy bátran forduljon hozzánk, arra kérjük, hogy aki ezzel a joggal élni akar, az regisztráljon. És ez nem ideológiai, nem pártpolitikai kérdés.

− Akkor azt sem fogják megmondani az embereknek, hogy melyik pártra szavazzanak?

− Regisztrációról beszélünk, nem szavazásról.

− És mozgósításról?

− Egyelőre regisztrációról beszélünk. Hogyha azt mondjuk, hogy regisztráljanak, az azt jelenti, hogy vegyenek részt a választásokon. De, mondom, ez a világ legtermészetesebb dolga: hogy a meglévő jogokkal éljünk. És ne használjunk kettős beszédet. Nem mondhatjuk azt a választóinknak, hogy áprilisban ne éljenek az egyik szavazati jogukkal a magyarországi választásokon, de május 25-én éljenek a másik szavazati jogukkal az európai választásokon. A tisztességes és következetes üzenet az, és Magyarországon sem mondhatnak mást, mint hogy a szavazati joggal általában élni kell. Ez, ismétlem, elvi kérdés.

− Említette, hogy a választási részvétel nem pártpolitikai kérdés, viszont a választás maga igen. A voksuk leadásával az erdélyi magyarok belesorolódnak valamelyik magyarországi politikai táborba, ráadásul a felmérések szerint valószínűleg túlnyomórészt az egyikbe. Nem lát ebben veszélyt? Abban, hogy a magyarországi politika és közvélemény másik oldala esetleg „leírja” az erdélyieket?

− Olyan helyzetet kell teremteni, hogy egyik a másikat ne sértse, ne bántsa, ne szakítsa ketté a magyar társadalmat. Ma szinte bárki azt mondaná, hogy másfél-két mandátum sorsáról dönthetnek a határon túli magyar szavazók, és határozottan nem ezen a másfél-két mandátumon fog múlni a választások kimenetele. Ezért nem tartom ezt problémás kérdésnek. Ha valaki utólag mégis a határon túli szavazatokra hivatkozna, az csak a saját tökéletlenségét és impotenciáját próbálná kivetíteni kvázi kívülállókra. És az nem lenne helyes.

− Mit szólnak majd a román hatóságok és a közvélemény ahhoz, hogy magyarországi politikusok korteskednek náluk?

− Nagyon fontos, hogy mit gondolnak erről a románok, de körülbelül ugyanazt gondolhatják, ha korrektek, mint amit a moldvaiak szavazásáról. Egyébként nem láttam komolyan vehető román politikust – és nem beszélek most a „szolgálatos nacionalistákról” –, aki ezzel kapcsolatban nagyon erős fenntartásait fogalmazta volna meg.

− A napokban a román kormánykoalíció bejelentette, hogy a májusi EP-választásokkal egy időben népszavazást írnak ki az alkotmánymódosításról. Ez azért újdonság, mert úgy tűnt, az ügy az alkotmánybíróság novemberi döntése nyomán hosszabb időre lekerül a napirendről. Ön akkor azt mondta, hogy az egyik szeme sír, a másik nevet, hiszen az alaptörvény tervezete például államalkotó tényezőként ismerné el a magyarokat. Most hogy látja a helyzetet?

− Ugyanúgy látom, csak a síró szemem jobban érdekel, mert a tervezetben benne vannak a közigazgatási régiók is, és ez számunkra katasztrófát jelentene. (A kormány tervei szerint a magyarok számaránya valamennyi régióban ötven százalék alatt lenne – a szerző megj.) De a helyzet nem teljesen reménytelen. A tervezet még visszakerülhet a bizottságba, hiszen azt mondták, hogy figyelembe veszik a Velencei Bizottság észrevételeit. Hátravan még az alkotmánybíróság és a törvényhozási tanács véleményezése is, úgyhogy lesz még lehetőségünk az álláspontunkat képviselni.

− Mi a véleménye arról, hogy a referendumot összevonják a májusi EP-választásokkal? A nagyobb román mozgósítás a magyar szavazatarány csökkenésével járhat.

− Ez szerencsétlen megoldás, amit nem tudunk támogatni sem politikai, sem technikai okokból. Egyrészt létezik egy uniós ajánlás, amely nem kötelező ugyan, de a klubban az úriemberek általában egymás tanácsait is meg szokták fogadni. Ez arra vonatkozik, hogy európai választások esetén a tagállamok lehetőleg tartózkodjanak más választások szervezésétől, éppen azért, mert az európai uniós témák ilyen körülmények között háttérbe szorulnának, és más mozgósítási témák mentén alakulnának ki az erőviszonyok az Európai Parlamentben. Másrészt a szavazással kapcsolatban több technikai kérdés tisztázatlan, ami szintén arra utal, hogy amilyen hirtelen jött a bejelentés, annyira komolytalan és átgondolatlan. Próbálják azt üzenni, hogy a kormányzó USL erős, hogy a nagy terveik közül legalább az alkotmánymódosítást próbálják előrevinni, próbálják azt a látszatot kelteni, hogy ők tematizálnak. De még egyáltalán nem biztos, hogy együtt lesz a két szavazás.

− Összefügg a kapkodás azzal, hogy az alkotmánybíróság elmeszelte a decentralizációs törvényt?

− Szerintem mindenképpen. Ez volt az egyébként általunk is támogatott tervezet, amely a közel kétéves kormányzásról valami pozitívat mondott volna a lakosságnak. Bukdácsolnak hetvenszázalékos parlamenti többséggel, és nem tudnak semmit fölmutatni. Ebből akarnak kitörni, szerintem buta módon.

− Kis kitérővel tehát folytatódik a folyamat, amely a 2012-es kormányváltással elindult. Az RMDSZ is visszatér korábbi stratégiájához, és utcai megmozdulásokkal próbálja elejét venni a kedvezőtlen közigazgatási felosztásnak?

− Egyelőre nem erről beszélünk, legalábbis ha a kormány komolyan veszi, hogy megtárgyalja a Velencei Bizottság észrevételeit. Ez esetben újra megnyílik a vita a parlamentben, és akkor mi azon leszünk, hogy a magyarság szempontjait ismét napirendre tűzzük, képviseljük, érveljünk mellette, próbáljunk egy elfogadható megoldást találni. Ez lehet akár úgy, hogy a közigazgatási régiókat elfelejtjük, akár úgy, hogy a különleges státusú régiókat bevezetjük mint alkotmányos lehetőséget. Először a parlamenti munka során kell megpróbálnunk eredményt elérni.

Szőcs Levente, nol.hu, 2014.01.18