Vincze Loránt: az új Európai Bizottság eredményesebbé tenné a polgári kezdeményezéseket
A Minority SafePack európai kisebbségvédelmi csomagnak (MSPI) kedvez, hogy eddig egyik sikeres polgári kezdeményezés sem jutott el a jogalkotásig, és az új Európai Bizottságnak feltett szándéka a rendszer eredményessé tétele – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Vincze Loránt, a FUEN elnöke. Az RMDSZ EP-képviselőjét az MSPI előtt álló útról kérdezte a Maszol.ro.
A Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés támogatói nyilatkozatai már jó ideje összegyűltek, de az RMDSZ és a FUEN már korábban jelezte, hogy csak az új Európai Bizottság felállása után regisztrálják az aláírásokat. Ez végül pénteken megtörtént. Miért nem regisztrálták az aláírásokat már december elején, amikor az új Európai Bizottság a hivatalába lépett?
A Minority SafePack támogatói aláírásainak regisztrálása alapvetően egy technikai jellegű művelet volt. Gyakorlatilag arról van szó, hogy bevezettük az online rendszerbe a 28 tagállamnak az érvényes aláírásokról kiállított bizonylatát, amelyeket az Európai Bizottság azonnal ellenőrzött és rendben lévőnek talált. Az aláírások regisztrálását, amit eredetileg december 3-ra terveztünk, az EB kérésére halasztottuk. Ők kértek arra novemberben, hogy várjuk meg az új Bizottság hivatalba lépését és a munka beindulását, annak érdekében, hogy javaslatainkat majd személyes találkozón mutathassuk be a biztosoknak és főigazgatóknak. Az aláírások hitelesítését követően ugyanis legtöbb egy hónapon belül ezt a megbeszélést meg kell szervezni, tehát esetünkben február 9-ig. Azért döntöttünk a halasztás mellett, hogy magas szintű találkozó jöhessen létre egyfelől a kezdeményezőbizottság és a FUEN, másik oldalon pedig az EB képviselői között, vagyis végre, nyolc év után legyen érdemi párbeszéd az őshonos kisebbségek jogairól. Közben január elsejétől változott a polgári kezdeményezések szabályzata: kedvezőbb feltételek nyílnak kezdeményezésünk számára – például három hónap helyett fél éve lesz dönteni a Bizottságnak javaslatainkról, ami azt is jelenti, hogy alaposabb elemzésre, több tárgyalásra, erőteljes lobbira van lehetőség. Ugyanakkor az Európai Parlamentben szélesedik ki a lehetőségek köre a plenáris vita megszervezésével. Valójában számunkra a személyes találkozás, terveink, javaslataink ismertetése volt a fontos, nem az, hogy pontosan melyik napon nyomtuk meg az Enter gombot.
Melyek azok a kisebbségvédelemben illetékes főigazgatóságok, amelyek vezetőivel leülnek tárgyalni február 9-e előtt?
A Minority SafePack egy átfogó javaslatcsomag, amely oktatási, kulturális, anyanyelvhasználati, regionális politikai, vagy például kutatásfejlesztési, audiovizuális területen fogalmaz meg javaslatokat. Így nem feltétlenül csak a kulturális főigazgatóság vezetőivel szükséges egyeztetnünk – bár jelzem, nem mi, hanem a Bizottság dönt arról, kik fogadnak majd bennünket. Azt az ígéretet kaptuk, hogy biztosok is mindenképpen jelen lesznek a találkozón. A polgári kezdeményezésekkel Vera Jurova, az EB alelnöke foglalkozik, én már jeleztem is neki a biztosi meghallgatásokon, hogy a regisztrációt követően remélem, találkozunk. Egyelőre még nem tudjuk, ki lesz jelen az EB részéről és azt sem, hogy pontosan melyik nap lesz a találkozó.
Mi ennek a találkozónak a célja?
A nemzetközi szakértői csoportunk rengeteget dolgozott azon, hogy a Minority SafePackben foglaltakat úgymond lefordítsa jogi szaknyelvre, azaz konkrét törvénykezdeményezéseket fogalmaztunk meg. Ezeket a jogszabályokat mutatjuk be ezen a találkozón. Számunkra ez kulcsfontosságú, hiszen egészen más konkrét szakpolitikai intézkedésekről tárgyalni, mint csupán elvileg beszélni a javasolt kilenc intézkedésről. Az Európai Törvényszék javunkra hozott döntései és a javaslatcsomagunk egyértelműen bizonyítja, hogy a jelenlegi uniós keretek között is lehet előrelépést elérni az őshonos kisebbségek helyzetének javítása terén.
Összefoglalná röviden azokat a jogszabálytervezeteket, amelyeket a találkozón ismertetni fognak?
A több mint hetven oldalas javaslatcsomagunkat fontosabb elemeit november 28-án mutattuk be Strasbourgban, az Európai Parlamentben.
- Kérjük, hogy az Európai Tanács ajánlatot fogalmazzon meg az Unió nyelvi és kulturális sokszínűségének megőrzése és népszerűsítése érdekében. A tagállamokban élő kisebbségek számára határozzon meg oktatásügyi, kulturális és nyelvhasználati közpolitikákat.
- A tervezet intézkedéseket ír elő az anyanyelvi oktatás terén is, mind az intézményrendszert, mind pedig a speciális tankönyveket és tanterveket illetően.
- Pénzügyi támogatást kér a kisebbségi médiának, és garanciát a kisebbségi kultúrához való hozzáférés biztosítására.
- A jogszabály-javaslat, amennyiben elfogadásra kerül, európai szintű garanciát jelentene az anyanyelvhasználatra a közigazgatásban is, előírja például a hivatalos okiratok anyanyelven történő közlését, de az igazságszolgáltatásra, a közszolgáltatások rendszerére és a fogyasztóvédelemre is kiterjed.
- Ellenőrző mechanizmust vezetne be, amely arra kötelezné a tagállamokat, hogy betartsák a kisebbségvédelem terén elfogadott jogszabályokat.
- EU-s alapokat különítene el az anyanyelvhasználat elősegítésére az EU kohéziós alap kiterjesztése által. A tervezet ugyanakkor a strukturális és a befektetési alap előírásainak módosítását is kéri. A módosítás eredményeként a kisebbségi régiókra külön figyelmet fordítanának az EU-s finanszírozás odaítélésekor. Az összegeket innovációra, integrációra, gazdasági fellendítésre, a többnyelvűség népszerűsítésére és területfejlesztésre lehetne fordítani.
- A javaslat értelmében ugyanakkor létrehoznák a Nyelvi Sokszínűség Európai Központját. Az újonnan létrejött központ monitorizálást végezne, szaktanácsadást és háttéranyagot szolgáltatna az Európai Unió intézményeinek és tagállamainak, a nyelvi sokszínűség népszerűsítése és védelme érdekében.
- Uniós kutatást kezdeményez, amelynek célja felmérni az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek társadalmi és gazdasági hozzájárulását.
- A jogszabály-javaslat az állampolgársággal nem rendelkező őshonos kisebbségek számára is jogegyenlőséget kér.
- Nem utolsó sorban szabad hozzáférést biztosítana a kisebbségi régiókban az anyanyelvi audio-vizuális média- és digitális tartalmakhoz.