A hatalmon lévőkről vagy rosszat kell írni, vagy semmit – tanítják minden rendes újságíró iskolában. Ennek tudatában sem vagyok biztos abban, hogy most jogos a bírálat a RMDSZ irányában, amiért „lics-locs politikát‟ folytatna, hisz miután a liberálisokkal társult, hogy megbuktassa a szociáldemokratákat, most a szocdemekkel együtt a liberálisok ellen készül szavazni.

Ez így leírva valóban nem mutat acélos gerincességet, de a körülményeket is látni kell: az erkölcstelenséget csúcsra járató román politikai mocsár kellős közepén vagyunk. A liberálisok írásba adták, amikor a szociáldemokraták megbuktatásáról volt szó, hogy nem nyúlnak a választási törvényhez. Hogy ezt mennyire gondolták komolyan, az is bizonyítja, a többi partnerüknek letették az nagyesküt, hogy megváltoztatják a törvényeket, és már idén, két fordulóban választják meg a polgármestereket. Természetesen mindkét ígéretüket nem tudták betartani, tehát, nem meglepő módon, megszegték azt, amit a magyaroknak tettek. Ez annyira evidens volt, hogy – teljesen szokatlan módon – nyilvánosan is elismerték: „kicsit megszegtük az RMDSZ-nek tett ígéretünket‟ – mondta a liberális pártelnök. Ha nem tetszik, a parlamenti szabályzat lehetőséget ad ellenlépésekre – „mentesítette‟ magát a felelősség alól a miniszterelnök. Tehát mi ketten szövetkezünk, majd másnap kirabollak, de azt mondom, hogy nem történt semmi különös, ha nem tetszik, fordulj a rendőrséghez.

Most éppen ez történik: parlamenti eszközökkel próbálnak fellépni azok ellen, akik három hónappal ezelőtt, előre megfontolt szándékkal, a szemükbe hazudtak. Hogy mi lesz ennek a politikai következménye, azt nehéz megjósolni. Ha átmegy az indítvány, megbukik a kormány, hónapokig tartó politikai válság következik. Ha nem megy át, akkor alkotmányos konfliktus merülhet fel, hisz a játék közben módosítottak a szabályokon, ami szintén hosszú politikai válsághoz, és nem mellesleg a magyar érdekképviselet jelentős gyengüléséhez vezethet. Nos, ebben a környezetben kellene „becsületesen politizálni‟. Nem egyszerű feladat…