Magyaroknak magyarokról

Idén két fontos választást rendeznek Erdélyben, ha épp a COVID–19-járvány nem szól közbe. Az idei évnek van egy különleges és komoly tétje: 2021-től új uniós pénzügyi időszak, új 7 éves pénzügyi tervezési ciklus kezdődik.

Ez nemcsak országos szinten jelent új forrásokat, hanem azok felhasználása során az is számítani fog, hogy mit tud az adott település kiküzdeni magának. Nem csupán az számít, hogy lesz-e forrás autópályára országosan (ez talán már el is dőlt), hanem az is számítani fog, hogy a nyomvonalat merre tervezik meg. Hol lesznek a lehajtók, a csatlakozási pontok. Melyik település érhető el majd a leggyorsabban, ugyanis annak az ipari parkja fog fejlődni. A megyékben mely utak aszfaltozása kap zöld jelzést, és hol kell még várni a jó minőségű közlekedésre. Melyik település kezdheti meg a csatornázását, és melyiknek fogják elutasítani vagy tartaléklistára helyezni a pályázatát. Még hány évet kell várni a brassói repülőtér megnyitására, amit Kovászna megye pénzügyileg is támogat? Vagy egy kedvező összetételű megyei vezetés könnyebben el tudja hárítani a bürokrácia akadályait végre?

Melyik kistérség, település kap forrást turisztikai beruházásra, népszerűsítésre… A sort hosszan lehet folytatni.

E cikk szerzője az elmúlt években sokszor megfordult Erdély legkülönbözőbb helyein, sokszor eldugott falvaiban is. Egy idő után feltűnt, hogy ahol erős volt a magyarok képviselete az adott térségben önállóan vagy koalícióban, ott valamilyen módon kedvezőbb volt a magyarok által is lakott települések helyzete. Erős volt a kontraszt Maros megye és a szomszédos Fehér, illetve Szeben megye között. Például Fehér megyéből átérve Marosba a többségében magyarok-lakta Csekelaka, Magyarbükkös és Magyarózd kiváló minőségű aszfaltozott úttal rendelkezett. Majd továbbhaladva Gógán, Kund irányába egészen a megye határáig szintén elmondható mindez. Sőt a megyehatáron kétnyelvű tábla fogadta az arra utazókat. E választási ciklus megyei közgyűlésében a magyar képviselet volt a legerősebb, ami külső szemmel is érezhető javulást hozott a térségnek.

Bihar megyében kétnyelvű útbaigazító táblák jelzik, merre kell menni, ha Zilahnak tart az utazó. Ez aligha jöhetett volna létre a megye magyar vezetősége nélkül. A különbség különösen akkor erős, ha továbbhaladunk Szilágynak, Kolozsnak vagy Aradnak.

Bíztatom tehát Magyarországról is az erdélyi, partiumi és bánsági magyarságot, hogy éljen választójogával, ne legyintsen arra, hogy az ő szavazata csak 1-et ér. Természetesen nem kívánjuk megmondani Budapestről, kit válasszanak, ez a helyben lakók döntése. Kisebbségben nem egyszerű politizálni, hiszen a választás nem jobb- és baloldal között történik. A kisebbségi politizálás tétje, hogy nem állunk be a román pártok szövetségébe, és minden követelésünket napirendre tűzhetjük – eredmény nélkül. Vagy beállunk a koalícióba, s akkor lesz, ami megvalósul, és lesz, ami nem.

Ezen javítani csak úgy lehet, hogy minél több magyar él választójogával. Mert akkor települési, megyei arányunkhoz képest felül leszünk reprezentálva a települések és megyék vezetésében, saját lakossági arányunkhoz képest erősebb felhatalmazást adhatunk a magyar érdekképviseletnek. S ha a román többség csak a magyar politikai jelenlét mellett tudja stabilan gyakorolni a hatalmat, akkor engedményeket fog tenni.

Mert ha (végre) elkezdik legalább tervezni az autópályát Marosvásárhelyről és Brassóból keletnek, akkor ott kell lennie a magyar érdeknek, hogy a nyomvonal minél közelebb legyen Gyergyószentmiklóshoz vagy Sepsiszentgyörgyhöz és Kézdivásárhelyhez. Később már módosítani, aszfaltot felbontani nem lehet!

Ha közös turisztikai pályázatot ad be Arad megye és Békés megye érdekképviselete például kastély-felújítási programra (Geszt, Mácsa, Kétegyháza, Csabaszabadi, Kondoros, Borosjenő, Borossebes, Dézna stb.), akkor a magyarok lakta települések legyenek a kedvezményezettek. Prioritás legyen a Debrecen–Nagyvárad közvetlen vasúti összeköttetés, de ehhez politikai erő, azaz lobbierő szükséges. Legyen magyar alpolgármester minden nagyobb városban. De ehhez kellenek a magyar szavazatok, kellenek az aktív magyar választópolgárok.

Magyar közösségeink életét, a következő 4 év munkáját lehet megkönnyíteni egy fél órás sétával és felelős döntéssel szeptember 27-én vasárnap. Ha úgy tetszik 35 064 óra versus 0,5 óra. Érdemes élni a lehetőséggel!

Miklós Gábor,

a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója