Winkler Gyula EP-képviselő szerint az Európai Uniónak a Kínával való gazdasági és kereskedelmi párbeszédben egységes fellépést kell képviselnie, és meg kell találnia azt a közös nevezőt, amely minden tagállamnak megfelel, függetlenül gazdasági jellemzőitől.

„Az Európai Néppárt képviselőcsoportja azon az állásponton van, hogy az Európai Uniónak egységesnek kell lenni a Kínával folytatott párbeszédben. Ehhez az egységhez pedig meg kell találni azt az európai közös nevezőt, amely megfelel minden tagállamnak, azoknak is, amelyek szolgáltatásokra berendezkedett gazdasággal rendelkeznek, de azoknak is, amelyeknek a gazdaságában az ipar fontos szerepet játszik, és amelyek most az újraiparosítás lehetőségeit keresik, mint például Románia is" – fogalmazott Winkler Gyula csütörtökön a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság - INTA gyűlésén, ahol az EU-Kína kereskedelmi kapcsolatról is tárgyaltak az európai parlamenti képviselők. 

„Úgy vélem, mindent meg kell tennünk, hogy pozitív töltetű kétoldalú kapcsolatot alakítsunk ki, hiszen Kína, akárcsak az EU, a globális piac fontos szereplője, és ebben az esetben nem a verseny, hanem az együttműködés kellene a kapcsolat alapját képezze. Közösen kell megtalálnunk a válaszokat az előttünk álló kihívásokra. (...) Az EU-nak támogatást kell nyújtania az európai iparnak, és ez nem protekcionizmust jelent, hanem így tudja biztosítani a gazdasági növekedést és új munkahelyek teremtését" – mondta el Winkler Gyula, az INTA alelnöke, aki az EU-Kína kereskedelmi kapcsolatok állandó jelentéstevője.

Az EP külügyi bizottságának (AFET) javaslatára a parlament egy jelentést készít az EU-Kína kapcsolatokról, ennek a kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó részét az INTA állítja össze. A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság csütörtöki eszmecseréje része a jelentés előkészítésének, ez alkalommal Winkler Gyula ismertette a két fél kereskedelmi kapcsolatának jelenlegi állapotát. Rámutatott, hogy az EU-Kína beruházási megállapodás érdekében 2013-ban elkezdett tárgyalások nehézkesen haladnak. Míg az utóbbi időben az európai direkt beruházások Kínában csökkennek, Európában exponenciálisan nőnek a kínai befektetések. Winkler Gyula hangsúlyozta, Kína egyik legfontosabb kezdeményezése az új Selyem Útja, ugyanakkor az ehhez köthető, kínai állami finanszírozású óriásberuházások átláthatóságával komoly gondok vannak. „Vannak pozitív jelek is, különösen ami Kína elkötelezettségét illeti, hogy hajlandó részt venni a klímaváltozás elleni harcban, vagy  az egyelőre még deklaratív szinten jelzett szándék, amely szerint a kínai fél elkötelezné magát a Kereskedelmi Világszervezet által szabályozott globális szabadkereskedelem iránt. A tárgyalások során az EU prioritásai közé tartozik a Kínában beruházó európai vállalatoknak biztosítani a szellemi tulajdon védelmét, a kínai piacra jutás, beleértve a közbeszerzéseket is, a külföldi befektetőket hátrányosan érintő gyakorlatok felszámolása, a szabad verseny biztosítása" – sorolta az EP-képviselő. Mint mondta, az EU szeretné elérni, hogy önként korlátozza a többletkapacitást, amely dömping gyanúra ad okot és vitát okoz jelenleg is a Kereskedelmi Világszervezetben. Jövő héten egyébként Strasbourgban az Európai Parlament szavaz az új dömpingellenes szabályozásról, amellyel szemben az európai ipar képviselőinek nagy elvárásai vannak.

Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelem forgalma napi egy milliárd euróra tehető. Az Európai Bizottság becslése szerint az EU-ban hozzávetőleg 2,5 millió munkahely függ a Kínával való kereskedelemtől. A kétoldalú kapcsolatot számos probléma nehezíti, többek között az európai kereskedelmi hiány a Kínával való kapcsolatban, vagy a gyakori dömping olyan érzékeny területeken, mint az acélgyártás vagy a vegyipar. Az EU Kínai Kereskedelmi Kamarájának jelzései alapján gondot jelent a piacra jutás, de a Kínában működő európai vállalatokat érintő diszkriminatív bánásmód is.