Vincze Loránt: nem az állam, hanem a közösség kell elégedett legyen a kisebbségi jogokkal Fotó: Fotó: Mihály László

Vincze Loránt: nem az állam, hanem a közösség kell elégedett legyen a kisebbségi jogokkal

"Akkor nevezhetnénk modellértékűnek a romániai kisebbségpolitikát, ha a magyar közösség lenne elégedett vele, nem pedig a román külügyminiszter állítaná ezt. Márpedig a közösségünk nem elégedett azokkal a kisebbségi jogokkal, amelyekkel rendelkezik, ragaszkodik az önrendelkezéséhez, az autonómiákhoz. És azt is nehezményezzük, hogy a meglévő törvényeket az állami intézmények nem alkalmazzák, példa erre az anyanyelvhasználat a közigazgatásban vagy az oktatásban elhúzódó megoldatlan, de törvények által már szabályozott kérdések” – reagált a hallgatóság kérdésére Baróton Vincze Loránt. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselőjelölt szerdán tartott előadást "Kisebbségvédelem az EU-ban - a többfordulós játszma állása” címmel.

Vincze Loránt szerint egyéni jogok területén nagyjából kimerítettük a lehetőségeket, de közösségi jogokat – önrendelkezést, autonómiát – szeretnénk, ebben a kérdésben azonban nincs közös álláspont a román politikusokkal. „Ha az államfő azt mondja, alkotmányellenes az autonómiát emlegetni, hát akkor módosítani kell az alkotmányt! Nem adjuk fel a közösség célkitűzéseit, kitartóan harcolunk érte itthon, és követünk el mindent Európában, hogy új eszközöket és partnereket azonosítsunk támogatásukra.” – vélte a jelölt.

 

Előadásában Vincze Loránt – aki az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) alelnöke is – a különböző európai tagállamok kisebbségpolitikáit ismertetve hangsúlyozta, az európai kisebbségek közös célkitűzése, hogy az EU alkosson jogszabályt a nemzeti kisebbségek védelmében. „Többfordulós játszma az, ami Európában a kisebbségvédelemben történik. Sajnos ennek a játszmának az áldozatai a nemzeti kisebbségek. A legfontosabb elv, hogy rendelkezhessenek önmagukról, hiszen ők tudják, mi fontos számukra” – mondta Vincze Loránt, példaként említve a székelyföldi autonómia kérdését vagy a székely zászló kitűzését, amely ma is megütközést vált ki a román közvéleményben. A jelölt pozitív eredménynek nevezte, hogy a Székelyföld fogalma már nem fiktív, úgynevezett régióként jelenik meg a román médiában, hanem egyre szélesebb körben válik elfogadottá. „Ez is annak az eredménye, hogy hallatjuk a hangunkat, hogy érdekképviseletünk jelen van a román törvényhozásban és a kormányban is. Erőseknek kell maradnunk, erősek kell legyenek önkormányzataink, és erős kell legyen brüsszeli jelenlétünk, hogy tudjanak rólunk az Európai Parlamentben, tudjanak rólunk Európában. Azáltal, hogy egyre többen ismerik meg a véleményünket, közelebb kerülünk céljaink eléréséhez” – szögezte le az RMDSZ jelöltje.

 

kapcsolódó

Hírlevél