2019. július 6.

„Gazdasági értelemben nehéz leválasztani az erdélyi magyarság sorsát Erdély és Románia egészéről, hiszen egy centralizált országban élünk, ahol minden gazdasági kérdés Bukarestben dől el. De bízok abban, hogy az RMDSZ és az erdélyi magyar társadalom megtalálja a belső fejlesztéshez, a jó életminőséghez szükséges összetevők biztosításához szükséges eszközöket. Például, a fesztiválok is ilyen eszközök, amelyek növelik a fiatalok komfortérzetét” – mondta el Vincze Loránt szombaton, Marosvásárhelyen, ahol a Vibe fesztiválon tartott előadást dr. Rácz Béla egyetemi tanárral Úton a Nyugat-Európai jólét fele? címmel.

  Az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke a Vibe Koli előadásán kifejtette: a jólét nem uniformizálható, minden társadalom esetében külön kell meghatározni. A jó életminőség mérésekor a gazdasági jólét mellett a lakhatás, a vásárlóerő, a közösségi szolgáltatások minősége és az egyének részvételi szándéka, az oktatás, az egészségügy, a biztonság, a munka és magánélet egyensúlya, illetve a kormányzás is számít, és ezekben a mutatókban óriási különbségek tapasztalhatóak a országok között. Például, a megfelelő lakhatás Kelet-Európában a saját tulajdonban lévő lakást jelenti, Nyugat-Európában pedig egyszerűen olyan lakást, amely megfelelő életteret biztosít az egyénnek, de a birtoklás nem szempont. Romániában a kormányzás tekintetében tapasztalható problémák a legszembetűnőbbek. Bár ez nyújtja a keretet, amiben a társadalom fejlődhet, nálunk sajnos a kiszámíthatatlanság jellemző, pedig ez lenne a versenyképesség megteremtésének egyik alapfeltétele.  

  Vincze Loránt arról is beszélt, hogy Romániában nagyon nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, és az esélyegyenlőség kultúrájának a hiánya tovább növeli a társadalmi szakadékot. Az EP-képviselő úgy vélekedett, a helyi versenyképesség elsősorban az infrastruktúra fejlesztésével, nagyberuházásokkal növelhető, illetve a magánszféra bevonásával megvalósuló, jól tervezett oktatási reformmal. Szerinte az innováció, a tudás alapú társadalom megteremtése is kulcsfontosságú, Kolozsvár például ennek köszönheti látványos fejlődését. Ehhez hasonló fejlődési pálya nincs Marosvásárhely esetében, bár a gyógyszeriparra lehetne építeni kutatási és innovációs központ kialakításával – vélekedett. Románia mezőgazdaságának struktúrája, tulajdonviszonyai és hagyományai szintén hozzáadott értéket jelenthetnek meglátása szerint.  

Vincze Loránt leszögezte: az EU-csatlakozás volt az az „üzemanyag”, ami Románia fejlődését eredményezte, az uniós alapok nélkül nem lehetett volna elérni ezt. Ezek az alapok a következő 10-15 évben is biztosítva lesznek, a kérdés az, hogy tudunk-e helyi adalékanyagokat is biztosítani ahhoz, hogy a motor maximális kapacitáson üzemeljen, megszületnek-e azok az országos stratégiák, amelyek ezt lehetővé teszik – mutatott rá.