A mindmáig meg nem valósult gyulafehérvári ígéreteket az RMDSZ a centenárium évében törvényerőre emelné. Ezért törvénytervezetet iktatott a Szövetség december 3-án a parlamentben: az érvényes román jogrend részévé kell tenni a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részét – áll a dokumentumban.

A Szövetség törvényhozói törvénytervezetbe foglalták az 1918-ban elfogadott gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját: „teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.”

Ennek értelmében a következőket kérik a román államtól:

• lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, mind helyi, megyei, országos és európai szinten,
• a nemzeti kisebbségek arányainak megfelelő képviselet biztosítását a bíróságokon és törvényszékeken,
• a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahely elkülönítését a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcai testületekben,
• a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatásának szabályozását a kisebbségek statútumában,
• a fejlesztési régiók létrehozásának, valamint különleges státusú autonómiák megteremtésének lehetőségét azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él, a megyei tanácsok döntése nyomán.

Az RMDSZ úgy értékeli, hogy Románia 100 éves évfordulóján a román jogrendbe be kell emelni az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogos elvárásait. A demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak.

A törvénytervezet szövege ITT érhető el.