A hússzarvasmarha-tartásban és kisvágóhíd nyitásában, vagy pedig a vágásra érett állatok összefogáson alapuló, szervezett értékesítésében látják a szakemberek a kászoni gazdák táji adottságokhoz idomuló kitörési lehetőségét – derült ki RMDSZ Csíki Területi Szervezetének Kászonújfaluban tartott gazdafórumán.

A tavaly októberben elkezdett sorozatot folytatva ezúttal a kászonújfalusi gazdák számára szervezett információs fórumot a RMDSZ Csíki Területi Szervezete. A kászonújfalusi Tuzson János Általános Iskola dísztermében tartott csütörtök esti megbeszélésre közel ötven helyi gazdálkodó volt kíváncsi. Mint köszöntőjében András Zoltán polgármester kiemelte, a gazdálkodás és a mezőgazdasági tevékenységhez kötődő támogatási lehetőséges kihasználása fontos bevételeket és fejlesztési forrásokat jelentenek a kászoni növény és állattartó gazdák számára. Példának a területalapú támogatási rendszert említette, amiből csak a tavaly esztendőre több mint egymillió euró bevétele származott a helyi gazdáknak, területtulajdonosoknak. Az előjáró ugyanakkor megragadta az alkalmat, hogy gratuláljon a település képzéssorozaton részt vevő és épp aznap sikeresen vizsgázó fiatal gazdálkodóinak is.

A rendezvénytől az útviszonyok és a havazás miatt távolmaradó Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár helyett Korodi Attila parlamenti képviselő és Haschi András, a Hargita megyei Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökség ügyvezető igazgatója is köszöntötte a gazdákat, míg Becze István a megyei önkormányzat és a területi szervezet képviseletében beszélt a településen kivitelezés alatt álló beruházási tervekről, fejlesztési elképzelésekről.

Korodi a kászoni vidék adottságait hangsúlyozva a hússzarvasmarha-tartás mellett sorakoztatott fel érveket, bemutatva egyúttal azokat az ehhez kötődő folyamatokat, amely a kisvágóhidak nyitásán, a húsfeldolgozási szint növelésén keresztül mind-mind kitörési pontokat kínálnak. Ezek kapcsán viszont nagy hangsúlyt helyezett a gazdálkodók valódi összefogására, szövetkezésére, amelyet – a burgonya értékesítéséhez hasonlóan – az egyéni gazdálkodókat kihasználó kupecek ellenére is kivitelezhetőnek nevezett. Hozzászólásában Becze kifejtette, lassan a gazdák is kezdik érezni, hogy egy hektár jó minőségű legelő hosszú távon nagyobb jövedelmet biztosít, mint egy hektár erdő. Mint fogalmazott, el kell érni, hogy száz kiló alatt borjú ne hagyja el a gazdák portáját, főleg, hogy a mezőgazdasági minisztérium az idei esztendőtől – farmonként 90 darab állatig – a hússzarvasmarha-fajtákra is kiterjeszti külön támogatási rendszerét. A bevezetésre előkészített támogatás iránt már a fórum is több gazda érdeklődést mutatott, ami kapcsán Becze megjegyezte: a támogatások és területi adottságaink minél jobb kihasználása érdekében a tavasz folyamán Csíkszeredában kifejezetten hússzarvasmarha-tartással foglalkozó konferenciát is rendeznek.

A területalapú támogatások és az állattartóknak járó támogatási összegek körül folyt a diskurzus Haschi András előadása kapcsán is, aki örömmel számolt be a tavaly évre igényelt juh-, kecske és szarvasmarha-támogatások 50 százalékos előlegeinek kifizetéséről. Ígérete szerint a tehenenként 205, illetve a juhonként és kecsként 20 lejes támogatás-előleg már e héten a gazdák számlájára kerül. A legelőkre igényelhető területalapú támogatások kapcsán elmondta, idő kérdése, hogy a gyepes területek is a művelés alatt álló területek kategóriájába sorolódjanak be. A legelők esetében a művelést márpedig a megfelelő állatállománnyal való lefedés fogja jelenteni.
– Ez még nincs sehol így leírva, de mindenkinek tudnia kell, a folyamat erre halad – szögezte le a kifizetési ügynökség igazgatója.