Anyanyelvhasználat és ingatlan-visszaszolgáltatás – ez az a két terület, amely kapcsán külön említést tesz a romániai magyar közösségről az amerikai külügyminisztérium Romániáról szóló, 2018-asemberi jogi jelentése. Rámutatnak: a magyar kisebbséget diszkriminálják, amikor nem tartják be az anyanyelvhasználatra vonatkozó törvényt.

A Romániáról szóló emberjogi jelentés kitér a magyar kisebbséget ért diszkriminatív intézkedésekre is, rámutatva az anyanyelvhasználat kapcsán tapasztalt hiányosságokra: annak ellenére, hogy a törvény értelmében, azokban a helységekben, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20%-ot, kétnyelvű utcanév-táblákat kell kifüggeszteni, illetve lehetővé kell tenni az anyanyelvű ügyintézést a közigazgatási egységekben, ez nem történik meg. A törvény betartásának elmulasztása pedig semmilyen szankciót nem von maga után.

„Az amerikai külügyminisztérium jelentése is aláhúzza, amiért az RMDSZ is évek óta dolgozik, hogy legyenek egyértelmű törvények az anyanyelvhasználat kapcsán, és ezeket tartsák be helyi és állami szinten egyaránt. Ezért módosítottuk tavaly a közigazgatási törvénykönyvet - amelyet aztán az államfő az alkotmánybíróságon támadott meg -, és ezért kell mielőbb elfogadtatnunk azt a parlamentben” – fogalmazott a külügyminisztériumi jelentés kapcsán Porcsalmi Bálint, a Szövetség ügyvezető elnöke.

Az amerikai dokumentum ugyanakkor részletesen beszámol azon ingatlanok visszaszolgáltatási helyzetéről, amelyeket a második világháború után kobzott el a kommunista állam. A visszaigénylési kérelmek feldolgozása lassan működik, a restitúció folyamatát hosszas késedelem jellemzi, különös tekintettel a nemzeti kisebbségi közösség igényeire. A számok tükrében, az egyházaknak és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek visszaszolgáltatott ingatlanok száma aránytalanul alacsony. Továbbá, a feldolgozott kérelmek száma továbbra sem nő és kifejezetten elenyésző esetben születik pozitív döntés: tavaly év szeptemberében mintegy 6617, egyházakhoz kapcsolódó, még mindig függőben lévő kérvényt jegyeztek.

„Nekünk továbbra is az a feladatunk, hogy külföldi partnereket keressünk: Európában kisebbségvédelmi törvényt fogadtassunk el, az Egyesült Államokban pedig folyamatosan tájékoztassuk a döntéshozókat a magyar közösséget ért diszkriminációról, jogtiprásokról” – mondta az ügyvezető elnök.