Az erdélyi magyarok büszkék lehetnek, nem kell bujkálniuk, hiszen az elmúlt száz évben többet adtak Romániának, mint amennyit kaptak ettől az országtól; míg a román közélet szereplői egymással vannak elfoglalva, az erdélyi magyarság pro-aktívan fog viszonyulni 2018-hoz, Erdély Romániával való egyesülésének századik évfordulójához – hangsúlyozta csütörtöki sajtótájékoztatóján Tamás Sándor és Antal Árpád. Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Sepsiszentgyörgy polgármestere a centenárium évében tervezett programokat ismertette.

„Tabukat fogunk döntögetni, őszintén kibeszélni, hogy az elmúlt száz év mit hozott az erdélyieknek, Háromszék magyar és román lakóinak. Minél őszintébben beszélünk, annál jobban meg tudjuk alapozni a következő száz év együttélési modelljét” – fogalmazott Antal Árpád, aki Kós Károly Kiáltó szó című írásából idézett: „»Régi zászlónk összetépve, fegyverünk csorba, lelkünkön bilincs. De tudom: talpra kell állanunk mégis. De tudom: újra kell kezdenünk az izzadságos, nehéz munkát. Tudom: vágni fogjuk kemény, vad sziklába az utat, melyen egy kemény, régi nép lép majd velünk és utánunk újra csak felfelé.« Azt hiszem, az elmúlt száz évben az erdélyi magyarok ezt tették, és a következő száz évben is ezen az úton kell haladnunk, az elmúlt száz évben is hozzájárultunk Románia dicsőségéhez, és a következő száz évben is biztosan itt akarunk élni, saját szülőföldünkön. Abban reménykedünk, hogy gyerekeinknek és unokáinknak jobb életük lesz, mint amilyen szüleiknek és nagyszüleiknek volt”.

1000 év Erdélyben, 100 év Romániában – úgy gondoljuk, hogy ezer évnyi, szülőföldünkön való jelenlét biztosította nyugalom erejével értékeljük az elmúlt száz évet, vezette fel Tamás Sándor az éves program alapgondolatát. Visszatérve Kós Károly Kiáltó szó című írásához, az erdélyi magyarok jövőjével kapcsolatos politikai credo másik passzusát idézte: „»Velünk, Erdély magyarságával minden időben számolnia kell annak, aki szuverenitását reánk kiterjesztette. Mi, kétmillió dolgozó, adózó, anyagi és kultúrértékeket produkáló polgár felséges erőgyarapodása vagyunk Romániának. De mi, kétmillió nem dolgozó improduktív, gyűlölködő, alattomos belső ellenség: borzalmas rákfenéje vagyunk Romániának. Nyíltan és őszintén valljuk azonban: inkább vagyunk lojálisak, mint rebellisek, inkább építők, mint rombolók, inkább nyílt barátok, mint titkos ellenségek.« Az elmúlt száz évben ehhez tartottuk magunkat. Ezekből a gondolatokból született meg a Híres háromszékiek a centenárium évében sorozat, amelynek célja, hogy megmutassuk, az erdélyi magyarok Románia zászlója alatt hogyan járultak hozzá az ország anyagi és szellemi gyarapodásához. Például Szabó Kati egyike azoknak az erdélyi magyaroknak, akik felbecsülhetetlen értéket jelentenek ennek az országnak, mégsem kapta meg a sikereinek megfelelő elismerést”.

Január 22-én, hétfőn, a magyar kultúra napján köszöntik az épp ötven éves születésnapját ünneplő tornászcsillagot a Tamási Áron Színházban, az esemény a Híres háromszékiek a centenárium évében sorozat első rendezvénye.

Ezt a sorozatot kiegészítendő Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Kulturális Központ ebben az évben olyan naptárat jelentetett meg, amelyben híres háromszéki, Kovászna megyéhez köthető személyiségeket mutatnak be, akik nemcsak sokat tettek az erdélyi magyarság megismeréséért, hanem elismertek voltak országszerte és a nagyvilágban, ugyanakkor a saját szakterületükön jelentősen hozzájárultak a modern Románia megalapozásához. A naptárban szerepel dr. Imreh István történész, szociológus, Baász Imre grafikus, képzőművész, Bartha Árpád fotóművész, sajtófotós, Romulus Cioflec író, Domokos Géza író, politikus, Veress Dániel író, drámaíró, Dukász Anna színművész, színházigazgató, László Kálmán mikológus, botanikus, Dr. Benedek Géza kardiológus főorvos, kórházalapító, Nagy Irén háromszoros világbajnok kézilabdázó, Dr. Bányai János geológus, Keöpeczi Sebestyén József címerművész. A naptárban szereplő személyiségek köré is rendezvényt szerveznek a megyei önkormányzat intézményei.

Sepsiszentgyörgyön az Andrei Mureșanu Színház 5, az Erdélyi Művészeti Központ 2, az Árkosi Kulturális Központ 4, Művész Mozi 2 rendezvényt szervez, a városban az egyesülést megvalósító politikusok gondolatait ismertető kültéri kiállítást rendeznek be, és ebben az évben két nyelven jelenik meg Sepsiszentgyörgy monográfiája. Az év folyamán olyan konferenciákat, rendezvényeket is szerveznek, amelyek a magyar-román párbeszéd újraindítását, fellendítését célozzák, hangzott el a sajtótájékoztatón. Tervbe vették többek között Románia címerével kapcsolatos konferencia szervezését, hiszen mint köztudott, Keöpeczi Sebestyén József címerművész 1921-ben rajzolta meg a Román Királyság címerét, amely apróbb módosításokkal Románia mai államcímere.