A  globális fenntartható fejlesztési célok (SDG-k) regionális és nemzeti gyakorlatba ültetéséről, a Közép- és Kelet-európai régió társadalmi- gazdasági- és környezetvédelmi kihívásairól, valamint a régió fejlődésének közép-, és hosszú távon fenntartható pályára való átállásáról egyeztettek hétfőn, június 15-én azon a nemzetközi szemináriumon, amelyet Bukarestben az Interparlamentáris Unió (IPU) és a Román Parlament képviselőháza közösen szervezett meg. 

A regionális szintű szemináriumon – amelyet tavaly a képviselőház külügyi bizottsági elnökének, Borbély Lászlónak a kezdeményezésére szerveztek meg először – Robert del Picchia, a franciaországi szenátus tagja, az IPU alelnöke, elmondta: a következő 30 évben a világ népessége két-hárommilliárd személlyel fog gyarapodni, és szinte ugyanennyi személy fog komoly anyagi gondokkal, az élelmiszeri és az egészségügyi ellátás hiányával szembesülni. „A mostani gazdasági modellek már nem tudnak megfelelő mennyiségű munkahelyet teremteni fiataljainknak, és ez a GDP-növekedést az emberi jólét elé helyezi. Éppen ezért van most szükség arra, hogy az országok parlamentjei megelőzzék ezeket a súlyos következményeket, időben megteremtsék a szükséges törvényes kereteket, az anyagi forrásokat, és a lehető legátfogóbb szinten tájékoztassák a lakósságot a fenntartható pályára való átállás fontosságáról” – hangsúlyozta Robert del Picchia. Elmondta, ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, az országoknak felül kell vizsgálniuk intézményrendszereiket.

Friis Bach, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) vezetője felszólalásában elmondta: ha a mostani politikai vezetők nem élnek döntéshozatali jogaikkal, és nem sürgetik országaik fenntartható fejlesztési stratégiáinak kidolgozását, visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek mind a globális felmelegedés, mind a környezetszennyeződés terén. „A globálisan megfogalmazott célokat helyi stratégiákká kell formálni, és konkrét politikai célokkal kell ellátni. A fenntartható fejlődés egyik igen fontos kulcsszava a béke, amely most Európa-viszonylatban is igencsak releváns céllá vált” – fogalmazott Friis Bach.

A szeminárium második panelbeszélgetésén Kőrösi Csaba, a Fenntartható Fejlődési Célok kidolgozásával megbízott ENSZ Közgyűlési Nyitott Munkacsoportjának volt társelnöke a szemináriumon kiemelte: különleges évben vagyunk, a világnak most kell döntenie a ma élő és a bennünket követő generációk hagyatékáról. „Ennek a kérdésnek a gerincét a fenntartható fejlesztési célok képezik, amelyek többé-kevésbé már papíron vannak, most csak az a kérdés, hogy az egyes országok miként valósítják meg ezeket a gyakorlatban. Milyen lesz az a klíma, amit elviselünk, az a gazdaság, amit működtetni fogunk, és milyen lesz az a környezet, amelyet örökségül hagyunk. Ezeket a kérdéseket nem elég csak globális szinten megfogalmazni, a megvalósítások nemzeti és regionális szinten kell történjenek” – fogalmazott Kőrösi Csaba. Hozzátette, a fenntartható fejlődés kulcseleme az, hogy miként állítjuk meg a klímaváltozást: „ha ezen a szemináriumon jól dolgozunk, eljutunk oda, hogy a parlamenti képviselők megnézik majd, hogy a jövő évi költségvetések mennyire szolgálják a fenntartható fejlődéshez szükséges transzformációkat, és esetleg megfontolják azt is, hogy a jelenlegi oktatási rendszer miként lehetne alkalmasabbá tenni a 21. század komplex kihívásainak kezelésére.”

A panelbeszélgetés moderátoraként Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke elmondta: minden ország eltérő fenntartható fejlesztési stratégiával rendelkezik, minden országnak külön meg kell fogalmaznia azt, hogy a globális elképzelésen belül melyek a saját prioritásai, melyek a legfontosabb és a legsürgősebb intézkedések, mi az, amire pénz és emberi erőforrást kíván fordítani. „Anélkül, hogy nagy szavakat kívánnék használni, akár azt is mondhatjuk, hogy az emberiség jövője dől el ebben az évben, hiszen három olyan magas szintű eseményre kerül sor idén, amelyek a következő 15 évben meghatározzák majd az emberiség sorsát. Júliusban az etiópiai Addis Abebaban kerül sor a fenntartható fejlődésre szánt pénzügyi támogatások megvitatására, ezt követi szeptemberben az ENSZ-közgyűlés, amelynek keretén belül jóváhagyják a 2015 utáni fenntartható fejlesztési célokat, év végén pedig, decemberben szervezik meg a párizsi Summit-ot a klímaváltozás témakörében. Amennyiben a politikum most megérti, hogy szemléletváltásra van szükség, a kisiskolások nevelésétől egészen a törvényes keretek felülvizsgálatáig, jó irányú változások következhetnek be” – hangsúlyozta Borbély. Hozzátette, Románia bár már 2007 óta jól megfogalmazott fenntartható fejlődési stratégiával rendelkezik, még mindig nem sikerült mindenkit meggyőzni arról, hogy a szegénység visszaszorítása mellett az is fontos, hogy miként használjuk fel a birtokunkban levő energiát, vagy a természeti erőforrásokat. „Ezen szeminárium célja az, hogy a román kormány által 2008-ban elfogadott fenntartható fejlesztési stratégiák egy lépéssel közelebb kerüljenek a gyakorlatba ültetéshez, az ilyen típusú szemináriumok rendszeresebbé váljanak, Románia pedig regionális központtá váljon ezen nemzetközi találkozók tekintetében” – fogalmazott Borbély László bizottsági elnök.