Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke Regionális kihívások Romániában - Policentrikus regionális fejlesztés az Európai Unióban és Romániában címmel tartott előadást, amelyben hangsúlyozta: a jelenlegi fejlesztési régiók fékezik Románia gazdasági fejlődését, és ahelyett, hogy a régiók fejlettségi szintje közelítene egymáshoz, évről-évre az derül ki, hogy a gazdagabb megyék még gazdagabbak lettek, a szegényebbek pedig még szegényebbekké váltak.

„A gazdag megyéket a szegényebbekkel párosító politika alapozta meg a román regionális politika bukását. A nagyobb hozzáadott értéket jelentő, a gazdasági felzárkózást (és új munkahelyek létrehozását) ösztönző produktív beruházások a gazdag megyékbe összpontosultak, elvágva ezáltal a felzárkózás lehetőségét a szegény megyék elől. Régiósítás helyett, Románia különböző térségeit a policentrikus területfejlesztés alapelveire építve kellene fejleszteni” ‒ fogalmazott előadásában Borbély László. Hozzátette, a policentrizmus az Európai Unió egy viszonylag új normatív területpolitikai irányelve, amely azon az előfeltevésen alapul, hogy a policentrikus térstruktúra hatékonyabb, méltányosabb és fenntarthatóbb, mint a monocentrikus. Célja egy sokkal kiegyenlítettebb térstruktúra létrejötte: a dinamikus központok húzó erejére támaszkodva vonják be a perifériákat a fejlődésbe, ezáltal elősegítve a területi kohéziót.

„A policentrikus területfejlesztés a versenyképesség szempontjából kiemelten kezeli a város és vidékei viszonyát. Azon az alapelven alapul, hogy a város nem rivalizál környékével, hanem együtt tagolódnak be a különböző szintű hálózatokba, hiszen a magasabb szintű város a környékét is magasabb szintre emeli, a hanyatló város viszont rontja környezete esélyeit. A policentrikus fejlesztés programja más szóval azt jelenti, hogy a regionális politika forrásai egy „valódi regionális” politikát szolgálnak, lefedve az EU egész területét, és nem csak a perifériák felemelkedését szolgálják. Emellett egy alulról szerveződő fejlesztési módszer kidolgozására is szükség lenne, amelynek során mindegyik térség saját versenystratégiát dolgozna ki, amelyet a helyiek is felvállalnak és végrehajtásában részt is vesznek. A koordinációs folyamatokban nyilván a kormányzati és közintézmények, a vállalati szövetségek, a civil szervezetek, és az oktatási intézmények is szerepet kell vállaljanak, és így közelebb jutnánk a regionális klaszterek, társulások kialakulásához. A következő hét év európai trendje is az ezekhez kapcsolódó helyi kezdeményezésekre, kutatásokra, innovatív megoldásokra, technológiai fejlesztésekre fog nagy hangsúlyt fektetni” ‒ fejtette ki előadásában Borbély László.