Az Európai Unió szomszédságpolitikája volt a fő témája annak a magas rangú brüsszeli egyeztetésnek, amelyen ma, május 5-én Johannes Hahn, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és a bővítési tárgyalásokért felelős biztosa, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke mellett 28 tagállam külügyi és védelmi bizottságának elnöke, illetve európai parlamenti képviselője vett részt. Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) által szervezett találkozón Romániát Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke képviselte.

„2015 döntő év az Európai Unió számára, ami szomszédságpolitikájának az újraértékelését illeti. Nagyon fontos az a konzultációs csomag, amelyet az Európai Bizottság márciusban közvitára bocsátott, mert megfogalmazza, hogy disztingválni kell a Keleti Partnerség és a Déli Partnerség országai között, annak függvényében, hogy mely országok kívánnak közel kerülni az európai értékrendhez. Az Európai Uniónak rugalmas magatartást és átláthatóságot kell tanúsítania ezen országok irányába, dokumentumaiban, elvárásaiban pedig pragmatikusnak kell lennie” – hangsúlyozta felszólalásában Borbély. Hozzátette, ebben a témában jelentős mérföldkőnek fog számítani májusban a Keleti Partnerséggel foglalkozó rigai Summit is.

Borbély László a brüsszeli találkozón elmondta: Románia az Európai Unió és a NATO keleti határa, ami azt jelenti, hogy a régió stabilitása szempontjából nem mindegy, hogy az EU milyen magatartást fog a következő periódusban tanúsítani Ukrajnával és Moldovával szemben. „Azoknak az országoknak, amelyek szuverén módon eldöntik, hogy közeledni akarnak az EU-hoz, minden támogatást meg kell adnunk. Emellett e két ország tekintetében pozitív lépésekre is szükség van, ami a vízummentességet illeti” – fogalmazott a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. Mint mondta, mindezek mellett aktívabban kell a jövőben foglalkozni a kisebbségi nemzeti közösségek kérdésével is, hiszen például Ukrajna területén jelentős arányban jelen van mind a román, mind pedig a magyar közösség. „Az európai intézményeknek egyértelművé kell tenniük azt, hogy az őshonos kisebbségek problémáival foglalkozó kérdéseket, jogköveteléseket senki nem seperheti le az asztalról” – tette hozzá Borbély, aki Brüsszelben reményét fejezte ki annak kapcsán is, hogy októberre, novemberre az EU véglegesíti világos álláspontját szomszédságpolitikájával kapcsolatban.