A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Társadalmi Szervezetek munkacsoportjának mai ülésén vett részt Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese. A Budapesten zajló gyűlésen a jelenlévők A kormányzat ifjúságpolitikája – a határon túli magyarságot érintő intézkedések és A Kárpát-medencei ifjúság helyzete témakörökben tanácskoztak. 

A gyermekvállalás és a vegyes házasságok kérdése kapcsán Székely István elmondta: ,,az utóbbi felmérések azt mutatják, hogy az erdélyi fiatalok körében kitolódott az első gyermek vállalásának időpontja – ez megegyezik a nyugat-európai tendenciákkal, ugyanakkor 2008-hoz képest nőtt a két gyermeket tervezők aránya, illetve azok aránya, akik három vagy három gyereknél többet szeretnének. Ez erdélyi sajátosság, máshol nem tapasztalható a tervezett gyermekszám növekedése.”

A vegyes házasságok tekintetében a főtitkárhelyettes ismertette az erdélyi számadatokat, amely szerint: Székelyföldön 4,3 százalék az etnikailag vegyes házasságot kötők aránya, ezen régión belül, Hargita megyében például a magyarok 96 százaléka magyar-magyar házasságot köt. Dél-Erdélyben az újonnan megkötött házasságok 44,2 százaléka vegyes házasság, míg Bánságban ugyanez az arány 50 százalék feletti. ,,A vegyes családokon belül kiegyensúlyozatlan az etnikai szocializáció, ezért a vegyes házasságokban született gyermekek csak 32,3 százalékát regisztrálják a népszámlálás alkalmával magyarnak, ha kiegyensúlyozott lenne – akkor 50 százalék kellene legyen. Ez azt mutatja, hogy a vegyes házasságok az etnikai asszimiláció egyik forrását képezik”– jelentette ki Székely István.

Hozzászólásában Székely István főtitkárhelyettes kifejtette: az a tapasztalat, hogy jelenleg tetten érhető egy belső migráció az erdélyi szórvány irányából az Erdélyen belüli tömbök irányába. Ez a folyamat három csatornán belül figyelhető meg: az ifjúsági szervezetek hálózata, a szórványkollégiumok beiskolázása és a magyar nyelvű felsőoktatásba való bekapcsolódás révén. ,,Az RMDSZ kiemelten fontosnak tartja az ifjúsági szervezeteket, mert ezek csatornát képeznek a fiatalok számára olyan Erdélyen belüli vidékek irányába, ahol sokkal könnyebb az identitás megőrzése és annak újratermelése. Minden erdélyi fiatal számára, aki interetnikus környezetben vagy szórványban úgy dönt, hogy magyar többségű településen kívánja leélni életét, fontos, hogy ismert legyen ennek Erdélyen belüli alternatívája” – zárta beszédét az RMDSZ főtitkárhelyettese.

Az RMDSZ ajánlására a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fórumának gyűlésén részt vett Arros Imre, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) képviseletében, aki ismertette a romániai magyar fiatalok általános helyzetét, problémáit.