Megnyílt a felújított Székely Nemzeti Múzeum, amely négy év után ismét tárt kapukkal várja látogatóit. Csütörtökön tartották a múzeum újranyitási ünnepségét, délelőtt hazai és magyaroszági meghívottakat, intézményvezetőket, délután a nagyközönséget várták a Kós Károly által megálmodott múzeumépületbe. Az újranyitás iránti érdeklődést mi sem mutatja jobban, minthogy többszázan vettek részt a nagyközönségnek szóló, délutáni nyitóünnepségen.

Szóljon a múzeum az észhez és a szívhez is

„Olyan múzeumot szeretnénk, amely nemcsak az észhez, hanem a szívhez is szól. Amely nemcsak az ide betérő egyéneket, hanem az egész erdélyi magyar közösséget élteti, mégpedig úgy, hogy a velünk egy országban élő polgártársainknak is korrekt nézőponton alapuló élményt és tanulságot nyújtson! Élő múzeumot szeretnénk! Ahol a kiállított műtárgyak tanulsága mellett a szabadidő minőségi eltöltésének is alternatívát kínálunk. Meg kell hálálnunk a közönségnek az érdeklődését és bizalmát amivel sorsunkat követi és szívén viseli” – köszöntötte az egybegyűlteket Vargha Mihály múzeumigazgató, kiemelve, hogy a munka dandárja még hátravan, hiszen a felújított múzeumot olyan tartalommal kell megtölteni, amelynek érvényes üzenete van helybéliek, idelátogatók számára egyaránt.
Székelyföld legerősebb kulturális erőtere

 „A székely nemzet múzeuma szülőföldünk legerősebb kulturális erőtere. Mi, székelyek pont jó helyen születtünk, pont jó helyen élünk. Őseink jól választottak tájhazát: van Székelyföldnek ugyanis egy sajátos, erőteljes kisugárzása, ami évszázadokon át megtartott, táplált bennünket. Szülőföldünk erőterének az esszenciáját, a székelyföldiséget tudta Kós Károly mesteri módon megragadni, besűríteni ebbe az épületbe. Ezért is érezzük azt, amikor az általa megálmodott múzeumba belépünk, hogy otthonos ez a hely, hogy hazaérkeztünk. Azt érezzük, hogy ez itt több mint egy épület, több mint egy múzeum, több mint egy intézmény. Ez a székely nemzet múzeuma” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke ünnepi beszédében. Megköszönte a felelősségteljesen végzett munkát a megyei önkormányzatnál dolgozó, pályázatért felelős kollégáknak, a múzeum munkaközösségének, a tervező és a kivitelező csapatnak, majd arra kérte a jelenlevőket, hogy vigyék jóhírét: újjászületett a Székely Nemzeti Múzeum, jöjjenek el minél többen a székely nemzet múzeumába.

A székely öntudat jövőt építő ereje

 „Ez a hely a székely nemzet örökségének, mindennapjainak, életművének, születésének és dicsőségének otthona – és még annál is több: a székelység megmaradásának szentélye. Itt van minden, ami a székely nép múltjában erős volt, jelenében büszke táptalaj, jövőjének építő forrása. Mert bár hajlamosak vagyunk úgy tekinteni egy múzeumra, mint történelmi örökségünk gyűjteményére, a Székely Nemzeti Múzeum ténylegesen is a székely öntudat jövőt építő ereje, ahova nem csupán azért jövünk, hogy megtekintsünk egy-egy történelmi tárgyat vagy megcsodáljuk a híres ágyút, hanem azért is, hogy a múlt viharaiban edzett nemzet erejéből feltöltődjünk, példát merítsünk, hogy megtaláljuk az egyedüli helyes utat – egyénként és közösségként” – hangsúlyozta a délelőtti ünnepségen Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője.

„A Székely Nemzeti Múzeum megléte, megújulása, anyagi és szellemi gyarapodása egyfajta indikátora annak, hogy mi lesz a sorsunk a Kárpát-medencében. Mi ma azzal a reménnyel és erős hittel vagyunk itt, hogy egy élő közösség kiemelkedő jelentőségű művelődési helyszínén járhatunk, ahhoz egy kis téglányit magunk is hozzátehetünk, s nem egy letűnő világ, egy elvesző kultúra utolsó bástyáinak egyikét csodálhatjuk meg. Amíg virágzik ez az intézmény, addig él és virágzik ősi szülőföldjén, Erdélyben is magyar nemzet” – emelte ki L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Székelyföld összerdélyi feladatokat vállal

 „Székelyföld elkezdett magára találni, összerdélyi feladatokat vállalni, és megfogalmazza a székely anyaország kifejezést. (...) Mit jelent az, hogy székely, hol a helye Európában, milyen  feladatokat vállal a Kárpát-medencében, az erdélyi magyar közösség viszonylatában, hogyan kapcsolódik a román államhoz? Ezeket a kérdéseket minden generációnak végig kell gondolnia. Véleményem szerint ennek a szellemi pezsgésnek az eszmei anyahajója kellene legyen a Székely Nemzeti Múzeum, amely kiállításaival, programjaival fogódzkodókat ad a fiatal generációnak, hogy a múlt alakításánál az autentikus gyökerekhez nyúlhasson vissza. Ugyanakkor elmeséli azokat a történeteket, amelyek szükségesek, hogy valóban megtaláljuk otthonunkat ebben a hazában” – fejtette ki köszöntőjében Székely István, az RMDSZ társadalmi kapcsolatokért felelős alelnöke, aki Kelemen Hunor, a szövetség elnökének üdvözletét tolmácsolta.

A múzeum újranyitásának örömére, dr. Csuhaj Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója, aki civilként műgyűjtő, helytörténész egy 1848-as szabadságharcos eredeti kardját  adományozta az intézménynek. Ez alkalommal szimbolikus ajándékkal köszönték meg mindazok munkáját, akik nélkül a felújítási munkálatot nem sikerült volna végigvinni. A délelőtti megnyitó ünnepi hangulatát Petrás Mária, Prima Primissima-díjas népdalénekes és zenekara emelte, a délutáni megnyitón közreműködött Dombi Rózsa.  

Új szemléletű, korszerű tárlatok

A látogatókat a Székely Nemzeti Múzeumban két új szemléletű és a témákat újszerűen tálaló kiállítás várja. A Magyar Géniusz Program által támogatott tárlat, a Géniuszok a hősök mögött a háromszéki önvédelmi harc megszervezését közösségi szempontból vizsgálja. Nemcsak megjeleníti a szabadságharc háromszéki eseményeit, illetve a hadiipar megszervezését, hanem a forradalom hátországának történéseit, a hősök mögötti hétköznapi géniuszokat, az önfeláldozó módon megnyilvánuló közösséget, a női szerepeket is kidomborítja.

Az időszakos tárlatok sorába illeszkedik a Mérföldkövek című kiállítás is, amely a múzeumalapítástól napjainkig villant fel egy-egy múzeumtörténeti érdekességet, fontos eseményt, néhány egyedülálló és látványos műtárgy kíséretében.

A Székely Nemzeti Múzeum épületegyüttese és a hozzátartozó dendrológiai park felújítási munkálatait európai uniós pályázatból és saját költségvetéséből finanszírozta Kovászna Megye Tanácsa.