Székelyföld ismételten kiáll az európai kisebbségvédelem, a Minority SafePack és a nemzeti régiós kezdeményezés mellett

Székelyföld ismételten kiáll az európai kisebbségvédelem, a Minority SafePack és a nemzeti régiós kezdeményezés mellett

Közös nyilatkozatot írtak alá Hargita, Kovászna és Maros megye tanácselnökei, valamint a székelyföldi városok polgármesterei a szerdán délután Kovásznán szervezett tanácskozáson. A tanácselnökök valamint Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy, Szentegyháza, Borszék, Székelykeresztúr, Szováta, Barót és a házigazda Kovászna polgármestere által aláírt dokumentum felszólítja az Európai Bizottságot, hogy javítsa ki elutasító döntését, és vegye ismét napirendre a Minority SafePack javaslatait, ugyanakkor felkéri Európa regionális, tartományi és megyei önkormányzatait, hogy csatlakozzanak az európai kisebbségvédelem ügyéhez és adjanak hangot erre vonatkozó támogató álláspontjuknak.

„A kezdeményezés Erdélyből indult, az RMDSZ-től, ezért természetes, hogy közösen kell állást foglalnunk ebben a kérdésben. Amit mi, székelyek kérünk, az nem több s nem kevesebb, mint ami más nemzeti közösségeket is megillet Európában. Nem mondunk le anyanyelvünk és kultúránk védelméről, közösségi jelképeink szabad, zavartalan használatát biztosító jogokról, azt szeretnénk, hogy a szülőföldünkön békében és gazdasági fejlődést hozó lehetőségek közepette tudjunk élni. Korábban Kovászna megye a nemzeti régiók támogatásáról szóló perbe is beszállt, a székely emberek és több mint egymillió uniós polgár kérése, ötvenmillió kisebbséghez tartozó ember ügye a folytatásra kötelez. A következő tanácsülésen határozatot terjesztek elő arról, hogy Kovászna Megye Tanácsa intézményként továbbra is támogatja az európai polgári kezdeményezést” – mutatott rá  Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.

„Hargita megye ott kell legyen minden olyan kezdeményezés mellett, amely a magyarság ügyét szolgálja és európai szinten követve, figyelve az eseményeket, azt látjuk, hogy Európa adós az őshonos kisebbségek tekintetében. Az Európai Unió intézményei közül az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága is támogatja az őshonos közösségek törekvéseit, de az Európai Bizottság még nem, ezért rá kell vennünk döntésének megváltoztatására. A közösségek és régiók álláspontja egyértelmű: a kisebbségi nyelveket és kultúrákat támogatni kell, az Európai Uniónak intézkedésekkel kell őket támogatnia. Ezt kérjük mi is, innen Székelyföldről, két sikeres aláírásgyűjtés után most az általunk vezetett önkormányzatokban is” – mondta el Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök.

Péter Ferenc, Maros megye tanácselnöke úgy fogalmazott: „Az önazonosság megerősítését szolgáló törvényi keret biztosítása, a többség és kisebbség közötti párbeszéd, egymás kölcsönös megbecsülése és egyenlősége, mindenféle társadalmi kirekesztés megelőzése közös érdekünk Székelyföldön. Sajnálatos, hogy az Európai Bizottság nem volt hajlandó meghallani üzenetünket, és döntésével nem megoldani próbálta az őshonos kisebbségek kérdését, hanem szőnyeg alá seperni. Úgy gondolom, hogy tovább kell küzdenünk Európában a kisebbségi jogaink, kulturális értékeink megőrzéséért.”

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott: “Az erdélyi magyar közösség jogai az elmúlt 10-15 évben már nem bővültek, és nagyon sok energiánkat vitte el az, hogy a szerzett jogainkat megvédjük. Éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak azt, hogy az Európai Unió kezdjen el foglalkozni a mi dolgainkkal is. A mostani nyilatkozatot önkormányzati határozatok és átiratok fogják követni az Európai Bizottság fele, szeretnénk nyomatékosítani Brüsszel irányába, hogy ezt nem hagyjuk annyiban.”

„Székelyföldi polgármesterként mit tudsz jobbat kívánni, mint azt, hogy eszközeink legyenek, nemcsak Romániában, hanem Európa-szerte azért, hogy mind a kisebbségi jogok tekintetében, mind pedig a település és Székelyföld fejlesztése tekintetében európai szintű eszköztárral tudjunk dolgozni. Ezt az igényünket ismételten jelezni fogjuk az Európai Bizottságnak” – mondta el Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.

„A Minority SafePack januári elutasítása számos tiltakozó reakciót váltott ki Európa-szerte, Frízföld tartomány és az Aland-szigetek kormánya nyitotta meg a sort, múlt héten például Dél-Tirol parlamentje fogadott el határozatot, a dán külügyminiszter kezdett egyeztetést német kollégájával a két ország közös fellépéséről, az olaszországi Veneto, valamint Friuli Venezia Giulia régió parlamentje is tárgyalt róla, és a spanyolországi Valencia tartomány is erre készül. Székelyföldnek a megyei önkormányzatok és városok támogatása az itt élő emberek egyértelmű véleménynyilvánítását jelenti. Bízunk benne, hogy a Bizottság érteni fog ezekből a jelzésekből, és belátja tévedését. Mi folytatjuk a küzdelmet” – fogalmazott a találkozó meghívottjaként jelen lévő Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke.

A dokumentum a Minority SafePack kezdeményezés támogatása mellett kéri az Európai Bizottságot, hogy a méltányosság elve, a jó kormányzás és az európai alapértékek mentén támogassa a jogalkotásban a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezést. Utóbbi esetében az aláírásgyűjtés még május hetedikéig folytatódik.

A megyei tanácselnökök mellett a dokumentumot Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Korodi Attila, Csíkszereda, Soós Zoltán, Marosvásárhely, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely, Gyerő József, Kovászna, Bokor Tibor, Kézdivásárhely, Benedek Huszár János, Barót, Mik József, Borszék, Csergő Tibor, Gyergyószentmiklós, Lőrincz Csaba, Szentegyháza, Koncz Hunor-János, Székelykeresztúr, Fülöp László Zsolt, Szováta, Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy és Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere látta el kézjegyével.

A nyilatkozat Kovászna Megye Tanácsa és Hargita Megye Tanácsa következő üléseinek napirendjére kerül. Előreláthatólag az erdélyi városok mellett anyaországi megyei közgyűlések és felvidéki önkormányzatok is támogatást fogadnak el. Előzőleg a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága parlamenti határozat jóváhagyását javasolta ebben a témában.

 

kapcsolódó

Hírlevél