Tíz napos közvitára bocsátotta a tanügyminisztérium a közoktatásra és a felsőoktatásra vonatkozó törvénytervezeteket. Szabó Ödön, a RMDSZ tanügyi szakpolitikusa elmondta: „A szakmai előkészítő munka alatt az RMDSZ több javaslatát sikerült elfogadtatni. Ezek közül kiemelkedő az, hogy a minisztériumnak egy külön országos programot kell indítania a román nyelv oktatására vonatkozóan a kisebbségek számára. Ez egy országos program lesz, amely magába foglalja korszerű kisegítő és digitális anyagok elkészítését, illetve román nyelvű táborok, valamint cserediák programok megszervezését egyaránt.”

Szabó Ödön elmondta: a törvény alkotói belátták, hogy az anyanyelvi oktatási rendszer több költséggel jár, ezért a hatékony működéséhez többletforrásra van szükség. „A tervezet előírja, hogy ott, ahol a diáklétszám 300 fő alatt van, kötelező lesz biztosítani a működéshez szükséges teljes forrást. Ez azt jelenti, hogy a szórvány, illetve a vidéki kisiskolákat biztonságba helyeztük” – fogalmazott a képviselő.

Az RMDSZ szakemberei aktívan részt vettek az új tanügyi törvénytervezetek kormányzati beterjesztése előtti tárgyalásokon. Álláspontját a Szövetség a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség, az iskolaigazgatók, történelmi egyházak és a szórványban lévő közösségekkel közösen alakította ki. Az RMDSZ három fontos célkitűzést határozott meg: az anyanyelvi oktatás jelenlegi szabályozásai ne szűküljenek, a rendszerszintű átalakítások a közösségi jogokat ne érintsék, valamint egy rugalmasabb, minőségi oktatási rendszer jöhessen létre, amely támogatja a munkaerőpiacon való gyors elhelyezkedést és a szülőföldön való maradást.

„Azért, hogy a pedagógusi pályára vonzzuk az egyetemet frissen végzetteket, a törvényben előírjuk, hogy a pedagógusok kezdő fizetése az átlagbér szintjéről indul, így jelentősen megnövekszik majd a pályakezdő tanárok bérezése. Ezzel szeretnénk megszilárdítani azoknak a fiatal családoknak az anyagi helyzetét, akik pedagógusi, értelmiségi pályát választanak. Továbbá, a többletfeladatot elvégző óvónők esetében a román nyelv oktatását ezentúl a tanítókhoz hasonlóan külön óraként fogja fizetni a minisztérium a kisebbségi tanintézmények esetében” – mutatott rá Szabó Ödön, Bihar megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióhelyettese.

Az RMDSZ által kidolgozott javaslatok között egy iskolai prémium alap létrehozása is szerepelt, amellyel azokat a pedagógusokat lehet motiválni, akik társaikhoz képest több feladatot vállalnak az intézményben. Ez az alap az intézményi bérköltség 2 százalékát teszi ki. Emellett az új törvénytervezet értelmében az iskolák, intézmények közötti együttműködés támogatására konzorciumi partnerségek jöhetnek létre, amelyek a normatív finanszírozás 25 százalékos emelkedését eredményezhetik azok számára, akik ezt az együttműködést szerződésben vállalják.

A felsőoktatásban újból elérhetővé válnak a dupla szakosítások, amelyekkel a tanárhiányt lehet majd ellensúlyozni, hiszen sok tantárgy esetében jelenleg nincs elegendő humánerőforrás. Szintén előrelépés, hogy immár a törvény szövegébe bekerült az a kitétel, miszerint a diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában és ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok kivételek. Külön fontos, hogy anyanyelven is elérhetővé válik a habilitáció az egyetemeinken belül.

„A tanügyi rendszer keretében működő önálló intézmények, mint például a kisebbségi pedagógusképző központ finanszírozását is teljes egészében központi finanszírozás alá rendeltük, hiszen eddig csak részleges finanszírozás volt. Az oktatáskutató intézet, valamint a vizsgatételeket előkészítő tanács esetében pedig kötelezően működnie kell egy kisebbségi részlegnek. Ezek a kormányprogramban szereplő vállalásaink voltak” – mutatott rá Szabó Ödön, majd hozzátette: több területen is sikerült jó irányba rendezni a kisebbségi oktatást.

A közvitát követően a parlamenti szavazásig még néhány pontban módosítani kell a tervezetet ahhoz, hogy bátran elmondhassuk: előrelépés történt kisebbségi szempontból az oktatási törvényben.