Nyilatkozatban ismerte el a Parlament az 1932–1933 között zajló ukrán tragédiát, a holomodort

Nyilatkozatban ismerte el a Parlament az 1932–1933 között zajló ukrán tragédiát, a holomodort

Nyilatkozatban ismerte el szerda délutáni együttes ülésén a Parlament az ukrán nép történetének egyik legnagyobb drámáját, az 1932-től 1933-ig tartó holodomort (éhhalált), amely több millió áldozatot követelt.

Az RMDSZ parlamenti csoportja részéről Szabó Ödön, a Szövetség képviselőházi frakcióvezető-helyettese szólalt fel az Ukrajna történetének legtöbb emberáldozattal járó katasztrófájára emlékező ülésen. A Bihar megyei törvényhozó beszédében rámutatott: a sztálini diktatúra, az embertelen üldöztetés, a rossz mezőgazdasági termés egyaránt közrejátszott a 90 évvel ezelőtti események kibontakozásában. Tényként lehet kezelni, hogy az éhínséget arra használta Sztálin és a szovjet vezetés, hogy megtörje a kolhozosítás és a kommunista  rendszer ellenzőit. Hangsúlyozta: a ma embere nem vonható felelősségre ősei bűneiért, viszont mindannyian felelősek vagyunk a jelenért és a jövőjért, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ilyen események soha ne ismetlődhessenek meg.

A huszadik század nemcsak a két világháború évszázada volt, hanem az ideológiai szélsőségeké is. A jobboldali, szélsőséges eszméket vallók elsősorban azért akarták kiírtani embertársainkat, mert azok egy bizonyos fajhoz, etnikai csoporthoz, valláshoz vagy kultúrához tartoztak, míg a baloldali szélsőségesség osztályharc útján akarta eltörölni a társadalom azon részét, amelyik sikeresebb, műveltebb, gazdagabb volt. A szélsőséges ideológiákon alapuló politikák a történelem legsötétebb pillanatai közé tartoznak. Régiónkat, Közép- és Kelet-Európát sajnos mindkét szélsőséges mozgalom elérte, a romboló ideológiák töretlen népszerűségnek örvendtek. Amikor Romániában elfogadták a zsidótörvényeket és a vasgárdista mozgalom is fénykorát élte, amikor az Antonescu diktatúra pogromokat szervezett saját állampolgárai ellen, a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnában a kommunista vezetők elnyomó politikával milliókat fosztottak meg emberi mivoltuktól. Volt, akit deportáltak, másokat kiraboltak és szovjet kolhozokba kényszerítettek, végül pedig emberek millióit szándékosan hagyták éhen halni” – fogalmazott az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Szabó Ödön hangsúlyozta: a 90 évvel ezelőtt történteket nem csak szavakkal, hanem tettekkel is el kell ítélni, ahogy minden olyan kísérletet, amely akár csak egy töredékét is visszahozhatja a múlt szélsőséges ideológiáinak. A Bihar megyei törvényhozó kiemelte, az RMDSZ mindig partner volt és marad abban a törekvésben, hogy egyetlen szélsőséges eszme se nyerjen teret.

kapcsolódó

Hírlevél