A nemzeti értékpiramis legmagasabb fokára sorolta be mai ülésén a Hungarikum Bizottság a Vallásszabadság Törvényét, ezzel háromra nőtt az erdélyi hungarikumok száma. A Bizottság továbbá a székelykapuk Magyar Értéktárba való felvételéről is döntött. A Vallásszabadság Törvényét a Magyar Unitárius Egyház, a székelykapukat a Székely Nemzeti Múzeum tavaly terjesztette a Bizottság elé.

„Az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi határozata Erdély talán legnagyobb ajándéka az európai kultúra számára. A mai döntés, amellyel Torockó épített öröksége és a Csíksomlyói búcsú mellett a Vallásszabadság törvénye is bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe, hatalmas öröm. Ez túlmutat a múlton, és nemcsak a jelenről, de a jövőről, a közös reményekről, tervezésről szól. Felkiáltójelként szolgál, hogy ne feledkezzünk meg a békére és a szabadságra való törekvésről!” – nyilatkozta Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke az ülést követően.

A mai döntés elismeri a tordai országgyűlés vallási határozatának kultúrtörténeti, vallástörténeti és történelmi jelentőségét, amely mai napig nagy jelentőséggel bír nemcsak az erdélyi, a magyar, hanem a nemzetközi kultúrában is. „Az 1568-as határozat egyik meghatározó értéke, amely erdélyiségünket is adja, éppen az, hogy a vallásszabadságban nemcsak a társadalmi béke garanciáját látja, hanem alapvető emberi jogként, identitásának elengedhetetlen részeként tiszteli az egyes ember hitbéli meggyőződését és felekezeti hovatartozását. Ez az, ami példamutató, világformáló gondolat, az a szellemi örökség, amihez vissza lehet nyúlni, amire építeni lehet” – tette hozzá Hegedüs.

A székelykapuk felvétele a Magyar Értéktárba a székely közösség identitásszimbólumának megőrzésére hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor tudatosítja ezeknek értékét, nemzeti jelentőségét, hangsúlyozza a kapuk nyilvántartásának és turisztikai hasznosításának fontosságát is.